A holnap hangjai - *QUACK*
A tizenkettedik sorozatához érkező ÖRÖM A ZENE Tehetségkutató 2019-2020. évadának döntőseit mutatjuk be a holnap hangjai rovatban. A sort a *Quack* zenekarral folytatjuk, ők a tatabányai Peron tehetségkutatón érdemelték ki az októberi döntőn való szereplés lehetőségét.
Bemutatnátok röviden a zenekart?
Dob, produceri munka – Asztalos Róbert Dániel
Basszusgitár – Németh Ákos
Gitár – Barta Egon
Ének, szövegek – Lőrincz Álmos
A zenekar 2018 nyarán egy fellépési felkérésre alakult, akkor még feldolgozásokat játszottunk. A koncert sikere inspirált minket, hogy folytassuk az együtt zenélést, amiben a következő lépés a saját dalok készítése volt. Az elmúlt 2 évben létrehoztunk két kislemezt saját dalokkal, amiből többhöz is készült videoklip. A zenekar 100% alterpopként definiálja saját zenéjét, fő célunk a közönség megtáncoltatása.
Van-e a zenekarnak kitűzött, megfogalmazott célja, vagy felvállalt üzenete?
Fontosnak tartjuk, hogy a közönségünk megmozduljon dalaink hallattán. Szeretjük a jelenlevőket közös éneklésre, táncolásra invitálni. A szövegek személyes történetek általános konklúzióval, melyek segíthetnek megmutatni a hallgatónak, hogy nincs egyedül a problémáival.
Véleményetek szerint a ti zenekarotok miben egyedi... mi az, ami különlegessé tesz benneteket?
Különböző zenei stílusok kedvelői vagyunk, mindenki mást hallgat, mást játszik, ha nem a *Quack*-kal zenél. Egon a zsíros gitár-riffeket hozza a zenekarba, rockos hangzással operál, Ákos funkys basszusjátékával perdíti táncra a közönséget. Ez kiegészül Robi jazzista igényességű produceri munkájával és dobjátékával (meg az őrületes szintiszólókkal!) és végül Álmos hangján száll a közönség felé. Az így létrejövő különleges valami a *Quack*. Mindenki talál legalább egy olyan dalt, ami tetszik neki tőlünk.
Milyen jövőt láttok magatok előtt, merre tendál a hazai zeneipar?
Hiszünk a folyamatos és kemény munkában. Hiszünk benne, hogy amit csinálunk, idővel eljut a hazai közönséghez. Sajnos Magyarországon bármennyire kiemelkedő a hangszeres zene színvonala, kevés a zenekarok számára az olyan platform, ahol megmutathatják a közönségnek munkájukat. A kereskedelmi csatornákon hálivúdi csillagokat keresnek, a rádiókba nehéz bekerülni. Erre kínál megoldást az Öröm a zene, ami nagyon jó lehetőséget nyújt a fejlődésre, szakmai kapcsolatok szerzésére, amiért minden kezdő zenekar hálás lehet a szervezőknek.
Meg tudnátok nevezni pozitív, vagy negatív trendeket, amelyeket mostanában tapasztaltatok?
A trash az úr, a balhé, a dráma háttérbe szorítja az igényes munkával készített zenét. Óriási szerepe van a társadalmi szerepvállalásnak a zenekarok életében. Mi mellett vagy ellen állnak ki, mit képviselnek, milyen hullámot lovagolnak meg. Ritka, hogy egy zenekarra azért kattint valaki, mert a zenéje érdekli. Az embereket tettekkel, megmozdulásokkal, eseményekkel kell eljuttatni a dalokig.
Szerintetek meg lehet élni ma a zenélésből?
Saját számok játszásával nagyon kevés előadó tud valóban jól élni ma Magyarországon. Fontos, hogy az embernek mindig legyen B-terve, erre mindenképpen rávilágított a Covid-19.
Mit gondoltok a zenészek hazai megítéléséről? Régen jobb volt a helyzet? Ha igen, szerintetek miért?
Sajnos sokszor azt lehet érezni, hogy a celebek nagyobb figyelmet kapnak, mint a zeneipar többi tagja. Az emberek ahhoz hasonlítanak mindent, amit látnak/hallanak a televízióban/rádióban. A zeneipart is ez alapján ítélik meg. Ezeken a portálokon legtöbbször a sikeres, harsány életet élők jelennek meg, így nem lehet objektíven ítélni. Nem kap elég figyelmet a szöveg, a művészet. Sokkal több figyelmet érdemelnének országos szinten még az olyan jól menő bandák is, mint az Elefánt vagy a hiperkarma. Ezek a zenekarok túl kevésszer jutnak el a hétköznapi emberekhez, és persze nagyon sok mindenkit említhetnénk még.
Van-e jelöltetek, hogy kiből lehet/lehet-e egyáltalán valakiből magyar világsztár?
Sok magyar zenekar játszik világszínvonalú zenét. A probléma talán a szöveggel van. Magyar közönségnek magyarul kell szöveget írni. Ezekkel a szövegekkel azonban nem lehet világsikert elérni. Ha valaki angolul írja a szövegeit, nagyobb az esélye, hogy külföldön is sikeres legyen, de ekkor eggyel távolabb kerül a hazai hallgatóság lelkétől. Így az indulás a nehezebb. Talán külföldi sikerre a legnagyobb potenciál a Mørkben van.
Mi a véleményetek a tehetségkutatókról általában?
A televíziós tehetségkutatók nem mindig a versenyzőkről szólnak, ami baj. Az olyanok, mint az Öröm a zene, elengedhetetlenek a magyar hangszeres zene dinamikus életéhez és óriási löketet adnak a kis zenekaroknak.
Mi a véleményetek a zenei utánpótlásról?
Évről évre vannak új magyar zenekarok, akik tudnak egy kicsit mást mutatni, mint amit eddig ismertünk. Ilyen például a tavalyi év Fonogram-díjas zenekara, a Carson coma. Nagyon nagy szükség van az innovációra, a frissességre, Magyarországon pedig remek a zenei utánpótlás!
Mi a véleményetek a fesztiválokról?
Magyarország többek között a zenei fesztiváljairól híres. Minden évben a top európai fesztiválok listáján szerepel a Sziget, a Volt, a Strand. A legjobb lehetőség egy feltörekvő zenekar számára utóbbin fellépni, hiszen ide elsősorban a magyar zenekarok miatt jönnek az érdeklődők.
Mi a véleményetek a zenei klubéletről?
Az Akvárium klub és az A38 hajó meghatározó helyszínei a magyar könnyűzenei életnek. Szükség van az ilyen illusztris helyekre, nagy segítség, ha itt a kezdő zenekarok is kaphatnak lehetőséget. Emellett - és még néhány budapesti helyszín mellett - viszont fájóan kevés a valódi zenei klub az országban. Fiatal zenekaroknak tapasztalat-szerzés céljából mindenhol meg kell mutatnia magát, így azért bőven előfordul, hogy belefut az ember egy-két lepukkant helybe, ami köszönőviszonyban sincs egy valódi zenei helyszínnel - viszont az egyetlen lehetőség az adott térségben játszani.
Szerintetek mi lendíthetne a legnagyobbat a hazai könnyűzenei életen?
A legfontosabb az lenne, hogy a hazai rádiók és tv adók ne kiszolgálják a közönséget, hanem neveljék, edukálják azt. A médiának nem csak a szórakoztatás a feladata, hanem az is, hogy megmutassák a közönségnek, milyen valójában a zenei felhozatal. Ezen felül fájóan hiányzik Magyarországról a könnyűzene oktatása általános iskolai szinttől egészen az egyetemekig. A közművelődés varázsszó.
Köszönjük a beszélgetést.
2020. szeptember 24. 05:37