MusicMedia

„Amíg a muzsika szól, a világ is sokkal szebb.”

A holnap hangjai - Gidnim'Rém

A tizenkettedik sorozatához érkező ÖRÖM A ZENE Tehetségkutató 2019-2020. évadának döntőseit mutatjuk be a holnap hangjai rovatban. A sort a Gidnim'Rém zenekarral folytatjuk, ők a szegedi Amatours tehetségkutatón érdemelték ki az októberi döntőn való szereplés lehetőségét. 

Bemutatnátok röviden a zenekart?

A Gidnim'Rém, mint jelenség 2006-ban jött létre, akkor kezdtem el használni ezt a fedőnevet a zenéimhez. Alapvetően egy szólóprojekt, magam írom és veszem fel a dalokat néhány kivételt leszámítva, többnyire otthon rögzítve. Stílusát tekintve közepesen kísérleti zenének lehet mondani szerintem, viszonylag sokféle. Gyakorlatilag a név felvételével egy időben kezdtem zenekarokban játszani, alapvetően dobosként kerültem be úgy több bandába, hogy teljesen vegyes posztok voltak üresek, volt ahol gitároztam, volt ahol billentyűztem, és szép apránként egy rakás hangszeren megtanultam alapszinten játszani, hangszerelni, elektronikus zenét programozni, felvenni-keverni úgy-ahogy. Ami kiemelkedően fontos az egészben számomra, hogy a bandák között egy baromi értékes baráti hálózat húzódik, ugyanabból a társaságból átfedéssel zenéltünk több formációban (Morze, K-Zaj, Nyilas Reni & Ők, stb), évente elmegyünk Bódvaszilasra csinálni egy minizenetábort magunknak. 2012-ben poénból szerveztünk egy rövid koncertet pár számomból, az volt az első zenekari fellépésünk. Azóta is volt pár koncert, mindig épp azok jöttek játszani, akik ráértek. A jelenlegi négy fős felállás az utóbbi egy évben fixálódott, Gonda Szabi gitározik, Gonda Zoli basszusgitározik, Szepesi András dobol, én meg ukulelézem és billentyűzöm.

Van-e a zenekarnak kitűzött, megfogalmazott célja, vagy felvállalt üzenete?

Alapvetően nincs. Ha a zenét az ember valamiféle kommunikációs eszközként fogja fel és kifejezni akar dolgokat, akkor szerintem fölösleges leszűkíteni egy üzenetre. A beszédet is ezerféleképpen használjuk és csomó dolgot közlünk vele, a zenét is igyekszem így kezelni, próbálom elég szürkére csinálni, egyszerre legyen kínos, hülyéskedő, de komoly, ha kell, egyszerű, ha kell, összetett, attól függően, épp mi miatt vagy miről szól. Ha egy központi szálra kéne felfűzni, az talán a kizökkentés. Nem mindig érzem magam a helyemen a világban annak ellenére, hogy próbálom megérteni a működését, és ezt az érzést nagyjából automatikusan beleépítem a legtöbb szerzeményembe.

Véleményetek szerint a ti zenekarotok miben egyedi... mi az, ami különlegessé tesz benneteket?

A szeretet ereje.

Milyen jövőt láttok magatok előtt, merre tendál a hazai zeneipar?

Fogalmam sincs. Ahhoz elég rétegzenét játszunk, hogy ne lehessen kiszámítani ennyire előre a sorsát. A zeneiparhoz meg mégannyira sem konyítok. A lakosság alapvető zenei igényességén van fejleszteni való szerintem, úgy érzem itthon még mindig a múltat hallgatjuk nagyrészt. Retro zenék, a nyugatihoz képest évekkel lemaradva majmoló vagy haknisan igénytelen pop, langyos alternatív ami főleg megy. Az undergroundnak is van egy baromi vastag habos felső rétege, egyfajta „mainstream underground”, ami egész kiszámítható trendeket követ. Nem tudom, hogy az ország viszonylag kis mérete hozza-e magával azt, hogy nagyobb közönség előtt ugyanaz a 30-40 zenekar forog körbe országos szinten, de én a zeneipar oldaláról ezt a stagnálást érzem leginkább, és egy kis elkeseredettséget azok részéről, akik sikertelenül próbálnak áttörni rajta.

Meg tudnátok nevezni pozitív, vagy negatív trendeket, amelyeket mostanában tapasztaltatok?

Pozitív: az utóbbi években szerintem nő a koncertekre való igény a fiatalság körében, sok lelkes közösség alakul ki IRL, egy kicsit fellendülőben van a klubélet, amennyire látom.
Negatív: nagyon el vagyunk kényelmesedve kulturálisan, minden elérhető, streamelhető, kicsit sült galambot várunk, egy hét után elfelejtjük a friss dolgokat, várjuk a következőt.

Szerintetek meg lehet élni ma a zenélésből?

Tudok néhány emberről, akinek sikerül, de elég sok lábon kell hozzá állni. Szerintem aki észnél van, és kellő munkát befektet, odafigyel, mire van igény, és aktívan dolgozik azon, hogy teremtsen magának olyan lehetőségeket, amikkel pénzt kereshet, akkor igen. De ilyen téren nincs egyértelmű kitaposott út, könnyű kiégni benne, és nagyon észnél kell lenni, ahogy elnézem.

Mit gondoltok a zenészek hazai megítéléséről? Régen jobb volt a helyzet? Ha igen, szerintetek miért?

Nem gondolom, hogy jobb volt, inkább csak más. Sokkal elérhetőbb minden, mint régen- gyakorlatilag 100.000 forint alatt összeállítható egy házi stúdió, ahol teljesen elfogadható felvételeket készíthet bárki. A nagy nehézség jelenleg szerintem a túltelítettség, a hozzáférhetőség miatt kismillióan csinálják, olyan mennyiségű minőségi zene érhető el, mint még soha, csak aktív odafigyelést és kutatást igényel. Az emberek ingerküszöbe sokkal magasabban van emiatt szerintem. A laikusok alapvetően nem tudják, mekkora munka van egy dal megírásában, felvételében, keverésében, egy videoklip-forgatásban, vágásban, bármi ilyesmiben, a tücsök és a hangya morálja még mindig be van ágyazódva kicsit.

Van-e jelöltetek, hogy kiből lehet/lehet-e egyáltalán valakiből magyar világsztár?

Nincs.

Mi a véleményetek a tehetségkutatókról általában?

Ugródeszkának és kapcsolatépítéshez kiválók.

Mi a véleményetek a zenei utánpótlásról?

Van dögivel, ahogy fentebb írtam, szerintem soha ennyi király zene még nem volt ilyen könnyen elérhető, mint most.

Mi a véleményetek a fesztiválokról?

Nagyon örülök, hogy elterjedtek a repoharak.

Mi a véleményetek a zenei klubéletről?

Szerintem felvirágzóban van az utóbbi években. Debrecenből indulok ki, máshol nem látom annyira rendszeresen, de nálunk megnőttek a koncertek számai, van pár teltházas esemény, abszolút pozitív élmény, és nagyon remélem, hogy nem csak röpke kiugrás, hanem tendencia.

Szerintetek mi lendíthetne a legnagyobbat a hazai könnyűzenei életen?

A lakosság zenei igényességének a fejlesztése- egyrészt köztudatba hozni a könnyűzene értékét, másrészt pedig a változatosság szeretetét valahogy elültetni az emberekben. Trendivé tenni egész albumok meghallgatását, az új zenék felfedezésének az izgalmát. Olyasmiről van szó, ami ingyen elérhető bárkinek, két kattintásba kerül, hogy ne csak gyorséttermi kajálással egyenértékű legyen valakinek az összes zenefogyasztása.

Köszönjük a beszélgetést.


2020. július 12. 18:18

Minden jog fenntartva. 2024 - Instrument Reklám/MUSICMEDIA