Galambos Dorina
Galambos Dorinát a nagyközönség a Megasztárból ismerte meg… emlékszem, extravagáns volt, de nem csak outfit-jében. Véleményét mindenhol vállalta, és belekóstolt a celebek életébe is, aztán fontos döntést hozott: nem elégszik meg a külsőségekkel, és tovább, illetve mélyebbre akar lépni. A médiafelületeken megszűnt létezni, és önmagára, saját fejlődésére koncentrált. Beiratkozott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazz tanszakára, amit aztán el is végzett. Ma képzett muzsikusként kiváló formációk állandó tagja, a leghíresebb a Mrs. Columbo, és meggyőződésem, hogy maga mögött tudva a Megasztáros múltját, finoman és jól használja az ott megszerzett népszerűséget. Figyelemreméltó karrier…
A pályád nem egy szokványos muzsikusi életpálya. Egy tehetségkutatóban ismert meg a közönség. Érezhető volt, hogy nem a fürdőszobában, hajszárítóval a kezedben foglalkoztál a zenével. Mi volt előtte? Foglalkoztál zenével?
Már a felmenőim között is sok volt a zenész, édesapám például basszusgitáron játszott, és rengeteg jó zenét ismertetett meg velem, különböző műfajokból. Az is gyorsan feltűnt a környezetemnek, hogy az akkori slágereket, melyeket a rádióban meghallottam, gyorsan elsajátítottam, és vokálfelrakásokkal díszítettem. Általános iskolai éveim alatt egy ideig csellóztam is, de az énekléssel komolyan 16 évesen kezdtem el foglalkozni, akkor jelentkeztem a váci Bartók Béla Zeneiskola magánének szakára, ahol klasszikus hangképzést és éneklést tanultam. Ez biztos alapot adott a pályafutásomnak. Fél éven belül ezzel párhuzamosan beszálltam az első punk-rock zenekarba, melyet egy acid-jazz, majd egy rock/metál formáció követett. Ezt a bandát, a Numb-ot, látták a nézők a tehetségkutatóban megjelenő kisfilmemben is, melyre az érettségi után jelentkeztem, és egy izgalmas kihívásként tekintettem rá.
Már ott kiderült, hogy nem vagy egy hétköznapi jelenség. Zenei értelemben mi inspirált? Milyen szubkultúra volt rád hatással?
Én egy igazán nyitott személyiség vagyok, és rengeteg zenei hatás ért, de legfőképp a rock és a blues inspirált, és azzal tudtam azonosulni.
Ahogy kikerültél a Megasztárból, azonnal saját lemez készítésébe kezdtél. Miért nem elégedtél meg azzal, hogy más dalokkal - világslágerekkel, vagy magyar örökzöldekkel - állj a közönség elé? Kérdezem másként: miért érezted azt, hogy önmagadat kell megfogalmaznod a színpadon?
Mivel már a tehetségkutató előtt is szerzőként és dalszövegíróként (angol nyelven) munkálkodtam, egyértelmű volt számomra, hogy szeretnék minél több saját szerzeményt szerepeltetni ezen a lemezen, habár azért ez egy elég erős produceri befolyásoltság alatt kiadott anyag volt, én pedig igen máshogy láttam még a világot a 20-as éveim elején. Az viszont tény, hogy hangszerelésben pár évvel megelőzte a korát ez az album, és egy nagyszerű, képzett zenészekből (Hámori Máté, Tiba Sándor, Temesi Bertalan, Tóth Zoltán) összeállt zenekarral, sikeres koncerteket adtunk utána.
Később úgy döntöttél, hogy "komolyra fordítod a szót”… beiratkoztál a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre. Mint zenész/énekesnő biztosan sokat tett hozzá ahhoz, aki vagy, de alkotói szempontból mit tanultál?
 |
A Zeneakadémia előtt azért még történt egy s más. Például a verseny után én nem elégedtem meg azzal, hogy bekerültem a legjobb 12 énekes közé, hanem tovább szerettem volna képezni magam. Mint ahogy azt a mai napig is vallom, a tehetség önmagában édeskevés, szorgalom és elszántság nélkül mit sem ér. Ezért a Lauschmann Gyula jazz konzervatórium hallgatója lettem, és 3 év múlva sikeresen felvételt nyertem a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazz-tanszakára, ahol 2010-ben diplomáztam, mint jazz-ének előadóművész, tanár. Itt rengeteg nagyszerű zenészt, előadót ismertem meg és olyan tanároktól tanulhattam, mint László Attila, akitől a zenekari tagok és hangszereik funkcióinak precíz összehangolását, vagy Berki Tamás, akitől az improvizáció művészetét sikerült elsajátítani. Miért és hogyan kezdtél el alkotni? Esetleg emlékszel az első próbálkozásra? Természetesen a zenekari közegben bontakozott ki az írás iránti vágyam, az első alkotásra nem igazán emlékszem, furcsa is lenne, mivel már az eddigi életem felét a színpadon töltöttem, és a gyakorlás teszi a mestert! Egy olyan muzsikus (Pély Barnabás) mellett élsz, akinek zsigereiben van az alkotás… hogyan inspirál Téged? Szerencsésnek tartom, hogy a férjem szakmabeli, akivel kölcsönösen inspiráljuk egymást, kikérhetjük időnként egymás véleményét. Mi az, ami megmozgat Téged, ami arra sarkall, hogy írj? Rengeteg dolog, legyen az egy életszakasz, egy meghatározó hangulat, egy életkép, akár lehet a mosogatógép hangjának ritmikus zakatolása, vagy a napfelkelte idilli képe, és a madárcsicsergés hajnalban, egy átmulatott éjszaka után. Aztán jönnek az emberek. Sok különleges arccal, és zenésszel találkoztam eddig, sokukkal szerencsém is van újra és újra együtt dolgozni. |
Melyek azok a zenei anyagok, lemezek, amiket alkotói szempontból mérföldköveknek tartasz?
Zenei szempontból: Led Zeppelin, The Beatles, QOTSA, Incubus, Deftones, Jack White, Blur, Radiohead, Skunk Anansie, Zero 7, Tame Impala, és még sorolhatnám. Előadói szempontból: Ella Fitzgerald, Johnny Cash, Madonna, Micheal Jackson, Sting, Gwen Stefani, Cyndi Lauper és így tovább, és az előző két szempont sokszor kombináltan igaz.
Most már képzett muzsikusként van rálátásod a zenére. Szerinted merre megy ma a zene és milyen tendenciákat látsz fontosnak úgy a világban, mint hazánkban?
Alkotóként szívesen élnék a 70-es években, amikor még egész, koncepciózus lemezanyagokat kapott kézhez a közönség, és az élőzene illetve a koncertekre járás menő volt. Ma már inkább dalokat hallgatnak az emberek, mert mindig rohannak valahová, és amúgy is akkora információmennyiség zúdul rájuk a különböző netes fórumokról, hogy jó, ha a negyedét meg tudják emészteni. Nem gondolom azt, hogy ez egy zenészt ne inspirálna, a zenész ebből jó esetben azt veszi le, hogy oké, akkor most oda kell tennem magam egy dalban, egy Ep-ben akár, addig gyúrogatom, változtatgatom a hangzást, míg az leginkább önazonos lesz, míg át nem viszi azt az üzenetet, amit közvetíteni szeretnék, alázattal, de semmiképp sem erőlködéssel, én-feladással, az egyből lejön. Itt jön a képbe az őszinteség, ami számomra emberileg is meghatározó!
Mint komponista/szövegíró mi jelentene igazi kihívást Neked, mi az amihez szívesen nekikezdenél?
Alkotóként most min dolgozol?
Igazából most pont olyan időszakomat élem, hogy a kreativitásom épp a maximumon pörög. Az immáron 7 éve működő Mrs. Columbo nevű zenekarommal egy új lemezanyagon dolgozunk, ennek előfutára a Petőfi Rádió által játszott Rainbow című dalunk. Illetve az április 1-i nagykoncertünkre készülünk a Müpában, vendégművészekkel (Fábián Juli, Hajós András), vizuális varázslattal, a Limelight alkotócsoport 3D animációs vetítésével!
Közben megalakult a River of Lust, rock/blues/indie/pszichedelikus formációnk (Erdős Szabolcs, Almási Tamás), mellyel hamarosan a Bthe First előzenekaraként turnézunk. Ezalatt írjuk az UFF első gasztro-alter lemezét, melyet a legjobb barátnőmmel, Péterfi-Nagy Évivel közösen vezetett gasztro-videoblogunk ihletett, házibulikhoz erősen ajánlott! Mátyás Attila hamarosan megjelenő szólólemezére is felénekeltem egy dalt nemrég. Emellett Balanyi Szilárddal (Quimby) is folyamatosan együttműködünk, mint szerzőtársak, legutóbb Dallos Boginak írtunk egy-két dalt. A Dunakanyar hangjában pedig most én is zsűrizek. Úgy látom, hogy egy igazán jó generáció jön énekesekből, és mindazt, amit tanultam velük is meg tudom osztani, amennyiben vevők rá. Azt hiszem, ennyivel most megelégszem, mint kreatív, alkotó személyiség. Beszéljünk fél év múlva!
Lombos El Marci
2015. augusztus 4. 06:08