A tizenhetedik sorozatához érkező ÖRÖM A ZENE Tehetségkutató 2024-2025. évadának döntőseit mutatjuk be a holnap hangjai rovatban. A sort a Lunda zenekarral folytatjuk, ők a keszthelyi Fülesbagoly tehetségkutatón érdemelték ki az októberi döntőn való szereplés lehetőségét.
Bemutatnátok röviden a zenekart?
Extravagáns pop stílusvonalat képviselő zenekar. Atmoszferikus és dinamikus hangzása az első pillanattól megragadja a hallgatók szívét. A név egy olyan madarat takar, ami egyaránt repülni és úszni is tud, ezért kontaktusban áll a földdel és az éggel, amivel a srácok zeneileg áthidaló elérést szeretnének szimbolizálni. Az erdélyi származású énekesnő, Imecs Anita a Kőbányai Zenei Stúdióban ismerkedett meg zenésztársaival, akik nem mások, mint Bognár Levente (gitár), Drozdik Sándor (billentyű), Bellus Bence (basszusgitár), és Berszán Domnkos (dob). A zenekar 2021 februárjában alakult. Nemrég jelent meg a „Képzelt falak” c. EP-jük, melyből a „Nincs több játék” c. daluk „Legszebb Erdélyi Magyar Dal” döntős dal lett. 2025 augusztusában megnyerték a keszthelyi Fülesbagoly Tehetségkutató versenyt és mellette számos díjjal tértek haza.
Van-e a zenekarnak kitűzött, megfogalmazott célja, vagy felvállalt üzenete?
Számunkra nagyon fontos, hogy a zenéinken keresztül az emberek jobban odafigyeljenek a mentális egészségükre. Nem teljesen direkt módon a dalszövegeink gyakran utalnak társadalomkritikai tartalmakra, amivel manapság hatványozottan kell megbirkózzanak az emberek. Ezekben a szövegekben és a zenei világunkban valami féle feloldozást szeretnénk hozni magunk és az emberek számára. Ezek már a fennálló helyzeteknek sokkal letisztultabb megoldásai, formái, amelyek megmutatják, hogy nem vagyunk egyedül azzal, hogy egyedül vagyunk és van kiút.
Véleményetek szerint a ti zenekarotok miben egyedi... mi az, ami különlegessé tesz benneteket?
A zenekarunk egyedisége abban rejlik, hogy a mostani impulzusokkal teli mindennapokban és felgyorsult zajos világban nyers érzelmeket szeretnénk közvetíteni. Önazonosságra törekszünk és egy biztos pontot nyújtani az embereknek a káoszban arra utalva, hogy minden nehéz helyzetből van kiút, ami egyaránt a szövegeinkben és zenénkben is jelentkezik.
Milyen jövőt láttok magatok előtt, merre tendál a hazai zeneipar?
Úgy látjuk, hogy jelenleg a szóló előadók és a single lemezek kiadása felé tendál az ipar. Gyakran ezek az előadók kiegészülnek live formációval, ami egyrészről jó, mert jobban odafigyelnek az élő zene és performansz fontosságára, viszont egy picit elveszik a csapatszellem és az együtt alkotás élménye. Emiatt mi törekszünk közösségépítésre, nem csak a közönségépítésre és az gondoljuk, hogy ebben nagyobb érték van az emberek számára is. Jelenleg a lépcsőzetesen ívelőnek tekintjük a zenei pályánkat, fokozatosan épülő eléréssel haladunk felfele.
Meg tudnátok nevezni pozitív, vagy negatív trendeket, amelyeket mostanában tapasztaltatok?
Szerintünk a pozitív trendek közé tartozik az, hogy aránylag sok koncert van, egyre több helyen játszanak élő formációkkal, produkciókat egészítenek ki hangszeres zenészekkel, vokalistákkal ami szintén az igényességre való törekvést jelzi. Több zenei és koncertlehetőség van, zenei podcastok megjelenése stb. Több kísérletezés van a zenében, akár zenei stílusok között is és sokkal jobban figyelnek a soundok kialakítására. Negatív trendek közé tartozik a nehéz szövegérthetőség, gyakori rap-beszéd szerű elharapott éneklés, trágár szövegek felkapása, elképzelhetetlen mennyiségű napi szinten megjelenő tartalom ami megnehezíti a szűrést és a hirtelen elérések miatt nem mindig a minőségi tartalmak jutnak el az emberekhez. A rohamos tartalomgyártás néha a minőség rovására megy.
Szerintetek meg lehet élni ma a zenélésből?
Nagyon nehéz manapság megélni a zenélésből, ha az ember főállásban ezzel foglalkozik és mellette nincs semmi más ami bevételt hozhat. Ezt tovább nehezítí, ha egy saját projektről van szó, ahol teljesen a nulláról kell felépíteni egy olyan zenei terméket ami megállja a helyét a hazai piacon. Ezért van az, hogy mindenki több zenekarban, vagy projekten is dolgozik, mert csak több helyről tudja megszerezni azt a szükséges bevételt, ami elengedhetetlen 2025-ben.
Mit gondoltok a zenészek hazai megítéléséről? Régen jobb volt a helyzet? Ha igen, szerintetek miért?
Szerintünk régebb is voltak és most is jelen vannak kiemelkedő zenészek. Vannak akikre régebbről felnézünk és emlegetjük őket, és vannak mai zenészek, akikre napi szinten csodálattal tekintünk és sokat tanulunk tőlük. A zeneiség mindenképp fejlődött, viszont a régi alkotásokat nagyon nehéz überelni. A nagy többségben, a régi zenék körében volt valami mélység, amitől fenn tudtak több tíz éven keresztül, ezidáig maradni, ugyanúgy a zenészek és a zenéik is. Talán a kitartás volt a kulcs, az idő és hogy jobban értékelték, ha abban a világban létre tudtak hozni valamit.
Van-e jelöltetek, hogy kiből lehet/lehet-e egyáltalán valakiből magyar világsztár?
Abban a tekintetben, hogy legtöbbször magyar nyelven történik itthon az alkotás, nehéz világsztár lenni. Angol nyelven nehéz itthon hitelesen alkotni. Olyan esetben tudnánk elképzelni, aki valami nagyon egyedi dolgot hozna létre, ami még nem létezik, akár instrumentális zenével vagy annyira jól zenélne vagy gyakorolna egy zenei stílust, hogy eljutna a híre világ szerte. Jelenleg talán Azariah áll ehhez közel a magyar zenei szcénában.
Mi a véleményetek a tehetségkutatókról általában?
A köztudatban kialakult egy enyhe negatív vonzat a tehetségkutatókat illetően. Általában a TV-s tapasztalatok és megítélések alapján fogalmazódik meg ez az emberekben. Nekünk mostanában olyan tehetségkutatókkal volt tapasztalatunk, ami zenekarok, zenei formációknak szól Magyaroszág szerte. Igazából nagyon pozitívan tekintünk az e féle tehetségkutatókra, mert valahogy teljesen más. A 2025-ös Fülesbagoly keszthelyi tehetségkutató versenyen sikerült elnyernünk a fődíjat és mellette számos zenei díjat is. Az a tapasztalatunk, hogy itt a szakmai zsűri próbál olyan tanácsokat adni, ami konstruktív a zenekarra nézve és jó pár dolgot fel is tudtunk használni ezekből. Vannak olyan helyzetek amikor elég egy megerősítés is, egy külső szem, amire szerintünk nagyon jók ezek a versenyek. Emellett meg valahogy bekerül a köztudatba a zenekarod, több posztot tudsz megjeleníteni és megismered az ott résztvevő zenekarokat is, akikkel kapcsolat rendszereket lehet kialakítani.
Mi a véleményetek a zenei utánpótlásról?
A zenei utánpótlás kifejezetten erős, a fiatalok egyre tökéletesebben zenélnek, nagyon komoly a technikai fejlődés is, amit mindenki próbál minél jobban kiaknázni. Persze a zenélés nem csak a tökéletesen kigyakorolt és kiszámolt motívumokon múlik, és remélhetőleg ez a fajta maximalizmus nem öli ki a zeneiséget az iparból. Egyre több zenei stílus jelenik meg és elég sok egyedi, eddig nem látott karakter, kísérletezés, ami pozitív. Sokkal bátrabbak az emberek a kísérletezések terén és szabadabban felvállalják magukat, mert az erény.
Mi a véleményetek a fesztiválokról?
A hazai fesztiválokra nehéz bekerülni, mivel nehezen jutnak el a közönséghez a rengeteg előadó közül a kevésbé ismert zenekarok. Ugyanakkor a fesztiválok szinte a legfontosabb megjelenések, mivel egy kulturális bombaként funkcionálnak, ami meghatározó lehet egy-egy fellépő és a közönség számára is. Nagyon vegyes egy fesztiválközönség, ami által olyan emberekhez is eljuthat a produkció, ami máshol nem történne meg. Minél több fesztivál van, annál több lehetőségünk van megmutatni magunkat és képviselni a zeneiségünk.
Mi a véleményetek a zenei klubéletről?
Egyre telítettebb a zenei klubélet is, sokkal több klubkoncert van, mint régebb. Egy nagyon fontos részét képezi a zenei klubélet a közönség és közösségépítésnek. Ha van egy előadó, amit szeretnek az emberek akkor szeretnek elmenni élőben is megtapasztalni a közelségét. Élőben sokkal jobban el kell varázsolják az előadók a közönségüket előadásmóddal, látványvilággal, ami az addig meghallgatott zenéjén túlmutat és hozzáad valamivel. Az egyetlen negatívum, hogy a hangosítás nem mindig megfelelő, ami a zene róvására mehet.
Szerintetek mi lendíthetne a legnagyobbat a hazai könnyűzenei életen?
Szerintünk az segítene a hazai könnyűzenei életen, ha újra ugyanolyan fontosnak gondolnák az emberek az élő jelenlétet, az élő zenélés értékét és kimozdulnának közösséget építeni az emberek. Talán az segítene, ha még több tevékenységet összekombinálnának élő zenével, nem elégednének meg az emberek play-back felállásokkal. Egyszerűen csak jobban értékelnék a zenei erőfeszítéseket az emberek.
Köszönjük a beszélgetést.
2025. augusztus 11. 08:45