A holnap hangjai – Road Of Life
A tizenegyedik sorozatához érkező ÖRÖM A ZENE Tehetségkutató 2018-2019. évadának döntőseit mutatjuk be a holnap hangjai rovatban. A sort a Road Of Life zenekarral folytatjuk, ők a 7. Székelyföldi Peron Music Tehetségkutatón érdemelték ki az októberi döntőn való szereplés lehetőségét.
Bemutatnátok röviden a zenekart?
A Road Of Life, a Pop-rock zenei stílust képviseli, amelynek alapító tagjai Gáspár Claudius (ének-gitár-frontember), Farnas Tamás (dob) és Máté Loránd (hegedű). Az együttesünk születését 2018. május 09-re datáljuk, már azelőtt is jó barátság volt születőben, de igaz barátokká mégis csak a zene által lettünk, mondhatni egy családdá olvasztott össze minket.
A Road Of Life név leginkább a szívünk belső hangját szólítja meg, hiszen mindig is egy olyan utat jártunk be, amit mindig a zene követet, azt az utat tárta elénk, amire gyermekkorunk óta vágytunk.
Van-e a zenekarnak kitűzött, megfogalmazott célja, vagy felvállalt üzenete?
A Road Of Life az élet útját jelenti és annak üzenete: Our Road Our Life- A mi utunk a mi életünk, nem csak mi hozzánk az együttes tagjaihoz szól, ugyanolyan értelmet nyer a rajongóink számára is. Nem csak úgy szeretnénk létezni, mint rajongók és együttes, inkább, mint egy család, bizalmas testvérek, hiszen mindig elszoktam mondani mindenkinek, hogy rajongók nélkül sehol sem lennénk, ők adnak mindennek értelmet, valamint a távolság miatt kialakult helyzetben is minden teljesen otthonossá válik. „A színpad számunkra olyan, akár, egy darab az otthonból”.
Véleményetek szerint a ti zenekarotok miben egyedi... Mi az, ami különlegessé tesz benneteket?
Egyediség. A mai zenei világban már nehéz igazán egyedi dalt, akár együttest teremteni, hiszen oly sok rétű lett minden és lassan mindenki zenész akar lenni, vagy űrhajós. Külön-külön mindenkinek van egy példaképe, ahogy nekünk is, de ha valaki dalt ír vagy együttest alapít, teljesen más világot teremt magának. Mi igazán elmondhatjuk, hogy hárman teljesen más személyiségeket hordozunk. Számomra (Claudius) minden egyes dal, amit az együttesnek írok, egy töredék a lelkemből és ezáltal az együttes harmóniája egyé válik minden egyes szívdobbanásommal. Igazából mindenki azt adja hozzá a dalhoz, amit érez, és ez megérződik a hegedűn (Máté Lóránd) és a szívdobbanást játszó dobon is (Farnas Tamás). Stílus irányzatban leginkább a hegedű az, ami egyedivé teszi az együttesünket, vissza vezetve gyökereinkhez és szavak nélkül is sugallva gondolatainkat. A zenénk által önmagunk arcát mutatjuk meg, amelyet a zenének köszönhetünk és ezt megköszönve, szívünkben őrizzük minden egyes pillanatát.
Milyen jövőt láttok magatok előtt, merre tendál a hazai zeneipar?
Már az együttes megalakulásakor tudtuk, hogy az út, amit járunk csak lépésről lépésre válhat sikeresé. Reméljük, hogy az együttes élete hosszú és rengeteg boldog pillanatot tartogat. A jövő eléggé kiszámíthatatlan és a jelen elképzelései néha csalfák, ezért úgy gondoljuk, amíg az erőnk és a sors által kiszabott utunk tart, addig is rengeteg boldog pillanatot szeretnénk átélni a hazai zeneiparban a rajongóinkkal közösen. A hazai zeneipar jövője igen csak jó felé fordul, hiszen számos új és remek dal születik, igazán rátermett előadóktól.
Meg tudnátok nevezni pozitív, vagy negatív trendeket, amelyeket mostanában tapasztaltatok?
Pozitív és negatív, mindkét választékban van véleményünk. Negatív hatásként leginkább azt tapasztaljuk, hogy a mai zenei világ egyes előadóknál nem igazán valós, nem önmagukat adják. Természetesen senkit nem szeretnénk megsérteni, hiszen ez mindenkinek a maga meglátása. Számtalan olyan dal születik, amelyet átvesznek, lemásolnak, más külföldi előadótól, leginkább zenei hangzásában hasonlít és ennek a tükrévé válik, hogy pár év múlva már senki sem fogja azokat a dalokat énekelni, mert csupán csak egyéves slágerek voltak. De a mérleg mindenképpen a pozitív trendek fele húz, rengeteg egyedi együttessel, előadóval, akik őszinte sorokat és zenét tesznek le a rajongóik asztalára. Ez igazából igencsak bonyolult senkit nem akarunk megsérteni, hiszen nem erről szól a zene, mindenkiben ott van az a szikra, ami egy igaz zenét táplál.
Szerintetek meg lehet élni ma a zenélésből?
Első sorban, kinek mi a kenyere... véleményem szerint a zene ott kudarcot vallott egy zenészben, amikor már csak a pénz miatt kezd neki, vagy már csak amiatt csinálja. A pénz az csak egy vele járó eszköz, ami által az együttes továbbra is fenntartja magát. Szerintem meg lehet élni, de csak idővel. A gyümölcsöt sem szüretelik le addig, amíg nincs megérve és azért folyamatosan dolgozni kell és áldozatot hozni. A legtöbb ember úgy gondolja, hogy hát persze ez zenész, milyen gazdag lehet, de ugyanúgy ő is megdolgozott és kivárta az idejét, hogy végre amit szeret, és amihez igazán ért azt boldogan végrehajthassa. A zene leginkább a bennünk lévő világ megalkotásáról kell szóljon, hogy megmutassa kik is vagyunk valójába, és ha önmagunk maradunk, az utunk is biztos lábakon fog állni.
Mit gondoltok a zenészek hazai megítéléséről? Régen jobb volt a helyzet? Ha igen, szerintetek miért?
Folyamatos fejlődésben van és igazán remek dalok születnek, amelyeknek az üzenete sok embernek erőt ad. A jelen embereként azt gondolom, hogy régen jobb volt, mert akkor még az emberek nem ipari gépként gyártották a dalokat, hogy a rengeteg nagy nézettség által híresek lehessenek.
Van-e jelöltetek, hogy kiből lehet/lehet-e egyáltalán valakiből magyar világsztár?
Nem igazán van, ez mindenképpen az emberek döntése, hogy kit emelnek ki és ki az-az ember, illetve együttes, aki az emberek gondolatát, zenei ízlését képviseli. Véleményünk szerint mindenki aki csak szereti a zenét, már egy fontos csillaga a világnak, mert sokan nem kapnak lehetőséget, hogy megmutassák tehetségüket (mert nem adottak az életkörülmények), ellentétben, akik jókor voltak jó helyen.
Mi a véleményetek a tehetségkutatókról általában?
Tökéletes lehetőség kitörni és boldogan vállalni az emberi értékeket, fejleszteni adottságainkat, valamint remek és tényleg boldog szakmabeli embereket megismerni. Olyan kapukat nyit meg, amit egy átlagember a semmiből nem volna képes megteremteni. Az együttesünknek számos boldog pillanatot okozott, amelyet örökre a szívünkbe véstünk.
Mi a véleményetek a zenei utánpótlásról?
Ha szikra van, tűz is lesz belőle, ha nem hanyagolódik el. Rengeteg csillag, illetve tehetség lappang még a színfalak mögött, akik olyan képességekkel vannak megáldva, ami teljes mértékben sorsforgató világot fog hozni a zeneiparban, de a jó dolgokra mindig várni kell. Amíg lesz levegő és fotoszintézis a világon, úgy véljük a zenei utánpótlás biztosítva van, ha folyamatosan ápolódig a következő generációban és nem hagyjuk, hogy gyökerestől tűnjön el erről a tökéletesen sokrétű világunkról.
Mi a véleményetek a fesztiválokról?
Teljesen nagy szerepet tölt ki a zenészek életében, hatalmas nagy energiák szabadulnak fel és fontos pillanatok születnek az emberek szívében. Számunkra a fesztiválok remek lehetőséget nyújtanak találkozni a rajongóinkkal és együtt szórakozva, minden szépet és jót átélni, amiért igazán megéri az embernek élni.
Mi a véleményetek a zenei klubéletről?
Zenéltünk már klubokban is és szoktunk járni csupán csak bulizni is, nagyon jó lehetőség a kikapcsolódáshoz. A klubokban inkább az vehető észre, hogy az embereknek elsősorban a jól ismert slágerek kellenek, amelyek az adott idényt jelentik, és ami által bulizhatnak. Egy klubban azért az emberi kapcsolatok felértékelődnek, hiszen mégiscsak egy kisebb helyszínről beszélünk, mint egy fesztivál során, és ez által az emberek jobban megismerik egymást.
Szerintetek mi lendíthetne a legnagyobbat a hazai könnyűzenei életen?
Szerintünk mindenképpen hagyni kell a sors kezét ténykedni. Több lehetőséget kell nyitni a tehetségek felé, hogy kitörjenek, és hogy igaz csillagok születhessenek. A tehetség saját magát újítja meg, ha nincsen korlátok közé szorítva. A zene az alkotó személyiségével párhuzamosan fejlődik és az idő során új stílust és egyediséget tesz le a könnyűzenei ipar asztalán.
https://www.facebook.com/roadoflifeofficial/
2018. november 25. 06:26