MusicMedia

„Amíg a muzsika szól, a világ is sokkal szebb.”

A gitárock mesterei – Tommy Katona -3. rész

A hatvanas évektől a beat szárnybontogatása idején szinte minden srác a kezében szorongatta azt a hangszert, amely egy egész korszakot, sőt életérzést szimbolizált. Egyre másra alakultak az amatőr együttesek, jól-rosszul koppintva a Szabad Európa Rádió alig-alig fogható, zajos rövidhullámán, vagy épp a nem sokkal jobb minőségben élvezhető Radio Luxembourg ún. „könnyűzenei” adásain hallható friss slágereket. Nem volt ez másképp az évtizeddel később ránk köszönő rock korszakban sem annyi különbséggel, hogy a háromperces dalokat hátrahagyva egyre inkább a hosszabb lélegzetű darabok kerültek előtérbe, azon belül is a gitár vált főszereplővé. Sorra születtek a nemzetközi, illetve hazai virtuózok, gitárhősök, és persze az egymással vetélkedő riffek és végeláthatatlan hangszerszólók. Sorozatunkban azokat a magyar gitárosokat szólaltatjuk meg, akik egyrészt elhivatottak a szakma, illetve hangszerük iránt, másrészt – stílusmegkötés nélkül – szívügyüknek tekintik a minőségi (rock) zene művelését, továbbélését. Szokás mondani, az alma nem esik messze a fájától. Nincs ez másként a magyar-amerikai Tommy Katona esteében sem, aki a zenei vénát a szintén blues muzsikus édesapjától, idősebb Katona Tamástól örökölte. Már négy éves korában a blues muzsika szerelmese lett, rajongott és máig rajong Stevie Ray Vaughan zenéjéért, sőt magáért a személyiségért, aki élete teljében, harminchat évesen hagyta itt a földi létet. Az iránta érzett tisztelet repítette őt az USA-ba, azon belül a Texas állambeli Dallasba, SRV szülővárosába. Vallja, hogy hazája Magyarország, otthona Dallas, s amikor teheti, hazalátogat és persze fergeteges koncerttel örvendezteti meg – elsősorban szülővárosa, Pécs blues-rock rajongóit.  A szintén magyar Little G. Weevil mellett Tommy Katona a másik fiatal blues gitáros, aki elismert, közkedvelt muzsikus lett az Államokban. Texas Flood elnevezésű zenekarával rendületlenül terjeszti a blues igéjét. 

Másik neves blues gitáros, Szűcs Gábor, azaz Little G. Weevil is hozzád hasonló utat járt be. Van valamilyen kapcsolatotok?

Hogyne! Gabesz jó barátom, szinte ifjú korunk óta ismerjük egymást, számos alkalommal zenéltünk együtt. Bizonyos értelemben valóban hasonló a sorsunk. Ő kicsit korábban indult el Amerikába szerencsét próbálni. Érdemes megismerni a történetét, nemrég egy nagyszerű könyv is megjelent róla, elképesztő, hogy miken ment keresztül. Szerintem nem sokan lennének képesek arra, amit ő véghezvitt. Le a kalappal előtte és a kitartó kemény munka előtt, amit ebbe beletett.

Mindkettőnket ugyanaz az érzés, cél vitt előre, a blues iránti szenvedélyünk, szeretetünk és tanulni/fejlődni vágyásunk. Ezt csakis így és itt, a zene bölcsőjében lehet megtanulni. Úgy kell élni, azt a levegőt kell szívni. Nem voltunk egyetemisták, de itt kint azért tanultunk egyet, s mást helyette.

Ahhoz, hogy valaki „jó gitáros”, vagy „jó zenész” legyen, fontos, sőt elengedhetetlen a minőségi, a zenei stílushoz illő megszólalás. Abban pedig nem csupán a gitárok, de az alapok is komoly szerepet játszanak. Te milyen felszerelést (gitár, pedálsor, alapokat) használsz?

Sok mindent használtam már az évek során, a Fender Super Reverbtől a Marshallig. Egy magyar barátom, Mohácsi Márk készít világszínvonalú erősítőket, pedálokat Honey Bee néven. Ezekből a cuccokból nagyon el vagyok látva, imádom őket. Emellett lassan már két éve, hogy legtöbbször egy limitált szériás Soldano SLO-100 erősítővel játszom, amely SRV-nek készült. Egyedi modellről, illetve annak a pontos másolatáról (reissue) van szó, mindössze tizenhárom darabot gyártottak belőle a világon, köztük és mások mellett Mayer részére is.

Pedálból, ahogy mondtam, Honey Bee Drive es Fuzzt, egy King Tone Octalandet, Marshall Guv'nor distortiont, Boss Chorust, Keeley Delayt, Munder Heavy Cream drive-ot (egy itteni barátom műve) és szintén egy barátom által készített wah-pedált használok. Effektnek megemlíteném az 1967-es Leslie 16 ládámat, ez rendszeresen velem van a színpadon. Semmilyen pedál nem ér a nyomába, imádom a hangját.

Otthon jó pár gitárom van, főleg Stratók, de van egy öreg Telecaster Deluxe-om is, amit Jimmie Vaughan aláírt nekem, ez egy '73-as modell. Van pár Gibsonom is, Les Paul Gary Moore modell, illetve egy BB King Lucille. A fő hangszerem azonban egy 2005-ös Stratocaster, amely SRV signature-ként látott napvilágot, azóta teljesen átépítettem. Ez a legjobb gitárom, komoly eszmei értékkel bír. Még otthon kaptam ajándékba egy nagyon jó barátomtól. Ő azóta már nincs köztünk, sajnos fiatalon ment el, tragikus körülmények között. Róla kapta a nevét a gitár –„Norbert".

Nagyjából két szóval lehetne jellemezni a gitárjátékod: könnyed és virtuóz, amelyben az ún. old school, vagyis vintage hangzást véltem felfedezni. Ezzel szemben a mai modern technikákban zömmel a szólók gyorsasága, a sebesség dominál. Mi a véleményed erről?

Szerintem bármely stílusban legfontosabb a kiegyensúlyozottság és dinamika. Szépen, kimérten, ízesen és főként szívből kell tudni játszani. Magam példájából: előfordul, hogy csak egyetlen hangot fogok meg, de abban teljes mértékig benne van a szívem és a lelkem. Időnként persze valami gyorsabbat is oda is kell tudni „túrni”, főleg ebben a zenében, amit játszom. A gitárhőseim többsége óriási virtuóz, akik elég magasra tették a lécet.

Stevie nagyon jó iskola volt, és a mai napig is az, hiszen mindez megtalálható a játékában. Virtuozitás, szív és valami olyan őserő, amelyet a mai napig senki sem tud visszaadni. Ugyanezt érzem Gary Moore-ral kapcsolatban is. Ott viszont hihetetlen dallamosság van és hát a sebesség, ugye. Eric Gales lenne a harmadik, akitől elég sokat próbálok leszedni. Egészen egyedi stílusa van. Benne is minden megtalálható, ami engem megfog általában. Ez már modernebb stílus, de mint mondtam, mindenevő vagyok. Mindig fejlődni akarok és szeretnék jobb lenni. Sosem dőlök hátra elégedetten.

Hogyan látod: amikor világszerte az elektronikus zene és a rap hódít, idehaza a hagyományos rock és a blues kikerült a fősodorból, egyfajta rétegzenévé degradálódott; a blues hazájában van-e még igény az efféle muzsikára? És itt, Magyarországon, vajon mennyire lehet jövője a műfajnak?

Sajnos a blues mindig is rétegzene volt szerintem, annak ellenére, hogy ez a legtöbb mai zene gyökerét is jelenti. Sokan nem is tudják ezt. Utána lehet járni, hogy az eredeti rap es hip-hop zenék alapja legtöbb esetben egy régi blues vagy soul, r&b számból keletkezett sample formájában. Előfordult, hogy valamely rap számban egy Albert King nyújtást véltem felfedezni...

Igen, itt Amerikában szerencsére van igény erre a zenére, mindig van utánpótlás. A közösségi médiának köszönhetően elég sok tehetséges fiatalt látok, akik hangszert ragadnak és nyomják tovább ezt a zenét. Egy részük talán jut is valamire, és nemcsak a webkamera mögött játszogat a lájkok miatt. Sok ilyen van. Az, hogy a média kiket nyom előre ebből a műfajból, megint más kérdés. Valószínű, hogy nem a TV-ből vagy rádióból fogunk tudomást szerezni az igazán kiemelkedő tehetségekről... Viszont az internetnek köszönhetően szerencsére mindenki tájékozódhat.

Nem tudom sajnos, hogy otthon milyen jövője lesz ennek a műfajnak, de azért vannak biztató jelek, mivel nagyon sok tehetséges magyar zenészről tudok, sok fiatal, akik remélhetőleg viszik is majd valamire. Reményeim szerint otthon, de ha nem, akkor majd máshol. Legutóbb hallgattam a godfater. nevű szupergruppot, akik valami egészen zseniális muzsikát csinálnak, pár éven belül igen nagy sikerük lehet otthon. Tibusz mester és zenekara őrületesen jók! Drukkolok nekik.

Készülsz valamilyen új anyaggal, koncertekkel az elkövetkezendő időkben?

Rengeteg koncertünk van lekötve, szinte egész évre be vagyunk táblázva. Emellett idén új stúdióanyagokon is fogok dolgozni. Nem szeretnék a dolgok elébe menni, mindenki időben tudomást fog szerezni erről!

Otthon mindenképpen részt veszek a Gary Moore emlékesten április 3-án, illetve pár nappal később a saját Texas Flood bulinkon. Előtte lesz egy gitár workshop előadásom Budapesten, a Rockmúzeumban április 5-én, ahová mindenkit szeretettel várok!

A magyarországi látogatás után az USA-ban is sokfelé fogunk majd utazni. Ha minden jól megy, jövőre egy európai turnét is össze tudunk hozni. Nagyon remélem, hogy így lesz!

Hegedűs István


2023. április 2. 05:55

Minden jog fenntartva. 2024 - Instrument Reklám/MUSICMEDIA