MusicMedia

„Amíg a muzsika szól, a világ is sokkal szebb.”

A holnap hangjai - MUDI

A tizenkettedik sorozatához érkező ÖRÖM A ZENE Tehetségkutató 2019-2020. évadának döntőseit mutatjuk be a holnap hangjai rovatban. A sort a MUDI zenekarral folytatjuk, ők a Roxiget tehetségkutatón érdemelték ki az októberi döntőn való szereplés lehetőségét. 

Bemutatnátok röviden a zenekart?

2018 tavaszán alakult meg a zenekar egy másik néven, de a jelenlegi felállásra és névre egészen egy évet kellett várni, azóta sem találtunk ki szebbet. Az alappillér a stoner metal vonala, de egészen változatos stílusjegyek is fellelhetők a zenénkben, úgy, mint: funk, alternative, grunge, sludge. A tagok: Nagy András – ének, Szőllősi Dorottya – dob, Jeckel János - basszusgitár, Kovács Péter – gitár.

Van-e a zenekarnak kitűzött, megfogalmazott célja, vagy felvállalt üzenete?

Mindannyian túl vagyunk már pár zenekaron, így elmondható, hogy a MUDI-val szeretnénk egy gyakran koncertező, klub- és fesztiválokra látogató zenekar lenni. Minden fellépéssel egyre jobban ismerjük egymást, egyre több technikai rálátással bírunk a hangzásvilágunkra. Célunk, hogy dalainkat jó minőségben készíthessük el. Ennyit a praktikumi válaszokról. A dalok zenei részét illetően szeretnénk, ha a közönség bólogatna rá, mint az eperfa lombja. A szövegi részét tekintve pedig leginkább az Idővel, Állatokkal, az Önmagát elpusztító emberrel, Agyunk hátsó szegletével beszélgetünk.

Véleményetek szerint a ti zenekarotok miben egyedi... mi az, ami különlegessé tesz benneteket?

A női dobos... Nem. A dalok változatos felépítésűek és gyakran hosszúak. Rengeteg a tört ütem és a bonyolult dalszerkezet, nem követjük a klasszikus felépítéseket. Ha a zene gyakorlati részét vizsgáljuk, a hangszeres virtuozitást gyakran alárendeljük egy adott énekszólamnak, és inkább a homokkal felszórt garatú énekesünket toljuk az előtérbe. Így mondhatni szolgai módon a gitárok gyakran ugyanazt csinálják, de ezzel nem elvéve, hanem szolgálva a kívánt hatást. Hogy egyedi-e? Nekünk az, mi imádjuk.

Milyen jövőt láttok magatok előtt, merre tendál a hazai zeneipar?

A zeneipari trendekkel, ahogy eddig sem, később sem óhajtunk foglalkozni. A Facebook, a YouTube és a többi zenei megosztó oldalak világa hatalmas lehetőséget ad arra, hogy tájékozódjon az ember, és megtalálja a kedvére valót, legyen az magyar vagy nemzetközi porond.  Egyszerű emberek vagyunk, imádunk izzadni az ablaktalan próbatermünkben másfél litert, és hajlandók vagyunk ugyanezt tenni bárhol, ha ezzel megmutathatjuk a zenénket és mondanivalónkat. Szóval mi a kemény munkában hiszünk, és önazonosak szeretnénk maradni kompromisszumok kötése nélkül.

Meg tudnátok nevezni pozitív, vagy negatív trendeket, amelyeket mostanában tapasztaltatok?

Nem

Szerintetek meg lehet élni ma a zenélésből?

Természetesen, kompromisszumok megkötésével és rengeteg belefektetett munkával. Magyarországon jelenleg a mi stílusunk az underground szélét súrolja, ebben a közegben úgy gondoljuk, nem lehet, főleg ha maradni akarunk a saját, őszinte ötleteinknél.

Mit gondoltok a zenészek hazai megítéléséről? Régen jobb volt a helyzet? Ha igen, szerintetek miért?

Nagy a különbség a jelen állapot és a 20-25 évvel ezelőtti megítélések között. Egy adott hallgató lehet nincs tisztában azzal, hogy mennyi munkaóra van egy élőben előadott, 50-60 perces koncertműsorban, így nem sajnálna kiadni egy minimális összeget annak meghallgatására. Régen talán annyiban könnyebb lehetett a helyzet, hogy nem volt alapelvárás, hogy a hallgatható anyag ingyen fenn legyen az összes videó és zenemegosztó oldalon. Mert nem voltak ilyenek.

Van-e jelöltetek, hogy kiből lehet/lehet-e egyáltalán valakiből magyar világsztár?

Hogy kiből kéne, hogy az váljon, ahhoz felsorolhatnánk rengeteg alulértékelt, magyar zenekart. Ők nemzetközi színvonalon zenélnek, anyagaik úgy szólalnak meg, ahogy egy Metallica sem. Angolul énekelnek, mégsem jut el olyan nemzetközi színtérre a dolog, ahová igazából kellene. A nagy számok törvénye pedig azt mutatja, hogy a nagyobb magyar fesztiválok híresebb köre az többségében magyar nyelven szól, vagy ha angol, akkor annak zenei stílusa predesztinálta a nyelvválasztást. Van abban valami, hogy idehaza a hallgatóközönség nagyobb része annyira nem fogékony az angol szövegekre, mert azonnal érteni akarják. A magyar nyelv nagyon változatos és kifejező, jobban célba találhat idehaza a magyar szövegvilág.

Mi a véleményetek a tehetségkutatókról általában?

Több szempontból is jó lehetőség arra, hogy egy zenekar tovább építhesse magát. Önmagában egy élő, fellépési lehetőséget hordoz magában, legtöbbször idegen környezetben, egy szakmai zsűri előtt. A zenekar képet kaphat hiányosságairól és erősségeiről egyaránt, és ha mindkét fajta kritikát jól kezelik, az erősíti a motivációt és a fejlődést. Nem utolsó sorban pedig egy nagyon jó kapcsolatépítési lehetőség.

Mi a véleményetek a zenei utánpótlásról?

Bizakodók vagyunk abban a tekintetben, hogy egy mai fiatalnak jóval több lehetősége van hangszerhez és oktatási anyaghoz jutni, mint mondjuk 15 évvel ezelőtt. Követendő példák pedig mindig lesznek, így a motiváció is megmarad. Nagyon sok friss, gimnazista zenekar van, akik egy adott tehetségkutatón lehet, nem tudnak érvényesülni, így nekik talán ki lehetne találni egy külön rendezvénysorozatot, ahol megmutathatják magukat.

Mi a véleményetek a fesztiválokról?

A nagyobb fesztiválok arról szólnak, hogy egy adott büdzsé kielégítsen egy tág hallgatóközönséget, és több jöjjön vissza, mint amit beletettek. Ezzel nincs baj, csak a kevésbé híres zenekaroknak el kell fogadni, hogy az ilyen helyekre bejutnia lehetetlen. Ha van kapcsolati tőke, az segít dolgon, de ugye az sem a zenéjüket minősíti. Van, hogy hirdet tehetségkutatót egy nagyobb fesztivál, de kész röhej, hogy magára a tehetségkutatóra való bejutást közönségszavazáshoz kötik. Tehát ha sok ismerősöd van Facebook-on, akkor elvileg jobb a zenéd… Mi egyöntetűen az alulról szerveződő, családiasabb fesztiválokon érezzük jól magunkat, fellépőként is és vendégként is egyaránt.

Mi a véleményetek a zenei klubéletről?

Budapest egészen jó helyzetben van, ha egy amatőr zenekar fel akar lépni, akkor fel is tud. Vannak lelkes klubtulajok, akik szívesen látják a zenekarokat, bár sokszor hétköznapokra kerül valaki, ha hétvégére nagyobb zenekarokkal próbálják megtekerni a bevételt. Vidékre kevesebb rálátásunk van, de azt vettük észre, hogy elég rossz a helyzet. A vidéki nagyobb klubok, ahol van alap technika, oda csak nagyobb zenekar farvízén tudsz beevezni. Érthető, hogy mindenki pénzből él, és vannak üdítő kivételek, de a vidéki klubfejlesztésre lehetne forrást szánni.

Szerintetek mi lendíthetne a legnagyobbat a hazai könnyűzenei életen?

Pénztámogatás a klubok működéséhez, igényesebb és technikailag felkészültebb helyek fejlesztésével vagy létrehozásával. Helyek, ahol nem mínuszban jön ki egy zenekar, ha ki akarja fizetni a terembérletet, a hangosítót, hanem legalább nullára. Pénztámogatás olyan fesztiválok megrendezésére, ahol nem a híresebb zenekarok járnak körbe-körbe, hanem az amatőr zenekarokból áll a repertoár.

Köszönjük a beszélgetést.


2020. szeptember 4. 05:30

Minden jog fenntartva. 2020 - Instrument Reklám/MUSICMEDIA