A modellezés új útjain
VOX erősítők történelmén át a legújabb modellekig. A VOX közel 15 éve dolgozik a gitárerősítők modellezésén és forgalmazza a különböző Valvetronix modelleket. Az erősítőmodellezés olyan, mint a lecsófőzés. Mindenki a saját receptjére esküszik és nehezen akaródzik más utakat járni. A VOX mindig is meglepő módon állt a gitáros invenciókhoz, gondoljunk csak a mindenkori VOX gitárokra és effektekre. Nem féltek új utakat keresni és piacra dobni a VX típusú gyakorló erősítőket és a VT sorozatot leváltó VTX sorozatot.
Mi történt? A piac megkövetelte az újítást, de olyan formában, hogy azt a nagyközönség elfogadja mind a tulajdonságok, mind az árak szempontjából. A feladat szép. Olyan tárgyakat létrehozni, ahol a két, többnyire ellentétben álló alaptétel feszül egymásnak. Azaz legyen jó és kifizethető. Ezt az ellentétet sikerül-e feloldani, az hamarosan kiderül, hiszen mostanában kerülnek a hangszerüzletek polcaira.
Mielőtt a fejlesztésekre és az újdonságokra kitérnénk, pillantsunk vissza a VOX erősítők újkori történelmébe és tisztázzuk, hol is van az a cső. 2001 volt az első év, amikor a KORG tulajdonába került klasszikus erősítőgyártó modellpalettáját frissítve kihozta az AD sorozatot. Kinézetre a kombók a legendás AC sorozatra hasonlítottak, de kék alapú volt a gyémántmintás vászon. Az AD120VTH fej a Super Beatle és a Super Twin Reverb modellek trapezoid fejkialakítására hasonlított. Persze a több modellvariációk az évek alatt többször átestek külső változásokon is. Az első VOX modellező erősítőkbe már bekerült a Valve Reactor áramkör, ami már akkor meghatározta és korában kiemelkedővé tette a hangzást.
Na de hol is van az a cső, ha már minden használt technológia elnevezése erre utal? Az egész az 1992-es KORG felvásárlásig nyúlik vissza. A patinás japán gyártó mindig is élen járt a hangképzésben, az REMS (már megint egy rövidítés…) az ő megközelítésük volt a modellezésre. Ezt a technológiát, a Resonant Structure and Electronic Circuit Modelling Systemet, azaz Rezonáns Struktúra és Elektronikai Áramkör Modellező Rendszert bővítette ki a Valve Reactorban a VOX úgy, hogy beépített egy valódi elektroncsövet is. Egy 12AX7-es előfok csövet, de nem a jel út elejére, hanem egy kis teljesítményű végfokként hajtva, a kimenő transzformátor elé. A Valve Reactor-kör egy 12AX7 triódás vákuum csövet használ egy kis teljesítményű erősítő körrel, egy virtuális kimeneti transzformátorral, valamint egy ál-hangszóró körrel. Ez utóbbi az igazi hangszórók impedancia változásait szimulálja. Természetesen ez önbeálló, így a karakterisztikája olyan lesz, mint a modellezni kívánt erősítőnek (A, AB osztály, negatív feedback-kör, stb.). Ez azt jelenti, hogy a kívánt erősítő összes paraméterét hűen utánozza. Így lehet az, hogy az erősítő modellek igen jól szólnak.
Felmerül a kérdés, hogy ha ez eddig is ilyen jó volt, minek kellett piszkálni? Hát elszállt felette az idő és más gyártók is kiváló modellező eszközöket dobtak a piacra. Későbbiekben pedig a szoftvergyártók is beszálltak a gitárosok kegyeiért dúló harcba, hiszen akár fillérekért vagy ingyen juthat az ember jó minőségű szimulációs szoftverhez. A VOX is beszállt ebbe a körbe a JamVOX szoftverrel, ami egy gyenge hardveres kísérlet után virtuális hangszerként érhető el napjainkban. De erre még visszatérek.
Két szembeötlő dolog, ami felkelti az ember figyelmét az új modelleknél. Az első a VET technológia. A VET mozaikszó a Virtual Element Technology, azaz az erősítők és előfokok modellezése helyett a komponenseket modellezik, így állítva elő a várt hangot. Itt gondolkozzunk el egy picit. Minden gitárerősítő más. Igaz ez az azonos modellekre, életkor, használat és a mindenkori tárolási körülmények miatt. Ezek megnehezítik a pontos modellezést, melyet tovább bonyolít a hangszínszabályzó, a hangerőszabályzó és a különböző alkatrészek által okozott hangzásbeli változás, így hozva nehéz helyzetbe a mindenkori modellezőket. Melyik erősítő képezze alapját a hangnak? Ezt a kérdést kerüli ki a VET technológia alkalmazásával a VOX, amely az eredeti erősítő tényleges áramköreit modellezi. Az adott erősítőt jellemző eredeti hang élethű reprodukálása érdekében a vákuum csövekről és az egyes összetevőkről rendelkezésre álló hatalmas mennyiségű információt gondosan elemezték. A tizenegy erősítőmodell tartalmaz a VOX AC30 modellek mellett klasszikus Marshall és Fender mintákat, valamint a modern klasszikusokat, mint az SLO100 vagy a Double Rectifier.
Érzékenység, dinamikus Overdrive torzítás, és hihetetlen hangminőség - a gitárosoknak ezt jelenti a csöves erősítő és ez az oka annak, hogy a gitárosok évtizedek óta csöves erősítőkön akarnak játszani. Ezeket a paramétereket alapvetően az erősítő végfoka határozza meg. A VX sorozat számára tervezett, új FET-alapú analóg erősítő pontosan szimulálja a csöves erősítők jellemzőit.
Az eddig gitárerősítőnél nem látott megoldás a doboz, ami ABS-ből készül a VX I és VX II esetében. Az ABS egy rendkívül könnyű és tartós műanyag. A doboz szilárdsága sarkalatos pont. Az erősítő extrém könnyű, mindössze 3.8kg. Ezért a doboz belsejében több merevítőt is el kellett helyezni, valamint az illesztéseket jól lezárni, hogy az ne döngjön össze-vissza, valamint a hallani kívánt hang a hangszóró és a reflexnyílás összedolgozásával szülessen meg. A láda előlapja hagyományos fából készül, amely a klasszikus gitárerősítők hangját is meghatározza, míg maga a láda a fent említett könnyű és tartós ABS-ből lett kialakítva. A két anyag kombinációja kiváló akusztikai tulajdonságokat ígér, és a nagyszerű hangzás mellett mégis könnyen hordozható. A különleges kialakítás összességében olyan hangminőséget eredményez, mely korábban - ebben az erősítő kategóriában - elképzelhetetlen volt.
Ezek mellett természetesen az effektpark is áttervezésre került a korábbi Valvetronix erősítőkhöz képest, így például négy fajta modulációs effekt és négyféle Delay/Reverb közül választhat a felhasználó.
Két modellvariáns elérhető. A VX I 15 W, a VX II 30 W teljesítményű. Méretben és súlyban megegyeznek. Az alapvető és hangsúlyos eltérés a teljesítmény mellett, hogy a VX II hátlapjára került egy USB port, így hangkártyaként is üzemel. Van a dobozban egy letöltőkártya is, amivel a VOX JamVOX szoftveréhez lehet hozzájutni. Ennek segítségével az erősítő a számítógéphez is csatlakoztatható, valamint ASIO driver segítségével integrálható a kedvenc DAW programunkkal vagy esetleg más szimulátorral is. Emellett egy ToneRoom nevű editorral könnyen szerkeszthetővé válnak a hangszínek, amiket egy külön lábkapcsolóval élőben is egyszerűen lehet kapcsolgatni.
A VT20X és nagyobb társai a VX műanyag dobozaival ellentétben hagyományos fa dobozokba kerültek, a VOX-hoz hű egyedi kinézettel. A kinézet mellett a hangzásra is odafigyeltek, hiszen a VET mellett egy továbbfejlesztett Valvetronix áramkör is bekerült a VTX sorozatba, amivel több lehetőségünk van beavatkozni a jelútba és a végső hangzásba úgy, hogy a korábbi Valvetronixnál használt kapcsolásokat kézzel is lehet befolyásolni. Tehát kapcsolható a cső bias beállítása és a modellezett A vagy AB osztály. Mindez programozható, menthető, lábkapcsolható és az USB csatolón keresztül a ToneRoom szoftverrel menedzselhető.
Már csak a hangszerüzletekbe kell elfáradni és kipróbálni.
Hajdu Zoli
 |
 |
2016. április 28. 10:32