A holnap hangjai – Dream Flow
A tizennegyedik sorozatához érkező ÖRÖM A ZENE Tehetségkutató 2021-2022. évadának döntőseit mutatjuk be a holnap hangjai rovatban. A sort a DreamFlow zenekarral folytatjuk, ők a Legszebb Erdélyi Magyar Dal, Év felfedezettje (kategória) elhódításával érdemelték ki az októberi döntőn való szereplés lehetőségét.
Bemutatnátok röviden a zenekart?
Ének – Borbély-Bartis Zsuzsanna
Gitár – Nagy Endre Dániel
Basszusgitár – Nagy Flórián Attila
Billentyű – Barabás Dániel
Dobok – Fülöp Ábel
Mi a DreamFlow zenekar vagyunk, 2020 májusán alakultunk meg a világjárvány kellős közepén... Korábban már játszottunk együtt különböző zenekarokban, volt aki a metálban lelte örömét, volt aki a jazzben, volt aki a folkosabb irányzatot követte, azonban 2020 őszére megfogalmazódott bennünk, hogy szeretnénk egy pop-rock formációt alapítani és így állt össze a DreamFlow.
Van-e a zenekarnak kitűzött, megfogalmazott célja, vagy felvállalt üzenete?
A célunk az, hogy egyszer eljöjjön az a nap amikor azt mondhatjuk, - igen, meg tudunk élni abból amit teljes szívből szeretünk csinálni. Természetesen ez magába foglalja azt is, hogy szeretnénk Erdély és Magyarország legnagyobb és legszínvonalasabb fesztiváljain játszani, albumokat készíteni és, ami a legfontosabb, hagyni valami igazán értékeset magunk után az utókor számára.
Véleményetek szerint a ti zenekarotok miben egyedi... mi az, ami különlegessé tesz benneteket?
Véleményünk szerint minket az tesz különlegessé, hogy még szinte egészen gyerekek vagyunk, hiszen a csapat átlag életkora 16 év. Ennek ellenére pont, hogy nem gyerekes dolgokról énekelünk, hanem dalainkat igyekszünk komoly és mélyreható mondanivalóval ellátni.
Milyen jövőt láttok magatok előtt, merre tendál a hazai zeneipar?
Mi bizakodva állunk a jövő előtt és reméljük, hogy a mi zenénk is megtalálja a saját közönségét, hiszen annyi csodálatos előadóval és zenekarral van tele a zenei piac, hogy nagyon nehéz lesz beférkőzni a ”NAGYOK” közé, a reflektorfénybe, azonban kellő elszántsággal és odaadással egyáltalán nem lehetetlen küldetés.
Meg tudnátok nevezni pozitív, vagy negatív trendeket, amelyeket mostanában tapasztaltatok?
Számunkra a legpozitívabb az, hogy maga a zenélés is kezd egy egyre nagyobb trend lenni. Mi itt Erdélyben is tapasztaljuk, hogy megpezsdült a zenei élet, jobbnál jobb előadók és zenekarok bukkanak elő és egyre több fiatal érzi azt, hogy zenélni menő dolog. Ebben kétségtelenül az Öröm a zene tehetségkutatónak és az ehhez hasonló versenyeknek van a legnagyobb érdeme. Amit negatív dolognak élünk meg az az, hogy néha tapasztaljuk egyes előadóknál, hogy a dal csak termék számukra, kereskedelmi eszközként használják és szerintünk, ha egy dal lélek és érzelem nélkül születik meg, akkor az már nem is igazi művészi alkotás.
Szerintetek meg lehet élni ma a zenélésből?
Ez attól függ, hogy ki mennyire gondolja komolyan. Kellő ambicióval, odaadással és sok-sok áldozattal sikerre járatható egy produkció... és ha már sikeres, akkor meg is lehet élni belőle. Minden hozzáállás kérdése.
Mit gondoltok a zenészek hazai megítéléséről? Régen jobb volt a helyzet? Ha igen, szerintetek miért?
Talán abból a szempontból jobb volt régebben, hogy mintha elismertebbek lettek volna azok, akik zenéléssel foglalkoztak és dalokat szereztek. Ez már a mai világban egyáltalán nem egy elérhetetlen dolog, ami ugyanakkor egyfelől már a pozitív irányba is mutat, hiszen ez azt jelenti, hogy egyre több ember kerül közeli kapcsolatba a zenével, egyre több ember beszél a zene nyelvén és egyre többen osztják meg az érzéseiket ezáltal a nagyvilággal. Csak arra kell vigyázni, hogy a mennyiség ne váltsa fel a minőséget!
Van-e jelöltetek, hogy kiből lehet/lehet-e egyáltalán valakiből magyar világsztár?
Jelenleg egy magyar előadó és két magyar zenekar jut eszünkbe erről a kérdésről. Szerintünk Kállay Saunders András az a hazai előadó, aki nagyon képben van a mai amerikai trendekkel és ezeket is követi a zenéiben. Talán ha itthon egy kicsit nagyobb médiafigyelmet kapnának a dalai az már nagyot lendítene rajta a nemzetközi porond felé. A két zenekar pedig a Mörk és a nemrég felfedezett Antares. Szerintünk kétségtelenül világszínvonal az amit ők képviselnek. Maximálisan helyt tudnának állni a világ legnagyobb fesztiváljain, még ha nem is azt a könnyen fogyasztható zenét játsszák.
Mi a véleményetek a tehetségkutatókról általában?
Szerintünk a legfontosabb szerepet játsszák a zenei kultúra ápolásában és legfőképpen fejlesztésében. Persze csak akkor, ha valóban a tehetség kutatásáról szól és nem billen át a mérleg a külsőségek és eladhatóság javára, mert akkor már az adott tehetségkutató elkezd valami teljesen másról szólni, ami nem a zene.
Mi a véleményetek a zenei utánpótlásról?
Kulcsszerepet játszik abban, hogy mindig meg tudnak újulni a zenei trendek és a különböző kultúrák nem merülnek feledésbe.
Mi a véleményetek a fesztiválokról?
Szerintünk egy óriási dolog az amikor egy helyen összegyűl több ezer különböző ízlésű zeneszerető ember és látni lehet, hogy mindannyiukat ugyanaz a dolog köti össze, a zene. Ennél szebb küldetése nem is lehet a fesztiváloknak. Nagyon reméljük, hogy minden évben egyre több és több fesztivál fog megrendezésre kerülni, mert óriási szerepük van a zenei kultúra ápolásában.
Mi a véleményetek a zenei klubéletről?
A zenei klubélethez sokat nem tudunk hozzáfűzni, mert olyan nagy tapasztalatunk nincs ilyen téren, viszont amit megjegyezhetünk az az, hogy bőven elférne még több élőzene a klubhelyiségekben is, mert bárhogy is nézzük az mindennek a gyökere.
Szerintetek mi lendíthetne a legnagyobbat a hazai könnyűzenei életen?
Szerintünk ami igazán nagyot lendítene a hazai zeneiparon egy olyan szövetség, amely az egységességet hirdeti, a pozitív versengést és nem a széthúzást és az egymás ellen uszítást. Ha minden művész tiszteletben tartaná a másik zeneiségét, alkotási világát, akkor egy olyan zeneipar alakulhatna ki, amely tényleg csak a zenéről és a sokszínűségről szólna. Ezáltal a közönség sem lenne annyira megosztva és a fogyasztó fél is sokkal elfogadóbb lenne az ízlésének nem megfelelő stílusokkal szemben, nem beszélve arról, hogy így elmúlna a "nyálas pop" - ozódás és a másik le "büdös rocker" - ezése. Csak így lehetne igazán fellendíteni a magyar zeneipart, ha nagyobb hangsúlyt fektetnénk az egymás ízlésének az elfogadására, úgy előadói körben, mint hallgatóságiban.
Köszönjük a beszélgetést.
2021. december 3. 16:18