Életképek - Toncsi Cox (Hisztéria)
Folytatjuk életképek címmel indított önálló sorozatunkat, melyben ugyanazon kérdéseket tesszük fel számos hazai művésznek azt remélve, hogy a válaszaikból (önállóan és összességükben is) egyedülálló kép rajzolódik majd a hazai zenei életről és a zenész hivatásról.
Mivel foglalkozol éppen?
Írom a szövegeket az új Hisztéria lemezre és írjuk közösen a dalokat, és persze építem a zenekart. Sajnos volt egy kényszer pihenőnk közel másfél év, igaz néha egy-egy fellépést bevállaltunk, de nem volt előre lépés és lemez írás sem, ráadásul közben tagokat is kellett cserélnünk. Nem hiába az élet vasfogai őrölnek rendesen. Magam részéről, pedig mint Rock Dj nyomom a talpalávalókat klubokba, fesztiválokon, ill minden második szerdán a Motoroshang net rádióban a Hey Ho Let’s Go című műsor vezetőjeként, szerkesztőjeként és Dj-ként szórakoztatom a nagyérdeműt 
Továbbá műsort is vezetek fesztiválokon, különféle rendezvényeken. …ééééés persze a család mindennek felett.
Mik a szakmai terveid a közeljövőre?
Hisztéria új lemez. Terveink szerinti megjelenés októberben... és nem árulnék el titkot, de még karácsonyig tervezek egy elég fura Hisztéria – 4 max 5 számos – ep-ét is. Továbbá szeretnék szeretnénk, jó dalokat, ill. szövegeket írni. Majd tervbe van véve – az alapjai is le vannak fektetve – egy akusztikus műsornak, ahol nem csak Hisztériás dalokat játsszuk kicsit másképp, hanem külföldi előadóktól is tolunk feldolgozásokat, egy, max két gitárral, de lehet szinti is bejátszik majd. Aztán ha lesz időm, akkor csokorba gyűjtöm az eddigi dolgaimat és nyomtatott formában megjelentetni gondolom. Mind az életbeli mind a zenei téren való eddigi létemet foglalja majd ez össze.
Új anyag? Koncertek? Szólótervek? Zenekari tervek?
Új anyag, zenekari tervek: Ezerrel dolgozunk az új lemezen, nem csak a tagok miatt (mert ugye mindenki hozza magával a saját maga stílusát heppjét zenei tudását és attitűdjét) de lesznek benne furcsaságok, mint szintetizátor, fúvósok. Zeneileg pedig ismét lesz ilyen is, olyan is, mindenből egy kicsi. Akikkel ezt most elkövetem – és nagyon örülök, hogy rájuk találtam – jó arcok, ügyes zenészek: Laci István alias Iván gitáros a Detox zenekarból, Mészáros Tibi dobos a Killin Candy-ből és Czegény Attila bassgitár szabad úszó.
Koncertek: közben munkálkodunk egy mini turnén RE-TOUR-NÉ címmel, ahol szinte csak régi dalokat játszunk és egy-egy régi tagot vendégül is látunk a koncertek alkalmával.
Szólótervek: Tarsolyba vannak lassan, de nagyon lassan készülőben a dalok alapjai mondhatni félig készen. Mindig azt mondom,... na, majd ebben az évben, aztán sajnos mindig csúszik más teendők miatt, úgyhogy most már nem merek ígéretekbe bocsátkozni... ezért azt mondanám, hogy jövőre . Az első ilyen anyag 1996-ban készült el Nem vagyok Angyal címmel, amit Magasvári Viktor/Beatrice/-gitárossal, írtunk. Amit Németh Lojzi/Bikini/ producerelt és kevert Jantyik Csaba segédletével. Sajnos a lemez akkor nem tudott megjelenni különféle okok miatt. De 12 évre rá a Hisztéria zenekar visszatérő és egy korszakot lezárandó Very Best off című cd-dvd válogatásán, helyett kapott. A Metal Hammer–EDGE records jóvoltából.
Szerinted merre tendál a hazai zeneipar?
hm…tendál? stagnál most írhatnék mindenfélét. Senkit nem akarok megsérteni, de általánosságban még mindig nem kapják meg a zenekarok, előadók, amit lehetne... támogatást, segítséget és itt sorolhatnék még száz dolgot legalább. Nyilván ez alól vannak kivételek, akiknek jó összeköttetéseik vannak, ill. közel vannak a tűzhöz. A többiek is tehetségesek nagyon jók – mert tényleg rengeteg jó csapat van – és már itt be is zárult a kör, mert ha „nekik” nem tetsző bármilyen underground alternatív zenét játszol, esélyed sincs, hacsak nem toltál már számos koncertet és nem létezel 10 éve, akkor azért csak leesik valami, más nem „na jó adjunk nekik” valamit.
Milyen pozitív/negatív trendeket tapasztalsz?
Mindkettő van bőségesen. Nagyon jó is és bődületesen rossz is. De nem vagyok Zsűri/közönség, nem én döntöm el... én csak a saját véleményemet osztom meg. Sajnos a zenei kulturáltság is tehet erről és nem csak a zenekarok és a tisztelt közönség. Itt gondolok a politikai és más egyéb juttatásokra és támogatottságra is... van aki kap teret, van aki nem. Van akinek van ismeretsége, van akinek nem. Ezért hajlamosabbak a fiatal zenészek olyan stílust is esetlegesen követni/véghez vinni, ami úgymond trendinek mainstream-nek számít.
Szerinted meg lehet élni ma a zenélésből - te ebből élsz?
Is-is van aki megtud, van aki nem. Van aki pl. haknizik play-back bulikat vállal, így nagyobb az esélye pénzt keresni, mert több helyre eljut... persze ha megy a szekere. Van aki meg élő zenét játszik, de nem megy neki annyira, mert nem befutott. Annak jóval nehezebb és kevesebb az esélye, ráadásul ha nem is közkedvelt zenei irányzatot játszik, akkor igazán nehéz boldogulnia. Igazából csak ismertség kérdése az egész és ezt akár egy dal is meghozhatja. Persze a zenélés egy tág fogalom, mert ide akár egy Dj is tartozhat, akinek viszont már azonnal más a hozzáférése.
Mennyit keresel egy évben? (csak ha nem sért a kérdés)
Nem sért.
Milyen területről származik több bevétele ma egy hazai zenésznek: koncertből, vagy lemezeladásból, esetleg jogdíjakból?
Egyértelmű, koncertből, majd következik a jogdíj és utána kullog a lemezeladás, szégyenszemre. Imádom a netet, mert ott a világ és az elérhetőségek fullos világa is, de megölte a zenei ipart. Lassan már koncertre se kell menned, mert megnézheted a neten. Míg régen megvettünk valamit bakeliten és órákig tudtuk nézni a borítóját, ma letöltik – ha csak valaki nem gyűjtő és szereti ha egy zenekarnak kézzel fogható eredményét tartja a kezében borítóval együtt.
Mit gondolsz a zenészek hazai megítéléséről? Régen jobb volt a helyzet? Ha igen, szerinted miért?
Régebben azért ez egy nagy dolognak számított... hú te zenész vagy?! Csillogás, villogás, csajok, bulik ..stb-stb Ma már nem restek megkérdezni, hogy te és mi a rendes foglalkozásod a civil életben. Régebben nehezebb volt zenekart alapítani, ezért kevesebb volt a zenekar is. Pedig szerintem a lehetőség mindenkinek ott volt, csak éppen – a fene tudja miért – régebben kevesebben érezték azt, hogy valamit is tudnának kezdeni ezen a pályán. Ehhez mindig is olyan nagy beszédűnek ambiciózusnak és persze picit sem szégyenlősnek kellett lenni. Mai napig, ha koncertezek, vagy műsort vezetek, van amikor több ezer ember előtt, akkor megkérdezik, hogy hú és nem vagy lámpalázas? Nem a fenét nem, ha nem leszek az, abbahagyom. Persze ma már nem úgy vagyok lámpalázas, ahogy az elején, de egy alap drukk van bennem, hogy a legtökéletesebbet nyújtsam azoknak, akik megtisztelnek a figyelmükkel.
Van-e jelölted, hogy kiből lehet/lehet-e egyáltalán valakiből magyar világsztár?
Sajnos a magyar nyelv csodája, ami a hátránya is, ezért csak angolul, tökéletes angol nyelvezettel előadott dalokkal és mögé tett komoly marketinggel tudom elképzelni. Hogy most kire voksolnék? Nem is tudom. De biztos nem azokra, akiket e célból küldözgetnek össze -vissza, mint valami űzött vadat. Pedig annyi, de annyi tehetséges előadó és csapat van, hogy csak pupillázok néha.
Mi a véleményed a tehetségkutatókról általában?
Vegyes, van ami megéri a pénzét, van ami meg szinte felesleges. Rengeteg tehetséget lehet feltűnni látni, és elsüllyedni látni. A zsűri tagokból egy-kettőnek feltenném azért a kérdést, hogy mi a jó büdös francot keres itt?
Mi a véleményed a zenei utánpótlásról?
Mint fentebb írtam, nagyon sok tehetség van kis hazánkban, de sajnos nem kapnak elég segítséget. Persze itt nem arra gondolok, hogy kapjanak anyagi támogatást, majd rövid idő múlva meg feloszlanak és úgy mond semmi értelme nem volt az egésznek. Hanem olyasfajtára, ami nem konkrétan anyagi pl. stúdió felvételt, vagy fellépési lehetőségeket, vagy fotózási lehetőséget…stb-stb adni nekik.
Mi a véleményed a fesztiválokról?
Pénz, pénz, pénz… de valahol ez érthető, hiszen azért szervezik, hogy a befektetett költség megtérüljön és természetesen a befektetett munkának eredménye legyen. Itt aztán lehet gondolkodni és eszméket fejteni, hogy ki mennyit akar – néhol pofátlanul – nyerni, és lassan már hidegen hagyja, hogy mennyi a belépő és milyen árakat diktálnak. Kitérhetnék itt a szigetre, de az talán egy kisebb könyvet is megérne. Én elhiszem, hogy minden fellépőt ki kell fizetni stb-stb, iszonyatos költségekkel jár az egész, de ott vannak a belépők, hihetetlen összegek, szponzori pénzek, nem beszélve a több fajta okoskodásokról. Saját nagyker, az eladás utáni plusz százalékok és a többi, politikai és állami támogatottságokról, stb...
Azt ne mondja nekem senki, hogy nem lehet pl. egy olyan színpadot csinálni, ami az olyan zenekarokról előadókról szólna, akik nagyon jók színvonalasak „mert a hozzá nem értök is tudják hogy rengeteg van belőlük” hogy lehetőséget kapjanak egy koncertre. Biztos vagyok benne hogy sok tehetséges – nem kétnapos – zenekarokról beszélek, akik szívesen vállalnák akár ingyen is a fellépést.
Mi a véleményed a zenei klubéletről?
Szintén egy nehéz kérdést feszeget, kb 23 éve az éjszakában tevékenykedem, mint klub tulajdonos, üzletvezető, klub manager, Dj, műsorvezető, vagy éppen járjuk az országot zenekarommal. Aki befektet, az értelemszerűen szeretné a befektetett pénzt vissza kapni és természetesen azért is csinálja az adott klubot, hogy profitáljon belőle. Azaz fent tudja tartani a helyet és legyen nyeresége, hiszen senki nem dolgozik ingyen. Igazából ez gy ördögi kőr... és itt jön az hogy milyen is a klub élet. Szerencsére nagyon sokan jól is gondolkoznak és lehetőséget adnak zenekaroknak a fellépésekre. Elég széles a klub skála, van ilyen is és van olyan is, szerencsére vannak műfaj orientáltak is. Ezért is ajánlanám hogy mielőtt ítélkezünk egy egy klubról gondoljunk bele a másik oldalba is. Baromira nem könnyű fent tartani.
Szerinted mi lendíthetne a legnagyobbat a hazai könnyűzenei életen?
Ha nagyobb lenne a támogatottság és itt nem konkrétan a pénzbeli hozzájárulásokra gondolok... akár lehet egy stúdió felvétel is, több segítség a magyar zenei életben: rádió, tv, sajtó. Egyszóval média nyilvánosság. Volt egy magyar zenei rádióadó, nem lehetett fenntartani? Ez nevetséges. Itt sorolhatnék még egy jó pár dolgot.
Köszönjük a beszélgetést...
 |
 |
2016. július 13. 07:34