Nő a digitális zenefogyasztás, de a magyar zenész elsősorban gázsiból és jogdíjból él. A magyar zeneipar számokban: elkészült a ProArt második zeneipari jelentése. A magyar zeneipar 2015-ben több, mint 50 milliárd forintot termelt, ebből a hangfelvétel-iparág - 15 éves csökkenést követően kis mértékben növekedve – 18,5 milliárdot. A digitális értékesítésből származó bevételek világviszonylatban először haladták meg a fizikai kiadványok értékesítéseinek összegét, és itthon is utolérték azokat.
Zeneipari bevételek, a megtermelt jövedelmek
A zeneipar két legjelentősebb bevételi forrása az élőzenei fellépésekből származó (kb. 33 mrd Ft), valamint a hangfelvételek értékesítéséből befolyó összeg (18,5 mrd Ft). Mind a két területen problémát jelent, hogy a fogyasztók közvetlen zenei költései alacsonyak – hangfelvételért a magyarok több, mint fele egy forintot sem költ, az élőzenei rendezvények 60%-a a közönség számára ingyenes.
A hangfelvételek fizikai formátumban történő értékesítésének bevétele 2015-ben az előző évhez képest 20%-kal csökkent, míg a digitális bevételek értéke majdnem 40%-kal nőtt, így a két értékesítési csatorna lényegében egyenlő arányban, 8–9%-kal járul hozzá a hangfelvételekből származó bevételekhez. Továbbra is jellemzője a hazai hangfelvétel-iparágnak, hogy a bevételek túlnyomó többségét azok a felhasználások generálják, melyek esetében a közönség közvetlenül nem a hangfelvétel birtoklásáért vagy hallgatásáért fizet. Ilyenek például a rádiós, televíziós játszások, üzletekben a gépzene-szolgáltatás vagy az üres hordozó díj, mely területekről a szerzőknek, előadóknak és kiadóknak a közös jogkezelő szervezetek juttatják el a jogdíjbevételeket. Az ilyen jellegű bevételek együttesen a hangfelvételekhez köthető bevételek több, mint 80%-át jelentik. A hangfelvétel-ipari bevételek belső megoszlása egyrészt azt jelzi, hogy a hazai piac fejletlen, az észak-amerikai vagy nyugat-európai szinthez képest a magyar zenerajongók sokkal kevesebb pénzt költenek közvetlenül hangfelvételre. Másrészt jelzi a hazai közös jogkezelő szervezetek nemzetközileg is elismert, hatékony működését, ami a magyar zeneipar motorjává teszi az Artisjus-t, az EJI-t és a Mahaszt.
A hangfelvételek online felhasználása szembeötlően kevesebb bevételt hoz a szerzőknek, előadóknak, kiadóknak, mint azoknak a cégeknek, akik a zenén keresztül közvetlenül a közönséggel, felhasználóikkal vannak kapcsolatban. Ezt, az iparágban részt vevő szereplők által produkált hozzáadott értéket nem tükröző, a közvetítők javára fennálló egyensúlytalanságot nevezzük value gap-nek (értékhézagnak).
Mi az a value gap?
A value gap (vagy transfer of value = ”értékhézag”) kifejezés a digitális piacon jelenleg nem realizálódó zeneipari bevétel jelenségét írja le. A bevételkiesést az előadók, a szerzők és a zenébe fektetők szenvedik el, elsősorban a videomegosztó platformok működése során.
Ezek a platformok több, mint 900 millió felhasználó számára juttatják el a zenei tartalmakat, mégis az innen származó iparági bevétel arányosan több, mint harmadával kevesebb, mint az előfizetéses streaming szolgáltatásokból származó bevételek, melyek csak 68 millió felhasználót szolgáltak ki 2015-ben. A platformok ingyenes, hirdetésalapú működése miatt a streaming szolgáltatók is kénytelenek ingyenes, hirdetésalapú szolgáltatásokat nyújtani, ami további bevételkiesést okoz.
A zeneipar legnagyobb bevételi forrását továbbra is az élőzenei fellépések adják, amelyek a zenészek jövedelmének 40-60%-át teszik ki. A statisztikákból kitűnik, hogy az élőzenei események jelentős hányada – a látogatóknak – ingyenes, azaz ekkor sem a hallgatók fizetnek közvetlenül a zenei élményért, hanem a szervezők, szponzorok, önkormányzatok. Ez nehezíti a közönségben a zene értékének tudatosítását – a zenészek számára pedig kiszolgáltatottsághoz vezethet.
A teljes jelentés, valamint az ebből készült rövidebb, a legfontosabb összefüggéseket és következtetéseket bemutató összefoglaló egyaránt letölthető a www.zeneipar.info oldalról.
A tanulmányt a ProArt megbízásából a Hétfa Kutatóintézet és Elemzőközpont készítette.
A ProArt Szövetség a Szerzői Jogokért alapítói a magyarországi közös jogkezelő egyesületek: az Artisjus, az EJI, a Filmjus, a Hungart és a MAHASZ. A szövetség kiemelt célja a társadalmi tudatosság felkeltése az alkotás értéke és a szerzői jog jelentősége iránt.
2016. december 19. 08:37