Te is lehetsz hangmester...! (2. rész)
Hidasi Barnabással beszélgetünk, a Szent György Szakközépiskola hangmester képzésének tanári karát erősítő, a mai napig meglehetősen aktív hangmérnökkel; aki több, mint húsz éve ténykedik ebben az unalmasnak éppen nem nevezhető szakmában. 2014-ben megkapta az „Öröm a zene! Az év hangmérnöke” díjat, de ennél talán fontosabb, hogy milyen produkciók köthetők a nevéhez: Palya Bea, Both Miklós, Turbo, Tankcsapda, PUF, Kispál és a Borz, After Crying, Wendigo, Zaporozsec stb., a teljes lista (mely a rengeteg hazai előadó mellett számos külhonit is magában foglal, pl.: Dominic Miller-t, vagy Al Foster-t) meglehetősen hosszú lenne...
Ekkora tapasztalattal a hátad mögött, mennyire érzed fontosnak az iskolai keretek között történő oktatását ennek a szakmának, lehet-e valakiből jó szakember megfelelő tanulmányok nélkül?
Ha valaki eléggé elszánt, alapos, precíz és kitartó -ami amúgy is elengedhetetlen ehhez a foglalkozáshoz, lehet kiváló „hangember” akár szakirányú képzés nélkül is. Erre számos hazai és külföldi példa is van. Persze a megfelelő információ, vagy tudásanyag megszerzése egyedül, tapasztalat nélkül nem egyszerű dolog, szinte lehetetlen. Internet ide vagy oda, szakmai mentor(ok)ra szükség van, legalább ahhoz, hogy a megfelelő helyen kezdjünk el kutakodni, képesek legyünk megszűrni azt a mérhetetlen mennyiségű, sokszor sületlenségekkel és félreértelmezésekkel teli információáradatot. Mivel ez egy erősen gyakorlati szakma, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy elméleti tudás nélkül is könnyen el lehet sajátítani. Természetesen nem mindegy, hogy a hangtechnika mely területén szeretnénk elhelyezkedni, és milyen státuszban, mert van ahol a nehezen, vagy nem tanulható készségek számítanak leginkább, mint például: ízlés, művészi kreativitás, pszichológiai készség, de „technikai sportról” lévén szó az eszközök, azok megfelelő használatának és a munkakörnyezetnek az ismerete nem elhanyagolandó tényezők.
Azt szoktam mondani, hogy ez a szakma kisarkítva 20% technika, 20% zene és 60% pszichológia. Persze, ha valaki nem zenei vonalon mozog más az „összetétel”. Ami viszont minden területen egyaránt szükséges az a fül. Azt hiszem ez triviális, végül is azzal dolgozunk leginkább...
Nem mindegy, hogy az alapokat rendszerezve, logikusan felépítve, „készen” kapjuk; időnket és energiánkat pedig inkább a készségek fejlesztésére, tapasztalatszerzésre, ill. a már megszerzett tudás folyamatos bővítésére, naprakésszé tételére tudjuk fordítani. Én is megállás nélkül tanulom a szakmát; annyira sokrétű, állandóan fejlődő és változó, nincs olyan, hogy „megtanultam” és mindent tudok. Egy átgondolt, és megfelelően átfogó ismeretanyag iskolai keretek között történő oktatása mindenképpen óriási segítség lehet annak, aki komolyan szeretne ezzel foglalkozni.
Miért fontos, hogy egy hangtechnikus ne csak autodidakta módon sajátítsa el a szakma alapjait?
Egyrészt a már említett okok miatt, másrészt mert lehet, hogy bár akaratlanul is, de fontos dolgok maradhatnak ki. Ha olyan emberektől tanulhatnak a „nebulók”, akik maguk is a szakma sűrűjében vannak és tudják, hogy melyek a megengedhetetlen hiányosságok, a tipikusan elkövetett hibák és általános buktatók ez elkerülhető. A félinformációk a „legveszélyesebbek”, mert csak spekulációval lehet azokat teljessé tenni, ezért általában nem fedik a valóságot. Így néha alapvető dolgokat is félre lehet értelmezni és emiatt hibás döntéseket hozni, pl.: egy DAW beállításainál, szerkesztés közben vagy egy felvételi lánc elemeinek kiválasztásánál és annak kialakításánál. Vannak olyan területek, ahol a hiányos ismeretek és az ebből fakadó hibák miatt milliókat bukhat egy cég vagy legrosszabb esetben emberéletek kerülhetnek veszélybe. Rossz pergőhang még nem követelt emberéletet, de földhurok miatt lekötött védőföldelés vagy riggelési hiba már sajnos igen...
Mennyire fontos, hogy az oktatás gyakorlat orientált legyen?
Elengedhetetlen. Már azért is, mert gyakorlati tapasztalat nélkül meglehetősen nehéz mihez kötni a megszerzett elméleti tudást, és amúgy is ez egy igazából „terepen” elsajátítható munka. Az iskola rendelkezik saját hangstúdióval, ahol a diákok hús-vér zenekarokkal készítenek felvételeket. Ráadásul, a tanulók nem mástól kapnak ehhez (és még sok minden máshoz) igen komoly szakmai segítséget, mint Rozgonyi Péter hangmérnök-legendától.
Az iskolából kikerülő ifjoncok a szakma mely területein állják meg helyüket?
Az leginkább rajtuk múlik... Nagyon széles és átfogó képet kapnak; alapos, részletekbe menő tudásanyagot és gyakorlatias szemléletmódot nemcsak a zenei stúdiómunkáról vagy élőhangosításról, de a rádiózástól kezdve a filmhangon át a színházig nagyon sok minden másról is. Elsajátíthatnak egy biztos alapot, ami után könnyebben orientálódhatnak a számukra legizgalmasabb szakterület felé. Azonban valódi érdeklődés, tudásszomj, szorgalom, egyéni „kutatómunka” és tapasztalatszerzés nélkül ez mit sem ér. Úgyhogy, ha elszánt vagy és érzel magadban elég kitartást, még felvételizhetsz, várunk!
Végül a legfontosabb: mikor lesz a pótfelvételi, és hol lehet jelentkezni?
A pótfelvételi augusztus 12-én lesz, a pontos menetéről, időpontjáról E-mail-ben kapnak információt a jelentkezők. Jelentkezni lehet elektronikus úton: http://szgyf.hu/e-jelentkezes. Az iskola honlapja: http://szgyf.hu, Facebook oldala: https://www.facebook.com/szgyf.hu
Andrásik Remo
2015. július 30. 12:27