Fontosabb volt, hogy jól érezzük magunkat
Interjú Tariska Szabolccsal, az Amorf Ördögök dalszövegírójával... Az Amorf Ördögök 2007-es szétválása után, idén hallhattuk és láthattuk őket először. Több budapesti koncertet is adtak az A38 felkérésére, valamint legutóbb a Fishing On Orfűn léptek fel. Legutóbb pedig lehetőség nyílt rá, hogy mindenki ingyen letölthesse az összes számukat. Tariska Szabolccsal beszélgettünk a változásról, a visszatérés lehetőségéről, a külön utakról, és a rendszer-váltáskori vonatjegy hamisítókról…
Sokan állítják, hogy körétek egész szubkultúra épült. Szerinted sikerült-e valóban létrehozni ilyet a sanzonos- tangós, balkáni zenétekkel? Mi volt az új üzenet, amivel megfogtátok a közönséget?
Nem tudok arról, hogy a zenénkből közvetlenül kiindulva „izmus”, vagy „izmusok” jöttek volna létre, arról sem, hogy követőink lennének, esetleg másolóink. Nem történt meg nálunk az, mint ami Lovasi esetében. Sosem volt célunk, hogy speciális üzeneteket továbbítsunk a közönségnek, csak megpróbáltuk a világot megmagyarázni saját magunk számára, illetve a dalaink által létrehozni egy olyan nem létező világot, amely csak bennünk létezik. Mi csak a bennünk zajló történésekre próbáltunk meg reagálni a számaink segítségével.
Meghatározott célcsoportunk nem volt, csak reméltük, hogy lesznek, akiknek megtetszik a zenénk és elgondolkodnak majd a szövegeken…
Mit jelentett neked akkor a zenekar? Miben volt más?
Életformát, mondhatnám azt is, hogy ez volt akkoriban a „minden”. Folyamatosan motívumokat, szavakat kerestem az új számokhoz, például az Idegen Szavak és Kifejezések Szótárából, vagy beszélgetések alkalmával. Furcsa érzés volt, amikor feloszlott a zenekar…
Fontos, hogy az ember a változásokkor talpon maradjon, és ne kezdjen el múltba révedezni, mert akkor elakad. Az élet állandó változás.
Mi történt előbb: megszűnt a zenekar vagy Bori maradozott el a koncertekről?
Párhuzamosan alakult. Az utolsó, másfél-két évben Bori sajnos nem ért rá, mivel a Krétakörrel járta a világot - Dél-Koreától egészen Franciaországig. Rengeteg helyen megfordultak a színházzal. Néha, egy koncerten ott tudott lenni, de a többi ötön azonban nem, és ez zavart okozott a közönségben is, hiszen nem tudták, hogy velünk van-e még. Eleinte próbáltuk őt trombitással helyettesíteni, hogy a szólamait „fújja be”, de így is zavaros maradt a kép. Bori kénytelen volt végül kiszállni a bandából… Bevettünk a helyére két vokálos lányt, Kutzora Edinát a Yonderboi zenekarból és Monori Gabit. Mindketten vokáloztak Tóth Veránál is. Hiába, egyre jobban éreztük Bori hiányát. .. Amikor az Ördögökkel abbahagytuk, épp akkor szűnt meg a Krétakör is. Ambrus úgy gondolta, itt az alkalom elindítani a Péterfy Bori & Love Bandet, vagy legalábbis Borinak csinálni egy szólólemezt. Azt szoktuk mondogatni magunkban, hogy a „Hajolj bele a hajamba” tulajdonképpen a tökéletes Amorf Ördögök szám.
Nem bántátok-e meg, hogy különváltatok 2007-ben?
Egyáltalán nem, mert ami a „válásunk” után kezdődött nagyon ígéretesnek tűnt. Bori zenekara sokkal sikeresebb lett, mint amilyen az Amorf Ördögök volt – habár minket nem a siker motivált az induláskor sem. Én nem törésként éltem meg a váltást, hanem a feladatköröm megváltozásának: ettől fogva már nem színpadon voltam, hanem dalszövegeket írtam - amit sokkal közelebb állónak érzek magamhoz, mint az állandó koncertezést, hiszen nehéz úgy hetente háromszor előadni ugyanazt, hogy nincs egy hangszer a torkomban, maximum a mozgásban tudom megfelelően kifejezni magam. Igazából a zenének nem az előadói része érdekelt akkor sem, hanem az új számok írása, és új dolgok kitalálása, az ezeken való gondolkodás…
Ha most indulnátok, mennyire számítana populárisnak a zenétek?
Most is réteg zene lenne, hiszen nem pop- zenét játszottunk vagy tinédzsereknek szóló dalokat, inkább a 20-as, 30-as korosztály számára voltak érthetőek és élvezhetőek a számok - főként az értelmiségieknek… „Rádióbarátnak” se mondanám a dalainkat, nem is akartunk soha beilleszkedni a sémába. Bár paradox módon így is játszották egy-két dalunkat, még akár slágereknek is hívhatnánk őket. Szerencsére a dalaink a mai napig nem avultak el, kortalanok, ezért a mostani koncerteken is ugyanazt jelentették, mint régebben…
Milyen a közönség visszajelzése az új koncerteket illetően? Lesz-e folytatás?
Nincsenek további tervek, csak erre az öt koncertre álltunk össze. Eredetileg nem is gondoltuk, hogy ennyi lesz. Egy vidékit, egy pestit és egy fesztivál- koncertet akartunk tartani, csak az egy pesti végül kinőtte magát háromra…. Azt gondoltuk, hogy az A38-on lesz majd egy bulink, és ha nem jönnek el elegen, akkor megtöltjük a haverokkal. De végül akkora volt az érdeklődés, hogy három teltház lett. Erre az évre biztos nem vállalunk több fellépést. Jövőre pedig, elfoglaltságainktól függően… Mi jól éreztük magunkat a koncerteken, az emberek szeretik a zenénket, és ezért nem is zárkózunk el semmilyen lehetőségtől, felkéréstől sem.
Nemrég letölthetővé tettétek az összes eddigi számotokat. Miért döntöttetek így? Hiszen ez nem túl gyakori…
Sajnos nehéz manapság lemezt eladni, a konkrét eladások száma, még az újlemezek esetében is egyre csökken, a lemezboltok gyakorlatilag megszűntek, ahogy a régi kiadónk és terjesztőnk is… Ezért úgy döntöttünk, hogy inkább megosztjuk mindenkivel, hogy így egyben, szabadon meghallgathassák a komplett repertoárt.
Más művészeti ágakkal szeretnétek-e együttdolgozni pl.: színház, filmesek, képzőművészek? Vannak-e ilyen projektek kilátásban?
Kifejezett együttműködési terveink nincsenek. Ha felkéréseket kapunk, szívesen vállaljuk. Múltkor, például a kassai Thália Színháznak írtam dalszövegeket egy darabhoz. Ambrus legutóbb a „Liza, a rókatündér” c. filmnek szerezte a zenéjét.
Milyen zenei „projektekben” vagy benne most?
Ambrussal három lemezen dolgozunk együtt: Bori negyedik albuma, Kulka János szólólemeze, Amorf Lovagok, mellyel épp a PA-DÖ-DÖ-vel közösen készítünk egy dalt, mely július 6-án jelenik meg. A Balázs Béla díjas Csáki Laci rendező barátunk kért fel minket, hogy írjunk főcímdalt az animációs dokumentumfilmjéhez, mely már önmagában is izgalmas feladat, hiszen ilyen műfaj idáig nem létezett. A film, a rendszerváltás- kori vonatjegy hamisításról szól. Felvette az interjúalanyok hangját és megrajzolta a figurákat, akik nyilatkoztak. Az Amorf Lovagok album további különlegessége, hogy minden számhoz más-más előadót kérünk fel. Lehet, hogy nem is énekeseket, hanem zenészeket, akikkel utunk során úgy gondoltuk, milyen jó volna egy zenekarban játszani. Így került képbe többek közt Vécsi Tibi a Korai Örömből, Endrei Dávid a Brains basszusgitárosa, vagy Nagy István, az Esti Kornél volt énekese, aki jelenleg Borinál gitározik. De nem csak profi énekesekben gondolkodunk, felkértük például a FőzdeFeszt főszervezőjét, Kósa Kolost egy dal eléneklésére, akinek különleges beszédhangja van. Ha tetszik, ez egyfajta zenei neorealizmus. Ezt a „zenekart” egyébként csak hobbinak tekintjük. Öt évvel ezelőtt, a „Tócsarobbantó” c. lemezünkkel párat koncerteztünk, de utána jött a karácsonyi szezon és úgy gondoltuk, hogy mi nem ilyesmi bulikra születtünk.
Továbbá a Magashegyi Undergrounddal készítek lemezt, ami várhatóan még az idén megjelenik. Odettel is együtt dolgozom, valamint Dallos-Nyers Boginak az induló, új zenekarával, a Bogi & The Berry-vel. Nekik, egy dalszöveget írtam egyelőre. A SuperStereo feat. Dé formációnak is szövegírója vagyok. Ők a Magneotonnál jelentették meg nemrég „Bent a neved” c. dalukat, mely a Class Fm-en, és a Petőfi Rádióban is kiemelt rotációban fut, nemsokára velük is albumig jutunk, hisz ez már a negyedik daluk. Szóval, elég sok munkám van, ez a főállásom.
Schranez Rebeka interjúja.
2015. július 20. 06:13