Az immáron nyolcadik sorozatához érkező ÖRÖM A ZENE Tehetségkutató 2015-2016. évadának döntőseit mutatjuk be a holnap hangjai rovatban. A sort a VoluMen zenekarral folytatjuk. Az itt elhangzó kérdések részben megegyeznek az Életképek című sorozatunk kérdéseivel, melyeket a zenélést hivatásként választó művészek felé intézünk. Azt reméljük, hogy a hivatásos és a pályájuk elején járó zenészek válaszaiból (önállóan és összességükben is) egyedülálló kép rajzolódik majd a hazai zenei életről és élettérről.
Bemutatnátok röviden a zenekart? (név, hangszer, stílus, mióta zenéltek együtt)
2014. februárjában adtuk az első koncertünket VoluMen néven.
A zenekar tagjai:
Mike Ariel - gitár
Wéber Péter - dob
Kőrös Tamás - basszusgitár
Pénzes Máté - billentyűs hangszerek
Schweighardt Tamás ,,Schweki" - ének
Blues-rock zenét játszunk egy kis funk és soul beütéssel.
Van-e a zenekarnak kitűzött, megfogalmazott célja, vagy felvállalt üzenete?
A célunk, hogy megtaláljuk a saját közönségünket, illetve hogy megteremtsünk minden olyan lehetőséget, hogy Ők is ránk találhassanak, ha lehet egyre többen.
Véleményetek szerint a ti zenekarotok miben egyedi... mi az, ami különlegessé tesz benneteket?
Ezt a nehezen behatárolható stílust, amit mi képviselünk elég kevesen játszák és sajnos viszonylag kevesen is hallgatják (itthon) :)) Analóg zenekar vagyunk a digitális korban :)
Egyetlen pillanatig sem próbáltunk megfelelni a trendeknek vagy a rádiók elvárásainak. Ez lehet, hogy naiv hozzáállás, de nem vagyunk hajlandóak samplereket, kütyüket használni és csak azért mert ma a média 3 percben szabja meg a dalok hosszát, egy másodpercet sem vettünk el a Granted című dalunkból, aminek a végén egy 3,5 perces gitárszóló van...de az olyan is :)
Cipeljük a csöves erősítőket, a wurlitzert és a hammond orgonát, ahova csak befér -:)
Milyen jövőt láttok magatok előtt, merre tendál a hazai zeneipar?
Nem kergetünk hiú ábrándokat, tudjuk, hogy nem a mi zenénk fog folyni a rádióból, éppen ezért egy sokkal nehezebb út áll előttünk. De amíg pl. Henrik Freischlader vagy a kevésbé ismert Ryan McGarvey Budapesten évről évről egyre nagyobb közönségnek tud játszani, addig azt gondolom, hogy nincs nagy baj. Ezek szerint megvan a tábora ennek a stílusnak, csak el kell érnünk hozzájuk. Ezen dolgozunk.
Meg tudnátok nevezni pozitív, vagy negatív trendeket, amelyeket mostanában tapasztaltatok?
Úgy gondolom, ma sokkal nagyobb hangsúly van fektetve egy zenekarnál a show-ra, mint arra, hogy mennyire tudnak zenélni. Sokszor hallani jól menő, rádióból ömlő zenekarokat élőben katasztrófálisan játszani és közben a közönség ebből mintha semmit sem hallana. Jól néznek ki és ez a fontos, mert utána lehet csinálni közös fotókat az instára :) Azt mi is belátjuk, hogy a XXI. században nagyon fontos dolog a vizualitás, de talán nem árt, ha egy zenész ért is a hangszeréhez. :)
Mindenképpen nagyon pozitív és követendő Póka Egon kezdeményezése, mely az élő zenekarokat támogatja a playback huszárokkal szemben. Még a kifejezés is furcsa: élő zenekar :)
Szerintetek meg lehet élni ma a zenélésből?
Akad rá bőven példa, de azért nem egy életbiztosítás :) Egy most induló zenésznek, ehhez legalább 4-5 formációban kell játszania, és szinte biztos, hogy ezek között party vagy csúnyább szóval lagzis zenekarokban is részt kell vennie. Rengeteg olyan kompromisszumot kell kötnie, melyek nagyobb részt a trendek követésére kényszerítik.
Mi abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a zenekarban mindenkinek van civil foglalkozása, így gyakorlatilag senki nem kényszeríthet minket semmire, hiszen nem a VoluMen az elsődleges bevételi forrásunk, de természetesen örülnénk neki, ha egyszer az lehetne.
Mit gondoltok a zenészek hazai megítéléséről? Régen jobb volt a helyzet? Ha igen, szerintetek miért?
Azt kell mondjam, nekem szimpatikusabb volt, ahogy régen zenekarokban, csapatokban és lemezekben gondolkodtak. Ma projectekben, egyszemélyes megasztár győztesekben és azt lessük, mikor hoz ki az illető új dalt...lemez meg sehol. Ma nem fér el egy hangszeres szóló egy dalban, viszont a bugyuta refrénnek jönnie kell 1percen belül.
Nagyon sok jó és képzett zenész van ma, de nem látok olyan kiemelkedő egyéniségeket mint anno. Gondoljunk csak egy Hobo Blues Bandre, Syriusra, Fonográfra, Piramisra, LGT-re, Bergendy-re...stb A zenekarok minden tagja egyéniség volt, mert tag volt, nem session zenész és ezt a közönség is tudta. Ma nem hallani vagy látni hasonló egyéniségeket, vagy csak nagyon ritkán. A dalszövegek bugyuták és legtöbbször ehhez asszisztál a zene is. Egy Bergendy feldolgozásból még ma is meg lehet élni, még akkor is, ha szörnyű lett.
Van-e jelöltetek, hogy kiből lehet/lehet-e egyáltalán valakiből magyar világsztár?
Rengeteg nemzetközileg is elismert magyar zenész van, de valószínüleg nem belőlük lesz világsztár, ha egyáltalán lesz ilyen....de bízzunk benne, hogy lesz.
Mi a véleményetek a tehetségkutatókról általában?
Ha a média tehetségkutatóit nézzük, akkor elmondhatnánk a már sokszor elhangzott sorokat, hogy egyik széria után jön a másik és gyakorlatilag még ha tehetséges is valaki, legtöbbször a következő nyáron már senki nem emlékszik rá, ha csak nem kamatoztatja jól a lehetőségeit. De sajnos itt sem csapatokat keresnek legtöbbször, hanem egyszemélyes sztárokat, akik majd olyan session zenészekkel próbálnak meg megfelelni a trendeknek, akikkel semmilyen közös élményük vagy múltjuk nincs, így legtöbb esetben egy rádióbarát, steril, trendi egynyári, mondanivaló nélküli katyvasz jön létre, amit aztán éjjel-nappal hallunk a rádióból, illetve fél- vagy fullplayback előadásban különböző rendezvényeken és az emberek megint át vannak vágva...
A zenekaros tehetségkutatók ezzel szemben legalább csapatokat keresnek és szerintem ez jelentős különbség.
Mi a véleményetek a zenei utánpótlásról?
Újra divat lett zenekart alapítani. Képezni is van lehetőség magunkat bőven, úgyhogy élni kell vele.
Mi a véleményetek a fesztiválokról?
Szeretnénk mindegyiken fellépni :)))
Mi a véleményetek a zenei klubéletről?
Kis közönséggel rendelkező zenekarok számára nem sok lehetőség van, ezért mi is sok esetben előzenekarként próbáljuk építeni a saját közönségünket.
Szerintetek mi lendíthetne a legnagyobbat a hazai könnyűzenei életen?
Ha rengeteg VoluMent hallgatnának az emberek :))) Viccet félretéve: van könnyűzenei élet, már ez is egy fontos tény. A jellegén lehetne alakítani a fentebb leírt tényezők alapján, de ehhez inkább a média hozzáállásán kellene változtatni.
Köszönjük a beszélgetést.
2016. október 2. 16:11