Egy magyar srác Amerikából, aki Magyarországon és Amerikában is a legjobbaktól tanult. Pontosabban tanul. Idén végez a Berklee-n, céget alapít és dolgozik. Közben persze világsztárokkal zenél, a Berklee egyik kiválasztott fretless gitárosa, professzor David Fuze Fiuczynski nagy reménysége. Egyszerre alkotó és menedzser, magyar és amerikai.
Bodajkon a Hang-Szín-Tér zeneiskolában ismerkedtünk meg, akkor Mohai Tamás tanítványa voltál. Most David Fiuczynski-é Bostonban. Elmesélnéd pár mondatban, hogyan jutottál ki?
Azt hiszem még kilencedikes voltam a Hang-Szín-Tér-ben és éppen zeneelmélet órán voltam a Bellada Istvánnal, amikor beszélgettünk diákokról, akik a Berklee-re jártak és akkor már eldöntöttem, hogy a Berklee-n akarom a tanulmányaimat folytatni.
Miután megkaptam a bizonyítványt, először Nashville, TN- be költöztem, ahol két évet töltöttem. Gyakoroltam, Jam session-ökre mentem és felvettem egy lemezt. A nagybátyám Tony Nagy, aki basszusgitáros és hangszerkészítő Nashville-ben, bemutatott két gitárosnak, akik elkezdtek tanítani. Mel Deal, aki anno Jimmy Raney-vel lakott és tanult. Tőle jazz-t tanultam inkább, és mivel az egyik tanítványa bejutott a Berklee-re, gondoltam, hogy ő fel tud majd készíteni. A másik tanárom Chris Nix volt, aki inkább rock, funk és fusion gitáros. 2013. február 23-án felvételiztem a Berklee-re és pár hét múlva kaptam az e-mailt, hogy bejutottam és hogy kaptam ösztöndíjat. 2013 nyarán már a Berklee tanuló voltam.
Fuze-t az első napomon megismertem. Az első pár nap a Berklee-n különböző tesztekkel telik el. Tanárok felmérik a felvett diákok képességeit és attól függően kapnak tanárt és zenekar-t. 1-8 ig értékelik a diákokat. Négy kategória van. Time, Improvisation, Technique és Rhytmical interpretation. Fuze és Joe Stump hallgattak engem. Fuze utána félrehívott és mondta, hogy érdekes soundom van, amit nagyon ritkán hall, és hogy szeretne velem foglalkozni. Még anno a Chris Nix mutatott egy hang nyújtó gyakorlatot (bending), ahol minden ujjal a bal kezemen nyújtanom kell. Mindig poénból kevesebb mint fél hangokat nyújtottam, mert érdekes hangokat képzett. Vissza a Fuze story-hoz. Fuze hallotta hogyan nyújtom a hangokat és kérdezte, hogy volt-e rám hatással a Balkán, Magyar vagy cigányzene. Mondtam neki, hogy sok népdalt énekeltem meg hallgattam, a hatás bennem maradt. Dave mindig új grooveok és új sound után kutat. Én szerintem a világon neki van a legmeghatározóbb soundja. Nem sokan játszanak bund nélküli gitáron és főleg nem sokan kevernek rock, funk, bebop zenét balkán, indiai zenével, ritmusvilággal.
Az első szemeszter óta Fuze tanított engem. És belevitt a Mikrotonális zenébe. Egy év után a nagybátyám csinált nekem egy bundnélküli gitárt és Fuze-al elkezdtünk azon dolgozni. 2015-ben elkezdtem vele játszani a Planet MicroJam berklee zenekarral. Majdnem minden szemeszterben jött egy vendégzenész, és én voltam a másik bundnélküli gitáros. Jojo Mayer, Mark Guiliana, Dywane MonoNeon Thomas Jr., Philipp Gerschlauer-el sikerült játszanom.
Fuze ajánlotta, hogy tanuljak Mick Goodrick-tól, aki majdnem mindenkinek a mestere volt anno. Fuze egyik legnagyobb „stresszpontja” a sound, és hogy saját sound alakuljon ki.
Sokan álmodoznak arról, hogy a Berklee-n tanulnak, de veszettül távolinak hat mindez, Magyarországról. Milyen a felvételi, és mondjunk bátran összegeket is!
A felvételi az teljesen más mint Európában. Két részből áll a felvételi. Zenélés és interjú.
Mielőtt játszottam , kaptam 15 percet, hogy bemelegítsek és átnézzem a blattolni valót. Két ember hallgatott: Mark White, Ayn Inserto. Először a szabadon választott számot játszottam, ami az egyik számom volt (Farmer Fusion) majd utána jameltem a gitárossal, aki hallgatott. Aztán énekelnem kellett, vissza kellett játszanom melódiákat, akkordokat majd jött az olvasás. Ez kb. 15-2O percet vett igénybe.
Ezek után jött az interjú.. Kérdeztek rólam, hogy mik a terveim, mit akarok tanulni, hogyan fogom gazdagítani a berklee közösséget. Lényegében el kellett magam adnom.
Mit adott Neked a Berklee? Mert, ahogyan a közösségi oldalakon tudlak követni, ott azt látom, hogy világsztárokkal zenélsz.
Én azzal a céllal jöttem a Berklee-re, hogy ki fogok használni mindent, amit lehet. Játszani sok diákkal, felvenni, írni, producerkedni. Én szerintem a mostani zenészeknek tudnia kell mindent, Ezért tanultam mindent. Hangszerelés fúvósokra, vonósokra, mindenre, amit el tudsz képzelni. Pop, HipHop, top 1O pop produkció, zeneszerzés filmhez, játékhoz és reklámhoz. Kellett tanulnom különböző programokat, mint Logic X, Pro Tools, Digital Performer. Felvenni, keverni és masterelni. Ezek mellett több hangszeren akarok fejlődni: gitár, fretless gitár, basszusgitár, zongora és dob.
A Berklee-n nagyon sok mindent lehet csinálni, ha az ember tudja mit akar. És persze a Produkciós fő szakokat kellene kihasználni. Világszínvonalú stúdiók vannak itt. Ha valaki csak azért jön ide, hogy gyakoroljon, akkor nem használja ki, amit a Berklee nyújt. Amit nagyon szeretek itt az az, hogy nagyon sok a külföldi. Sok embert meg tud az ember ismerni sok helyről. A kapcsolatépítés a legfontosabb ebben a szakmában is. Dave mondja mindig hogy YOUR BIGGEST RESOURSES ARE YOUR FRIENDS.
Nagyon fontos, hogy az ember hogy adja el magát, hogyan beszél és viselkedik. És terveket kell készíteni! Mit? Hogyan? Mikor? Ha elkezdek egy projektet, már tudnom kell hova akarom hogy eljusson. Célközönség, sound, hogyan lesz megkeverve, masterelve, hogyan lesz kiadva, és utána jöhet a „preproduction”, ahol kiválasztom, kik lesznek a projektben. Aztán befejezem a kottákat, majd elkezdek próbálni. Én mindenképpen szeretek minden tervet kidolgozni. Próbálok minden szituációra gondolni. Most pl. 4 projekten dolgozom.
Minden héten kiválasztok egy dobost és basszusgitárost, felveszek egy számot videóra és audiora és 4 óra alatt befejezem és kiadom. Ha minden jól halad, akkor 2 hónap múlva lehet akár egy nagylemeznyi anyag.
A másik projektem egy új szólólemez, amin 6 szám lesz. Lesz rajta pár Stenk szám és pár Fuze ihletett szerzemény is.
Mesélnél a zenekarodról, a Stenkről?
A zenekart 2013 nyarán alapítottam az első héten, amikor a Berklee-t kezdtem. Amikor a koleszba költöztem, találkoztam egy Svéd basszusgitárossal, Simon Sebastian Fagerstedt, aki azóta játszik a zenekarban. Később megismerkedtem a Colombiai Juan Felipe Mejia Tobon-al, aki először kongázott, aztán felvettem dobosnak. A zenekar először csak 7 tagú volt: Dob, perka, basszus, zongora, néhány fúvós és én. Aztán minél többet tanultam a hangszerelésről annál több hangszert raktam a zenekaromba. Hamar 5-6 fúvós volt, majd 2O14 januárjában kiegészítettem és egy big band lett.
Kettő Alto saxofon, kettő Tenor Saxofon, Baritone Saxofon, kettő Trombita, kettő Harsona, dob, basszusgitár, zongora, orgona, efx billentyűs, kettő percussion, néha énekesek, néha vonósok.
A funk fusion irányba vittem a zenekart, néha kis metál is található benne. Indiai és északkeleti zene nagyot hatott rám. Elkezdtem inkább ritmusokban gondolkodni. Sokat foglalkozok azzal, hogyan adjuk elő a számokat. Maga az „act”, az fontos. Táncolás, kontaktus a közönséggel. A komplex groove-okat próbálom a pop-nak a fülbemászó melódiáival összekeverni.
A fő célom a koncerten az, hogy mindig jól érezze a közönség magát. Próbálok nem hasonló számokat írni. Amikor fiatalabb voltam sok smooth jazz-t hallgattam, de nem tetszett, hogy minden szám ugyan olyan volt.
A weboldalamon rengeteg Stenk videó van: www.dannynagymusic.com
2O15 október körül felvettünk egy számot a Berklee Jazz Revelation records-nak.
Azt látom és halom, hogy kint magad menedzselése alapkövetelmény. Mindenki hirdeti magát. Ezt is tanítják, vagy rád bízzák, a hogyanját? Hiszen itt egy konkrét imidzs-t kell létrehoznod, ami Te magad vagy, és azt kell eladni... Hogy van, ez? Mesélj!!!
A mostani generáció zenészeinek nem csak a zenén kell gondolkozni, hanem a managmenten is: eladás, kiadás, publikáció, produkció. Minél többet tud az ember, annál kevesebb emberre kell számítani, és annál több mindent tud az ember csinálni a szakmában. Kapcsolatépítés!!!! Muszáj, hogy az ember jól tudjon magabiztosan beszélni. MENNI KELL AZUTÁN, AMIT EL AKARSZ ÉRNI. Türelem, kitartás és tervezés.
Én szerencsére szeretek beszélni és ismerkedni, szóval nekem könnyebb a self promotion.
Ha jól érzékelem, olyan ez, mintha alkalmazott zenészeket képeznének a Berklee-n. Képes legyél ebben a szakmában a tőled akár távolabb álló zenei műfajokban is dolgozni. Nem lehet, hogy ez az igazi különbség a magyarországi és az amerikai szemlélet között? Itthon a művészi kifejezésmódra fektetik a hangsúlyt és pont. Kint szakmát tanulsz. Mit gondolsz? Te voltál mindkét helyen.
Én mindig nyitott szemmel néztem mindenfelé. Mielőtt még a Berklee-re jöttem, elhatároztam, hogy minél többet tudok, annál kevesebbet kell másokra számítani. És szerintem, ha minél többet tud az ember, annál több helyről tudja a kenyérrevalót megkeresni. Ezért én mindenképpen amellett hogy fejlesztem a hangszeres tudásomat (gitáron, basszusgitáron, zongorán), fontosnak tartom, hogy technológiát is tanuljak. Ha valaki producert keres vagy zenét filmhez, játékhoz, Big Band, szimfonikus zene. "one man for all" kifejezést használnám.
Ha tanítanék, akkor sok mindent hasonlóan csinálnék, mint ahogy a Berkleen van. Mert a Berklee olyan szakismereteket ad, ami a mostani zenészeknek kell.
Milyen az emberek hozzáállása a Berkleen?
Mindenkit, akit megismerek, próbálom megismerni minél jobban. Ebben a bizniszben szerintem az nagyon fontos hogy milyen az ember, milyen a hozzáállása. Például: A, nagyon nagyon jó szaxofonos, de mindig késik, káromkodik... B, jó szaxofonos, 15 perccel hamarabb jön, jól ki lehet vele jönni. Kinek adom a munkát ? B. Miért? Mert jobb a munkamorálja..
Kb. 4000-en járnak a Berklee-re. Mindenki ilyen veszett szerencsés, hogy világsztárokkal zenél, vagy ez annak a rengeteg energiának az eredménye, amit Te személyesen beletettél a zenei fejlődésedbe?
Igenis meg nem is. Fuze-nak köszönhetem, hogy ennyi nagy emberrel tudtam játszani. De sokat dolgoztam (és még fogok) érte. Nem sokan vannak akik bundnélküli gitáron játszanak.
A Berklee-n nagyon sok ismert ember tanít és jön játszani. Ha az ember megteremti magának a lehetőséget, akkor meg jön az eredménye.
Ha már itt tartunk! Mesélj kérlek, milyen Fuzze-al, Jojo Mayerrel és a többiekkel egy színpadon zenélni? Van még benned félsz?
Félsz valamilyen szinten mindenkiben van. Attól függ, hogy azt az energiát hova rakja az ember. „Have fun” a cél, ők is emberek. Fuze az egy igazi guru. Mindig próbálja a maximumot kihozni belőlem. Amikor a Jojo-va játszottunk Jojo mondta nekünk, hogy az egyik számát kezdjük mi ketten vele. A próbák lényegretörők. Általában, amikor egy vendégzenész jön, próbálunk háromszor egy héten kb. 4 órát, aztán 5 órát egy nappal a koncert előtt a együtt.
Én próbálok mindent megtanulni, hogy készen legyek mindenre, amit a Fuze kérhet. Általában 2-3 számban vagyok, mert többen is vannak a zenekarban.
Mikor végzel a suliban? Mennyi van még hátra? És mi lesz utána? Mik a tervek?
Decemberben fogok még idén végezni. Nyáron Nashville-be fogok gyakorlatozni menni. Egy producer/zongorista/hangmérnök-nél leszek mindenes. Most egy céget alapítok 2 producer jó barátommal. Eidan Molina-val, zongorista/énekes/producer és Michael Schulze-cal, énekes/gitáros/producer. Mind a hármunknak van egy nagyon egyedi írás stílusa. Invisible Heroes Music Production House a neve a kis cégünknek. Ahol mindent ajánlunk, amit a művész igényel. Zene, video, stb. Minden stílust. Billboard top ten pop, reklám zene, Hip Hop, Rap, Big Band, mindent, amire gondolni tudsz.
Miután végzünk a Berklee-vel, Nashville-be tervezünk költözni. Most adtunk el egy popszámot egy cégnek, hamarosan pedig 6 számot ki fogunk adni. Lesz benne rap, hip hop, pop. Persze ezen kívül én a szólókarrieremet fogom alakítani és azon kívül session gitáros is szeretnék lenni.
Goldsmann Tamás
2016. július 23. 07:24