Folytatjuk életképek címmel indított önálló sorozatunkat, melyben ugyanazon kérdéseket tesszük fel számos hazai művésznek azt remélve, hogy a válaszaikból (önállóan és összességükben is) egyedülálló kép rajzolódik majd a hazai zenei életről és a zenész hivatásról.
Mivel foglalkozol éppen?
Most épp itthon vagyok, és hangszerelem az új, szeptember elején rögzítésre kerülő E.K. Avenue albumot. Ezen felül viszonylag sok koncertem lesz itthon augusztus vége - szeptember eleje között, különféle előadókkal. Illetve készülök az ADAMS Drumworld Fesztiválra, ahova meghívást kaptam egy szóló bemutatót játszani.
Mik a szakmai terveid a közeljövőre?
Tervezem egy új szólólemez felvételét, melyet már nagyjából meg is írtam. Ezen több meghívott külföldi zenész, illetve számos hazai zenész is játszik majd. Ezen felül megyek vissza New Yorkba október elején, ahol a The Collective-ben, mint Artist in Residence tanár tanítok. És készülök utána a 40-ik évfordulóját ünneplő PASIC Fesztiválra, ami egy hatalmas ütőhangszeres fesztivál, ezúttal San Antonioban (TX, USA). Ide kaptam meghívást egy mesterkurzus megtartására.
Zenekari tervek?
Két fő zenekar van itthon, ami évek óta – noha a külföldi útjaim miatt sokszor csak szakaszosan – működik. A Fusio Group és a Loop Doctors. Ezen felül oszlopos tagja vagyok az Eastwing Group-nak, az E.K. Avenue-nak, a Szubjektív Panasz-nak és a Budapest Acoustic Band-nek. Az USA-ban John Gunther Special Quartet-jében játszom, illetve a Loop Doctors rendszeresen turnézik az USA-ban a Grammy Díjas szaxofonos Chris Hunter-rel.
A Loop Doctors-al es Chris-el épp júniusban volt egy turnénk a keleti parton. Az Eastwing Group-pal ezt követően indultunk egy erdélyi turnéra, és lassan elkezdjük felvenni az év végén megjelenő új albumunkat. A Fusio Group-ban némi tagcsere után töretlen erővel készülünk a koncertekre, és egy új albumra a jövő évben. Az E. K. Avenue zenekarral holnap vonulunk stúdióba, és vesszük fel Kertész Erika szerzeményeiből álló új lemezünket, mely az mTon kiadó égisze alatt lát majd napvilágot 2016 januárjában.
Emellett szólóban is sokat koncertezem. Mint már említettem, legközelebb szept. 13-án játszom az ADAMS Drumworld-on Hollandiában, ahol többek között Dennis Chambers, Horacio "El Negro", és Robert "Spur" Searight-tel egy színpadon lépek fel.
Szerinted merre tendál a hazai zeneipar?
Kérdés, hogy mit nevezünk pontosan a hazai zeneiparnak. Azt, ami csak a kirakatban látszik, vagy azt is, amiről jóval kevesebben értesülnek. Ha az utóbbi, akkor aggodalomra semmi ok. Rengeteg tehetséges fiatal van, akik rettentő ügyesek, és kreatívak, tele energiával. Amit pedig csak a kirakatban látunk, az egy-két kivétellel mindig is silányabb volt szakmailag, mint ami valójában a teljes hazai zeneipar felhozatala. Tehát szerintem nem rosszabb a helyzet, mint mondjuk 30 évvel ezelőtt...
Milyen pozitív/negatív trendeket tapasztalsz?
Pozitív trend az - ha ezt lehet trendnek nevezni, hogy a zenei élet sokkal nyitottabb, újítóbb, jobban informált a világ egyéb területein népszerű, vagy épp őshonos zenei irányzatokkal kapcsolatban. Ennek következtében - főleg a fiatal művészek között rengeteg különböző stílusú zenekar van. Ez nagyon jó, és színesíti is a magyar zenei palettát.
A negatív trend épp ennek az ellen oldala, illetve az internet által azonnal mindenki nappalijában landoló, épp az aktuális divatot majmoló kismillió zenei produkció, és a kevésbé jártasabbak nem tudnak különbséget tenni az igazán tehetség által mozgatott produkció, és az értéktelen, bár szépen csillogó bóvli között. Ez rá is ragasztja a bélyegét sok hazai produkcióra, ahol ezeket a trendeket próbálják majmolni, megfelelő tehetség nélkül, és sokkal több a külcsín, mint a belbecs, és business oldalról valószínűleg kifizetődőbb.
Szerinted meg lehet élni ma a zenélésből - te ebből élsz?
Szerintem ez egy kis ország, ami kevés olyan zenészt – és egyéb művészt – tud eltartani úgy, hogy csak ebből éljen. Én csak ebből élek, és mondanám, hogy szerencsés vagyok, de ebben a szerencsének van a legkevesebb szerepe. Rengeteg dolognak kell együtt lennie egy zenészben, a tehetségen túl is, hogy végül ebből tudjon megélni. Leírhatnám a szokásos kliséket, hogy " ha szorgalmas vagy, elhivatott, megteszel mindent, küzdesz, és kemény munkával felépíted a dolgaidat, akkor eléred álmaidat", de inkább nem írom le, mert ezen felül még sok sok összetevője van annak, ki fog végül ebből megélni... Például sokkal fontosabb szerintem, hogy érezni, és érteni is kell magunkban, legbelül, hogy valójában mi is az, amit el szeretnénk érni. Mivel a legtöbbeknél már itt homályos a dolog, ezért sokan nem azt kapják a zenei pályától hosszú távon, amit eleinte várnak és elvárnak.
Milyen területről származik több bevétele ma egy hazai zenésznek: koncertből, vagy lemezeladásból, esetleg jogdíjakból?
Ez mindenki esetében specifikus. Egy szerzőnek általában a jogdíjaiból, hisz kevesebbet koncertezik.
Aktív, hangszeres muzsikusoknál fordítva. Talán a lemezeladásból van a legkevesebb, főleg a hazai kis piacon, és egyre divatosabb ingyen zeneletöltés miatt. Mi a véleményed a tehetségkutatókról általában? Nem igazán követem nyomon a kereskedelmi média tehetségkutatóit. Mi a véleményed a zenei utánpótlásról? A zenei utánpótlással nincs baj. Mindig is rengeteg nagy tehetségű, és elhivatott fiatal titán volt Magyarországon. Remélhetőleg közülük minél többen tudják majd a hazai zenei pályát erősíteni. Mi a véleményed a fesztiválokról? Rengeteg fesztivál van manapság, ami nagyon jó. Főleg a nyári időszakban. Sokkal több, és többféle, mint 20-30 évvel ezelőtt. Ez mindenképpen nagyon jót tesz a zenei életnek. Mi a véleményed a zenei klubéletről? Sajnos a klubélet egyre rosszabb, amennyire én látom. Sok klub bezárt, sok van, ami ugyan működik, de egyre kevésbé tudnak élő zenei produkciókat felléptetni. Mivel a klubokat látogató közönség bizonyos része inkább úgy dönt, hogy otthon néz koncertet Youtube-on, vagy csak ülnek a gép előtt, ezért egyre nehezebb ezt a réteget kimozdítani. Remélem előbb-utóbb ez vissza fog alakulni. Szerinted mi lendíthetne a legnagyobbat a hazai könnyűzenei életen? Ha szakmai jellegű választ vársz, akkor talán az, ha minden előadó, aki valamelyik külföldi előadó stílusát akarja vinni itthon, először megtanulná azt a stílust rendesen. Az itthoni könnyűzenei életben rengeteg előadót látok, aki más, külföldi sztár stílusában próbál alkotni, de sajnos sokszor csak a külsőség stimmel, a zenei előadás kevésbé. Pedig az legalább ugyanolyan fontos lenne... |
Köszönjük a beszélgetést.
2015. szeptember 17. 19:31