Rendhagyó legkedvesebb felszerelésem – Csécsi Levente
Ez a cuccbemutató leginkább egy koncert apropóján született meg. Egy éve volt egy miskolci rendezvény, ami kezdi kinőni az eredeti kereteket és mára már túlnőtt a „megyehatár” koncepcióján is. Kezdjük egy rövid történettel, amit Csécsi Levente vázolt föl nekünk, aztán jön a legkedvesebb felszerelés, illetve egy kérdés erejéig szerepel itt a többi fellépő „leltárja” is.
Az ötlet Molnár Gábor helyi klubtulajdonos fejéből pattant ki - még 2014 végén. –kezdi mondandóját Levi. Nagy blues rajongó lévén hiányolta az ilyen jellegű koncerteket a klubjában, és megkért engem, hogy szervezzem meg az eseményt. Azonnal igent mondtam és nekiláttam a koncepció átgondolásának. Az volt az elképzelés, hogy a borsodi blues gitárosok nyomjanak egy egész estés koncertet a műfaj különböző ágait a lehető legjobban lefedve úgy, hogy saját összeállítású blokkot is tol mindenki, valamint közösen is zenélünk. Kurucz Attila és Jónyer „Guszti” András voltak az elsők, akik eszünkbe jutottak, hiszen ők évek óta művelik ezt a műfajt. Így már négyen, együtt raktuk össze a többi részletet. Tóth Tamás lett a dobosunk és Fukk Attila segített minket basszusgitáron. A munka oroszlán része a koncerteken rájuk hárul, ugyanis ők a teljes műsort lenyomják, míg a gitárosok váltogatják egymást a műsorban. Ezt követően már csak az énekesek személyét kellett megoldani, hosszas keresgélés után szinte az utolsó pillanatban találtunk rá Csakmag Vivienre és Gaál Szilárdra. Ez volt az első felállás a 2015. májusi bulin. Arra számítottunk, hogy lesznek páran a koncerten és kellemes családi hangulatú zenélgetés lesz ezen az estén. Ezzel szemben teltház volt és komoly siker. Nem volt kérdés a folytatás.
A következő bulira – ami 2015 novemberében volt- meghívtuk Benkő Zsoltot is, akit azt hiszem, nem kell bemutatni, hiszen Magyarországon igen sok mindent tett a blues zenéért. Megtisztelő, hogy velünk játszik az idei májusi koncerten is. Erre a bulira a gitáros brigád újra bővült egy taggal - Ladocsi Gábor személyében. Ladót az első rendezvényen is szerettük volna látni, de sajnos akkor nem vágtak úgy egybe a dolgok, hogy megjelenjen a színpadon. Velünk játszik még John Moose egri szájharmonikás is, amivel egy régi vágyam teljesül, ugyanis első perctől szerettem volna, ha van egy dögös herflis is a sorainkban. Mivel elég sokan lettünk, az énekes fronton is szükséges volt az erősítés. Árvai Ildikó és Kiss István is énekelni fog a mostani koncerten.
A rendezvény eredeti neve: B3 Miskolci Blues Gitárosok estje volt, viszont mivel már túlléptük a három gitáros koncepcióját, így lett Blues Guitar Fest az idei rendezvényünk neve. Egyelőre nem gondoltunk arra, hogy máshol is fellépjünk, igaz nem is kerestük még a lehetőségét ennek. Mostanra realizálódott az az elképzelés, hogy félévente megtartjuk a rendezvényt.
Pár mondatot mondanál arról, hogy fiatalon mit gondoltál a cucc építésről?
Sokáig egyáltalán nem voltak konkrét elképzeléseim hangszer ügyben, körülbelül 14 éves koromig teljesen jól elvoltam egy akusztikus gitárral. Nem volt vágyam egy konkrét hangszer sem, csak az foglalkoztatott, hogy kedvenc dalaimat el tudjam játszani és élvezzem, amit csinálok.
|
Aztán persze eljött a kamaszkor, és mint sok mindenki, én is zenekar alapításba fogtam a gimnáziumban. Nyilván az akkori hangszerem kevés volt - hangerőben főleg-, ezért beláttam, hogy szükség van egy elektromos gitárra. Édesapám mindig támogatta, hogy zenéljek, így az ő segítségével szert tettem egy Jolana Galaxy gitárra és egy Regent kombóra. Ezek egyébként mai napig megvannak még! Akkoriban igencsak zakatoltak a multi effekt cuccok, szóval én is felpattantam egyre, ami egy Korg A4-es volt. Ez a setup aztán jó pár évig kitartott. Viszont sosem voltam elégedett vele, a lemezeken vagy koncerteken hallott gitárhangok sokkal jobban tetszettek az enyémnél. Ilyenkor, amint hazaértem, egyből próbáltam új preset-eket beállítani, ami sosem lett olyan, amilyennek szerintem lennie kellett volna. Egyáltalán nem értettem meg, hogy mások egy overdrive pedállal és egy csöves erősítővel mennyivel jobban szólnak. Ebben az időben - kb. 16 évesen - tettem szert az első „rendes” gitáromra, ez egy Ibanez Artcore AS73BK volt. Megállás nélkül játszottam rajta suli után. Imádtam, jelenleg „ő” a slide gitárom, -open D-re hangolva-, a hangszedők pedig Gibson P-94-re lettek cserélve. Aztán elkezdtem nyaranta dolgozni egy helyi hangszerboltban, mondanom sem kell, hogy minden cuccot kipróbáltam, ami a kezem ügyébe került. Itt alakult ki gyakorlatilag az a szemléletem, ahogy ma is állok a hangszerekhez. Nekem az analóg cuccok jönnek be - minden szempontból. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy ezek feltétlenül jobbak, mint a digitális kütyük. Mai napig figyelemmel kísérem a fejlődésüket már csak azért is, mert villamosmérnökként is érdekel a gitár „technológia”. Az analóg eszközök természetesen körülményesebbek, nehezebbek, de ez egy olyan kompromisszum, amit szívesen vállalok. Egyelőre bírok pakolni. Hány hangszerre vágytál? Rengetegre! Vágytam és vágyom is! Kis srácként mindig a Gibson meg a Les Paul volt az álom, főleg a Custom. Erősítőből pedig a Marshall. Minden akkori kedvencem mögött ezt láttam - akár élőben vagy koncertfelvételeken-, nyilvánvaló, hogy én is ilyet szerettem volna. Mára kicsit lecsillapodtam, de nem teljesen! Jelenleg egy Stratocasterre fáj a fogam. Nem lógok a hirdetéseken, ha eljön az ideje, úgyis szembe jön egy megfelelő darab. |
 |
Mára mi valósult meg korábbi vágyaidból, és mi az, ami egyáltalán nem úgy alakult, ahogy régen gondoltad?
Szerencsésnek mondhatom magam ilyen szempontból, ugyanis elég sok minden megvalósult a vágyaimból. A Regent után egy Marshall TSL 100 fejen és egy 4x12 Marshall Vintage ládán játszottam jó darabig, közben pedig lett egy 1972-es Gibson Les Paul Custom gitárom is. Fiatalon elég vaskalaposan gondoltam azt, hogy „csak a humbucker hangszedő”, meg „csak a Marshall”. Persze, ahogy ilyenkor lenni szokott, majdhogynem a sarkukból fordultak ki a saját dogmáim.
Lehetőségem volt Frankfurtban kipróbálni egy eredeti ’52-es Fender Telecastert. Mondanom sem kell, hogy szöges ellentétben állt az akkori szemléletemmel abban, hogy én milyen hangszereket is szeretek. Nem volt kérdés számomra, hogy szükségem van egy ilyen hangszerre. Akkoriban kezdtem másfajta zenékbe is belekóstolni, például a fúziós vonalon, lehet, ez is bevonzotta a más jellegű hangszer igényét. Körülbelül egy-másfél év múlva meg is vásároltam a saját Telecasteremet, ami egy ’97-es Fender American Standard. Azóta is ez a legeslegkedvesebb gitárom. Bármilyen zenei stílusban vagy zenei környezetben megállja a helyét. Módosítottam rajta jócskán az évek alatt, most talán már csak a fa és a nyaki hangszedő a gyári. Az első módosítás, hogy hátra egy DiMarzio Choppet T került, később tettem rá egy Hipshot drop-D hangoló kulcsot. Bundozva is volt már természetesen, a pontos típusát nem tudom megmondani, de szempont volt, hogy a lehető legkeskenyebb és legmagasabb legyen. Nem szeretem az extra jumbo - már majdhogynem szkaloppált- érzést. Vannak még apróbb dolgok, mint például a Stu-Mac jack tartó, ami nagyon megkönnyíti egy telecasteres életét.
Szintén ezen a frankfurti túrán akadtam össze az Orange erősítőkkel, amik első hallásra - utána első játékérzetre- annyira megtetszettek, hogy azonnal lecseréltem a TSL-t, amint hazaértem. Egy Rockerverb 50 MKI-m van, aminek azóta sem találtam konkurenciát. Úgy érzem, hogy ezzel az erősítővel én révbe értem.
Van-e valami különleges cucc, amit használsz?
Úgy gondolom, hogy amit használok, az egy standard blues-rock setup. A fentebb említett gitárokon kívül van egy Music Man Luke II-m is. Ezt vettem legutoljára a jelenlegi hangszereim közül. Ismét direkt szembe akartam menni saját magammal, valamint szerettem volna, ha van egy karos gitárom, ami jól használható. Kértem, hogy a fej is narancssárga legyen, elég veszettül néz így ki!
Minden hangszeremen szinte azonnal cserélem a húrláb babáit Graph-Tech babákra - a megvásárlás után. Ezek egyfajta grafit-teflon ötvözetből készülnek, hogy a húrok jobban elcsússzanak rajta. Sok gondom volt a húrtépéssel-szakadással, ez a cucc viszont teljesen megoldotta a problémát.
Milyen effekteket használsz?
A jel először egy TC Polytune-ba megy be a gitárból, ez nyitja a sort, ezt egy Dunlop Jerry Cantrell wah pedál követi, utána - gain boost céljából- egy Boss SD-1 jön, ezek az erősítő bemenetére vannak kötve. Effektkörben van egy MXR Micro Amp szóló emelésre. A pedalboard-ban van egy kapcsoló pedál, ezzel az Orange csatornáit kapcsolom, a fej saját OD-ját, a crunch-ot és ezt hajtom az SD-1-el, ha high gain kell. Nem használok semmilyen egyéb effektet, nem is érzem szükségét. Ládából jelenleg legtöbbször a Blackstar Artisan 2x12-t viszem, nagyobb bulikra meg előszedem az Orange PPC412-t.
Milyen húrokat szeretsz leginkább?
Ernie Ball 2221 nikkelezett rozsdamentes acél 10-46-ot. Nem hiszem, hogy van, aki ne ismerné, szinte minden hangszerboltban ott virít a szép liba-zöld csomagolása. Volt egy időszak, amíg 11-48-as készletet használtam, akkor is ez a típus volt, csak a lila. Mindig visszatértem ehhez a fajtához, ha néha kísérleteztem is. Most már nem is próbálok mást, ez bevált. Open D-re 13-56-os a méret, slide-hoz ez jött be leginkább, így nem muszáj az action-t magasra állítani.
A blues esten több gitáros is fellép. Mondanál pár szót a hangszereikről, felszerelésükről?
Igen sokszínű a gyülekezet. Jónyer András leginkább Stratocastereken játszik, köztük egy Squier-en is, amit a saját igényeire alakított, és egy Jimi Hendrix modellen. Ő a Kashleder Woodoo Chile Octafuzz pedáljára nagyon büszke, egyébként minden egyéb kütyüje Eldzsi moddot kapott. Erősítőkben a Marshall vonalat preferálja, csak úgy, mint Kurucz Attila. Ő egy JCM 900-as fejen játszik majd, pedálokban a saját tervezésű és gyártású Hunor Tube Pedals teljes választékát felvonultatja majd a koncerten. Hangszere pedig egy Gibson Les Paul Classic. Ladocsi Gábor képviseli a modern technológiát, ugyanis ő egy Tech 21 Fly Rig RK5-tel oldja meg az effekt kérdést. Szájgitárt is használ, ami egy Rocktron Banshee TalkBox, a gitárja pedig egy Cort Hiram Bullock HBS2 signature modell.
Mennyire tartod fontosnak az eszközöket és mennyire magát az embert a láncban?
A legfontosabbnak az embert tartom. A gitáros tölti meg tartalommal ezeket az eszközöket, nélküle csak fa, meg drót, meg műanyag az egész kupac. A hang fizikailag a húron keletkezik, de előtte már ott van a gitáros kezében, ezért kell ezerszer, vagy akár százezerszer is kigyakorolni ugyanazt. Ha ez készség szintjén már-már a csontjainkba ivódik, bármilyen gitáron - természetesen használható, pontos, hangolható hangszerre gondolok- jól fogunk szólni. A gyakorlást nem lehet drága minőségi hangszerekkel pótolni! Tömkelegével láthatunk gitárosokat olcsóbb, alacsony kategóriás hangszereken eszméletlenül jól gitározni. A saját ízlésünk, kényelmi és anyagi szempontjaink miatt használunk különböző felszereléseket. Abban viszont egyik gitár, erősítő vagy effektpedál sem különbözik, hogy mindegyiken tudni kell jól gitározni, ez viszont egyes egyedül az emberen múlik.
PAYA
 |
 |
2016. május 3. 08:27