Legkedvesebb felszerelésem – Bíró Ádám (Kozmix)
Folytatjuk „Legkedvesebb felszerelésem” címmel indított sorozatunkat a Music Media Magazin oldalain, melyet azért tartunk kiemelkedően fontosnak, mert ebben a sorozatban minden megkérdezett zenésztől, hangtechnikai szakembertől azt kértük, hogy azon felszereléseiket mutassák be nekünk, amelyek koroktól, márkaszerződésektől és egyéb érdekektől mentesen váltak meghatározó kedvencükké.
Aki ismeri Ádámot, az tudhatja, hogy ő nem egy „mezei figura” – aki nem tudta, azt most informáljuk. Szóval kicsit rendhagyó lett a vele készült Legkedvesebb… Rögtön az elején egy nagy „szóló” is kikívánkozott belőle:
„Hogyan lettem én az akkor talán legismertebb gitártuning bolt és hangszerész műhely vezetője és a Kozmix gitárosa?
Bíró Ádám, mint gitáros egy fabatkát sem érő zenész. Egy normális riffet nem tudok eljátszani, a sajátjaimon kívül. Elvből soha egyetlen együttes/zenekar számát nem voltam képes megtanulni-eljátszani, inkább írtam egy hasonlót. Ráadásul már kölyökkorom óta imádtam a szinti zenéket. Pink Floyd mániám mellett, Jarre és Shultz korszak mellet az összes szintis megmozdulásért rajongtam. Így egy szintis lelkületű, kísérletezgetős gitáros vagyok. Brian Eno... Mindent másként csinálok, mint ahogyan azt a zenesulikban oktatják. A mániám: "...az egyedül minél több hangot ki tudok csikarni a cuccomból" és a „minden össze van linkelve mindennel” jellegű, deviáns hangzások sokaságának keltése. Tanulmányoztam az emberi test és szervek frekvenciáját, a keleti dupla és torokéneklést, a furcsa misztikus hangszerek csodáit, s ezeket ültettem át gitárszinti zenébe. Nos, erre senki nem volt kíváncsi. DE! Egyszer csak megmutattam Hangyának - aki a Kozmix Lázadás című nóta eredeti feljátszója - s azt mondta: "...no, a Kozmix pont ilyen gitárost keres".
Felhívta Hozsót, aki beszáguldott a Vintage műhelybe – még akkor Tátra utca, a „Minden most kezdődik el” című nótára rárögtönöztem a saját kis delay-es, szintis stílusomban, majd Zsolti ekkor felhívta Lalát és élőben „kapcsolta” a jelenetet. Kaptam pár CD-t, meg egy műsorrendet... Ez volt szerdán, pénteken Hódmezővásárhelyen a teli sportcsarnokban már zúztam és finomkodtam velük. Akkor még újdonság volt a techno és a gitár keveredése, szerintem még ma is meglepődnek sokan, hogy a Kozmix-nak van gitárosa.
Vannak rock-blues megszállottak, akik csak legyintenek erre, sőt ismerek olyat is, aki ezért megvet…
Nekik két dolgot üzenek:
- Próbálj te is egy folyamatos takt jelre, felütéses, pontozós, forgóütemes zenére játszani 200-as bpm-en!
- Tanulj meg alázattal lenni minden zenéhez, még akkor is, ha az nem tetszik neked, mert másoknak ez jelenti a világot!
Végezetül, szeretnék köszönetet mondani a két főhősnek, Lalának és Hozsónak, hogy engem, a fakezű gitárost választottak... Az elmúlt 20 év fantasztikus bulikkal és élményekkel telt velük.
Ui: Ha a fakezemet én faraghattam volna, én lennék a legjobb... De nem.” 
Fiatalon mit gondoltál a cucc építésről?
Amikor az első komoly gitáromat kaptam édesanyámtól (2200 Ft), akkor a Jolana Galaxis volt az álomgép... Zaphir pick-up, 4 poti. Ez egy használt hangszer volt egyébként, F. Zámbó zenekarából származott. Ebben az időben mindenki építette, bütykölte a cuccát, nos, ebben winner voltam, ez meglátszott a későbbi pályaválasztásomon is. Első körben NDK-s rádiókból és Csehszlovák lemezjátszókból kioperált szugymákokat kötöttünk össze. A mai időkben ez már nem divat. Fura, de amikor megjelentek nálunk is a profi cuccok, nálam ez a „hegesztgetési mánia” abbamaradt, s a hangszereket építettem át, először csak baráti körben. Véleményem szerint egy gyári hangszer csak egy alap, s ezt kell a saját „arcunkra” faragni. Az erősítőkhöz mára már tök hülye vagyok, így azokat „nem gondolnám újra”, a két kezemmel pedig főleg nem nyúlnék bele.
Hány hangszerre vágytál?
Mindre!!! Nos, ez az egyetlen megalomániás gondolatom, ami a mai napig tart. „Sajnos” minden hangszert csodának tartok. Kell! Mind!
Természetesen kamaszkoromban, kezemben a Jolana Galaxissal és egy Tornádóval nagy úr voltam az alter klubokban. De ki ne vágyott volna a „nyugati” éra bármely hangszerére?! Akkor nekünk csak két vágyunk volt: vagy egy Gibson vagy egy Fender. „Mindegy csak valamelyik legyen!” A híres Király és Curia utcai hangszerboltokban néha láttunk egy-egy darabot, de csak messziről…
Erőlködőkben valahogy sosem gondolkodtam, nem hoztak lázba a csöves dolgok – akkor még – csak az effektek. Egyébként le sem tagadhatom a kedvenceimet: David Gilmour, Mike Oldfield, Brian Eno, The Edge stb.-stb. Igazából nem vágytam én több hangszerre, de amikor „hangszerboltos” – Vintage ’52 lettem – volt mindenem.
Most négy dologért vagyok oda:
Egy Moog...mindegy milyen! 28 éve szeretnék már egyet. Egy ír hárfa. 15 éve várom, hogy berepüljön az ablakon… Egy 12 húros bármi, hogy a gyermekeimnek dalolászhassak. Ez kötelező! S egy Parker Fly, ez az a gitár, amit még szeretnék egyszer megszerezni. A feleségem agyonverne vele, majd eladná a Vintage-ben… De egyébként nincs is mibe beledugdosnom a kábel másik végét.
Mára mi valósult meg ebből, és mi az, ami egyáltalán nem úgy alakult, ahogy régen gondoltad?
A Jolana korszak végét egy Ibanez Roadstar II-es törte meg, amit a Király utcában szereztem be. Eladtam érte mindenem, mert 25.000 Ft-volt. A boltban mutogatott az eladó – direkt nem mondok nevet... a Deák – egy Aria Pro II-est is, de azt sem tudtam mi az, így az IBZ mellett döntöttem. S de jól tettem! Fantasztikus hangszer volt – még mindig az – mert egyszer a Vintage-be behozták s visszavásároltam, de később sajnos ismét el kellett adnom, s most valaki boldog vele. De ez még mindig nem egy Stratocaster volt. Ezzel több zenekart is boldogítottam, meg persze a kutyaütőségemmel. De Ibanezem volt, profi voltam. Imádtam, de ez akkor sem egy Stratocaster!
S akkor egyszer csak ott volt... ott volt előttem Ő! egy nylonszatyorban, darabokban, összetörve, szomorúan. Egy Fender Stratocaster, amit az akkor toppon lévő Cinderella zenekar dobott be egy koncerten a nézőknek, pont egy ismerősöm orra elé. Nos, ment az IBZ+33.000 Ft, és enyém volt az álmom. Nem tudom honnan kapartam össze ennyi lóvét 1989-ben középiskolai diákként. Összeberheltem a gitárt otthon, a konyhában, majd körbehurcoltam, mint a véres kardot. Nagy pofára esés volt belőle... Elsőre mindenhol azt mondták, hamisítvány. Ma már ismerem az „urakat”, akik ezt állították. Gondolj bele, amikor csak a pult alól volt Fender pengető, bejön a boltodba egy suhanc egy Fenderrel és azt kérdi: „eredeti?” Jó, hogy nem az, s megvennéd 15.000-ért. Valahol itt kezdődött „minden”. Ekkor elkezdtem utánajárni a hangszerem eredetének. Ekkor még nem volt internet! S ahogy egyre jobban belemélyedtem, úgy derült ki, hogy eredeti a cucc. Most ez az egyetlen gitárom van már „csak”. Ezzel temetnek...
Még egy érdekesség: az IBZ után nem tudtam megszokni a Fender tufa, kapanyél nyakát, így vettem pár barkácsszerszámot és lefaragtam a nyakát olyanra, mint a Roadster-é volt. Bátor voltam. Ez azért lett maradandó, mert később, amikor Tibusz „kis pirosának” a nyakát farigcsáltam, pontosan olyanra faragtam, mint a Fenderem (Roadster), hiszen a Casio MG10-est (Tátrai korábbi gitárja – a szerk.) is az Ibanez gyárral készítette a Tokai Gakki cég. Talán ezzel a húzással ki is derült a háttérben keringő hírfoszlány, miszerint nem is jómagam készítettem – a Vintage műhelyben – Tibusz gitárját. Már többen is terjesztik, hogy „Ők” voltak... Oké, de akkor faragjatok egy olyan nyakat! Nem fog sikerülni, mert van egy pici titka.
Bemutatnád, hogy most milyen gitárokat használsz élőben és/vagy stúdióban? Kezd esetleg a beszerzés időrendjében!
Még mindig AZ a Strat van meg. Ez egy 1986-os American Standard, az igazi, semmi különös kategória, zajos pick-up stb. Most igazi szentségtörést fogtok olvasni, mert egy Roland VG8ex-el használom. A saját hangja is vadállat, de amikor megjelent a VG széria, „Madi”-nál hallottam, s beleszerettem. A Kozmix „miatt” lett is egy. A mai napig ezen tolom a technot és a meditatív-instrumentális zenéimet is.
S itt nem csak a hangzás – csak saját „fejlesztésű” hangokat használok, furcsa, effektekkel teli, szintis-bugyborékolós zenéket írok, ez van az agyamban – a használhatóság is fontos, hiszen az élő techno műfajban az a legnehezebb, hogy mint fő zenekar, mi mindig valakik után játszunk. A beállás fogalma ebben az érában a két mono diBox és 3 perc. Azaz hangszerenként 20 másodperc, hiszen mi élőben toljuk a szintiket is, meg a dobot is. A HD takk-jel elindul, s kezdődik a buli. Előre beállított cuccal kell nyomulni, nincs mese. A VG mindent túlél!!! S ebben a digigitár műfajban még mindig messze a legjobb ez a régi „ótvar” cucc.
De érdekesség képen: Az első koncerteket Tibusz piros Marshall fejével, Jamie Winchester ADA ládáival és végeláthatatlan villanyvonattal nyomtam. Talán az akkori Bravo újságban is látszik... Nem direkt, de nem sokan ismertek fel, basketball – vagy bármi hülyeség – a fejemen, bmx térdvédő, rettenet bakancs, durva naphemüge. S hogy ne unatkozzatok, ugráljunk a szakmákban: JUMP!
A 1996-ban alkalmam nyílt egy levélváltásra Mike Oldfield-el. Azaz először a management, majd a mester is írt. Ezek még igazi levelek voltak, papíron! Ami arról szólt, hogy terveztem Mike-nak egy hangszert. Leírtam mit, s hogyan tennék bele egy hangszerbe, amit jómagam készítenék, az akkori, kis hazánkban még alig ismert technológiákkal felvértezve. Nos, a válasz egy fél siker volt, mert azt írta, egy ilyen hangszer minden igényét kielégítené a színpadon. Ha elkészítem, s kiviszem neki, elfogadja, de sehol nem említheti meg, hogy mi is az, nyilvános helyeken nem játszhat vele stb. A „kis” magyar srác nem veheti fel a harcot a nagy USA konszernekkel. Így ez a hangszer, a feltételek okán nem készült el.
Milyen erősítőket, hangfalakat használsz élőben?
Csak a PA…
Milyen erősítőket, hangfalakat és kiegészítőket (pl.: mikrofon) használsz stúdióban?
Van otthon egy kis házi stúdióm, ahol fel tudom venni a kis gitározgatásaimat. Ez egy régi motorolla lelkes Apple és egy Alesis-Wharfedalle keverő kombó, Korg Triton Studio, Akai EWI fúvós szinti, elektromos magyar tekerő – ami Szerényi Béla mester keze munkája – egy rakat digit kütyü, Ms10 collection és egyéb software szintik, Audiotechnika miksik.
Milyen effekteket szoktál használni?
Daley-Delay-Delay! Koszolás, ködösítés, mókolás. Szféra, Reverb kitolva, flange, phase és minden, amit elérek…
Van-e valami különleges cucc, amit használsz? (szimulátorok, szoftveres kiegészítők)
A Vintage’52-ben Horváth Attilával több gyűjteményünk is van... Apple, oldscool, ndk, stb. S az Ibanez gyűjteményből – fullos és a Vintage ’52-ben megtekinthető – gyakorlatilag bármit megemlíthetnék. De szinte soha nem vetem be őket.
Milyen húrokat szeretsz leginkább?
Elixir 09-46 hybrid, amit használok.
Mennyire tartod fontosnak az eszközöket és mennyire magát az embert a láncban?
Az én stílusomban a kütyüké a főszerep. Hogy én hol vagyok? A lézerek, ledek, a sztárok, a lábdob, s a füstgép mögött...
megfaragta: PAYA
 |
 |
2016. augusztus 23. 08:14