A tizenhetedik sorozatához érkező ÖRÖM A ZENE Tehetségkutató 2024-2025. évadának döntőseit mutatjuk be a holnap hangjai rovatban. A sort a Katarina Pivnički & Crossfire zenekarral folytatjuk, ők a zentai ZentArt tehetségkutatón érdemelték ki az októberi döntőn való szereplés lehetőségét.
Bemutatnátok röviden a zenekart?
A zenekar tagjai Horvát Anna basszusgitáron, Papp Dávid doboknál és Pivnički Katarina - gitár és ének. 2024. év végén álltunk össze, de ismertük egymást előbbről. Blues zenét játszunk rock és funk elemekkel.
Van-e a zenekarnak kitűzött, megfogalmazott célja, vagy felvállalt üzenete?
A célunk az, hogy hűek maradjunk a zenei ízlésünkhöz, és a dalainkat őszintén, eredeti módon ismertessük meg a közönséggel, a hallgatósággal együtt élvezzük a zenét és érezzük jól magunkat.
Véleményetek szerint a ti zenekarotok miben egyedi... mi az, ami különlegessé tesz benneteket?
Manapság ritka, hogy fiatal zenészek (középiskolások és egyetemisták) bluest és hasonló zeneirányzatot választanak. Mivel a Tisza mellől jövünk, Óbecséről, és tudjuk hogy a folyók régóta inspirálják a blueszenészeket, büszkén nevezhetjük a mi zenénket is „Tiszaszippi-bluesnak”.
Milyen jövőt láttok magatok előtt, merre tendál a hazai zeneipar?
Szeretnénk ha minél több emberhez eljutnának a dalaink, és külön örülnénk ha másokat is inspirálnánk arra hogy válasszák a hozzájuk őszintén, legközelebb álló zenei stílusokat. Ami a mai zeneipart illeti, nehéz érvényesülni ha nem mainstream zenét játszol, de bátran kell vállalnunk azt amit szeretünk.
Meg tudnátok nevezni pozitív, vagy negatív trendeket, amelyeket mostanában tapasztaltatok?
Pozitív trend a zene világában az, hogy a múlt évszázad zenéje könnyen elérhető, és az új generációk mindent meghallgathatnak. Így a régi zene új értelmet kap. A negatív trend, amit észreveszünk az, hogy sok zenész csak a tömeg elvárásainak szeretne megfelelni.
Szerintetek meg lehet élni ma a zenélésből?
Szerintünk meg lehet élni a zenélésből, ha az ember, mint minden mást, a zenélést is odaadóan végzi. Azt tapasztaljuk, hogy az igazán jó zenészek a zenélést nem is munkának élik meg, hanem, az egy életstílus, életérzés.
Mit gondoltok a zenészek hazai megítéléséről? Régen jobb volt a helyzet? Ha igen, szerintetek miért?
Úgy tűnik, hogy régen fontosabb szerepe volt a zenének és a zenészeknek is a hétköznapi életben, főleg ami az élő zenét illeti. Jó lenne, ha az élő zene varázsa nem veszne el a mai modern világban.
Van-e jelöltetek, hogy kiből lehet/lehet-e egyáltalán valakiből magyar világsztár?
Nehéz megítélni, hogy kiből lehet világsztár. A tehetség, kitartás és szorgalom mellet szükséges a jó menedzsment és persze a szerencse is.
Mi a véleményetek a tehetségkutatókról általában?
Jó lehetőséget nyújtanak, hogy az új zenészek bemutatkozzanak és megismerkedjenek más zenészekkel.
Mi a véleményetek a zenei utánpótlásról?
Ami biztos, az az, hogy mindig lesz utánpótlás, mert az embereknek szükségük van a zenére és a zenélésre is. Az utánpótlás legtöbbször az aktuális kulturális helyzetet tükrözi.
Mi a véleményetek a fesztiválokról?
A fesztiválok előnye, hogy nagyszámú közönséget tudnak összegyűjteni. Ez különösen fontos a kezdő zenekaroknak, akik saját dalaikat játszák és nehéz az első koncertjeiket megszervezni. Ezen kívül, az együttesek találkoznak, megismerkednek, tapasztalatot cserélnek.
Mi a véleményetek a zenei klubéletről?
A klubélet fontos a zenészek életében, más érzés mint színpadon játszani, mert közel van a közönség, amely a legjobb esetben táncol, énekel, részt vesz. Az érzelmeket a klubokban könnyebb átadni a közönségnek.
Szerintetek mi lendíthetne a legnagyobbat a hazai könnyűzenei életen?
A legnagyobbat az lendítene a könnyűzenén, ha az emberek kíváncsiak és nyitottabbak lennének az új dolgokra, ha újra felfedeznék a zene közösségépítő erejét, azon kívül azt, hogy mi mindent nyújthat a zene: nyugalmat, harmóniát, boldogságot.
Köszönjük a beszélgetést.
2025. szeptember 23. 04:31