Életképek – Tóth Tamás
Folytatjuk életképek címmel indított önálló sorozatunkat, melyben ugyanazon kérdéseket tesszük fel számos hazai művésznek azt remélve, hogy a válaszaikból (önállóan és összességükben is) egyedülálló kép rajzolódik majd a hazai zenei életről és a zenész hivatásról.
Mivel foglalkozol éppen?
Jelenleg elég sok mindennel. A Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetének mesterképzésére járok, ahol hamarosan diplomázok. Több zenekarban is dobolok aktívan, mint pl.: Mytra, Prometheans, Wisdom és a Miskolc Big Band. Emellett amennyire időm engedi session munkákat is szívesen elvállalok és tanítok is.
Mik a szakmai terveid a közeljövőre?
Elsősorban rengeteg gyakorlás, mert sosem vagyok megelégedve magammal. Szeretnék rengeteget színpadon lenni és elismert zenészekkel játszani illetve nem csak Magyarországon, de a határokon túl is elismertté válni.
Új anyag? Koncertek? Szólótervek? Zenekari tervek?
Új anyag folyamatosan van tervben, hiszen a zenekarokkal mindig dolgozunk valamin. Koncertek tekintetében hál’ Istennek egyre több alkalommal szerepelhetek és az idén már novemberig vannak előre lekötött alkalmak. Szóló részről is vannak terveim, egy ideje dolgozok egy lemezen, amit remélhetőleg a következő év végéig be tudok fejezni. Sajnos az egyetem a munka és a zenekarok mellett nincs elég időm foglalkozni vele így nagyon lassan halad a dolog, de mindenképpen szeretném befejezni. Zenekari szinten remélem, hogy a meglévő zenekaraimmal sikerül sok helyre eljutnunk... és ki tudja, mit hoz még a jövő.
Szerinted merre tendál a hazai zeneipar?
Nehéz erre válaszolni, hiszen nagyon sokszínű az egész és azt hiszem egy kissé túltelített is. Rengeteg zenekar működik hazánkban, melyek között szép számmal akadnak nagyon jók is, de nem mindig tudnak úgy érvényesülni ahogyan azt megérdemelnék. Manapság elég nehéz helyzete van egy zenésznek. Rengeteg dologhoz kell értenie a zenén kívül és ezt nem egyszerű feladat megvalósítani. Nem gondolom, hogy meg tudnám mondani jó vagy rossz irányba halad-e az egész, mert a koromnál fogva nem rendelkezem annyi tapasztalattal ami ennek a kérdésnek a megválaszolására elég lenne, de ha lesz alkalmam a jó irányhoz hozzátenni, akkor minden erőmmel azon leszek.
Milyen pozitív/negatív trendeket tapasztalsz?
Úgy érzem, sokszor a zene nem azt a szerepet tölti be, ami a rendeltetése. Sokszor tapasztalom azt az ismerőseim között is, hogy a zene csak valamilyen „háttérzajként” szolgál a mindennapi tevékenységükhöz. Keveset járnak az emberek koncertre és zenét is kevesen hallgatnak úgy, hogy hagyják azt hatni. Sajnos, ahogy korábban is írtam túltelített a zenei „piac” és emiatt kevesen foglalkoznak azzal, hogy keressenek olyan zenéket, amik nem minden nap hallhatóak és esetleg sokkal jobban is megfogják őket. Ami pozitív lehet az az, hogy van egy réteg, aki igyekszik ezt máshogyan csinálni. Remélem, egyre többen lesznek és az emberek újra úgy fognak zenét hallgatni, hogy szeressék, értsék is azt, ne csak szóljon valami a mosogatás közben.
Szerinted meg lehet élni ma a zenélésből - te ebből élsz?
Ezt sajnos elég nehéz megmondani. Nem csak arról van szó, hogy jó zenésznek kell lenni, mert ez manapság egyáltalán nem elég. Sok nagyon jó zenész van az országban, akik sajnos nem jutottak tovább annál, hogy klubokban játszanak benzinpénzért (vagy annyiért sem). Én szerencsésnek mondhatom magam, mert nagyrészt ebből élek. Zenét tanítok, illetve zenekarokban játszok és építgetem a karrierem, de ehhez sokkal több kell annál, mint ahogy az átlagember gondolja. Érteni kell a menedzsmenthez a reklámokhoz, jól kell bánni az emberekkel, és ha minden klappol, még akkor is ott van a szerencsetényező a dologban. Az ember vagy jókor van jó helyen és mindent megkap, vagy nincs szerencséje és hiába próbálkozik, csak nehezen és keveset jut előre.
Mennyit keresel egy évben? (csak ha nem sért a kérdés)
Pontos számot nem tudnék mondani, mert több helyről származik a bevételem és mindig változik. Nem mondanám, hogy rosszul élek, de semmi fényűzés vagy átlagon felüli. Albérletben lakok nincs házam és hasonlók szóval semmi luxus. Tulajdonképpen azon kívül, hogy rengeteg a koncert és a munka az átlagos egyetemisták életét élem.
Milyen területről származik több bevétele ma egy hazai zenésznek: koncertből, vagy lemezeladásból, esetleg jogdíjakból?
A lemezeladás eléggé visszaesett az utóbbi években. Ez főleg Magyarországon van így, külföldön még van jövője a lemezkészítésnek. Itthon szerintem előbb-utóbb csak interneten közzétett rövid anyagokat fognak gyártani a zenekarok, ugyanis a világ egyre jobban gyorsul és szinte háromhavonta vagy rövidebb időközönként elő kell rukkolni valamivel, amivel fent lehet tartani a közönség érdeklődését. Jogdíjakból megint csak nem gondolom, ahhoz az kellene, hogy nap-mint nap ezer meg egy helyen szólaljon meg a szerzeményünk és ezt szinte lehetetlen elérni. Szerintem talán a legtöbb a koncertekből gyűlik, főleg egy sokat session-ködő zenésznek.
Mit gondolsz a zenészek hazai megítéléséről? Régen jobb volt a helyzet? Ha igen, szerinted miért?
A megítélés szerintem sokat változott. Manapság azt tapasztalom, hogy az embereknek elképzelése sincs arról mit jelent zenésznek lenni. Már többször megkaptam, hogy „neked tök jó azt csinálod, amit szeretsz és nincs semmi dolgod csak koncertezgetsz”. Ez abszolút nem így van. Rengeteg gyakorlás és munka vezet odáig, hogy valaki zenész legyen, és ezt soha nem lehet abbahagyni. Szeretem felhozni példának Steve Smith-t, akit van szerencsém személyesen is ismeri és minden nap gyakorol három órát legalább! És emellett még rengeteg dologgal foglalkozik. Régebben azt hiszem kicsit jobban felnéztek a zenészekre jobban megbecsülték őket.
Van-e jelölted, hogy kiből lehet/lehet-e egyáltalán valakiből magyar világsztár?
Jelöltem több is van, de ezeket nem árulnám el, mert kíváncsi vagyok bejönnek-e a megérzéseim. Egyébként pedig nemcsak, hogy lehet, hanem van is magyar világsztár nem is egy!
Mi a véleményed a tehetségkutatókról általában?
Elég sok válfajával találkozok a tehetségkutatóknak. Egy részük ugye a tv-s tehetségkutatók és vannak, azok ahol főleg zenekarok indulhatnak el, rövid koncertet adnak egy szakmai zsűri előtt majd különböző díjakat „nyerhetnek” pl.: koncertlehetőség, stúdiómunka, klipkészítés stb. Ez utóbbival szerintem minden rendben van. A tv-s tehetségkutatókkal kissé más a helyzet. Nem szeretnék nagyon belemenni, de túl sok van belőlük és nem feltétlen a szakmai színvonal alapján alakul ki a végeredmény (tisztelet a kivételnek). Egyetértek vele vagy nem, vannak és lesznek is ilyenek ezt el kell fogadni.
Mi a véleményed a zenei utánpótlásról?
Kicsit kettős érzések vannak bennem ezzel kapcsolatban. Ha úgy vesszük én is az utánpótláshoz tartozok, de persze itt én elsősorban a kisebbekre gondolok. Mivel lassan hét éve tanítok, valamiféle elképzelésem azért van erről a dologról. Azt gondolom, hogy van egy réteg, amely nagyon jó képességekkel rendelkezik és kezdenek egyre kitartóbb tanítványaim is lenni, akik nem csak azért járnak zeneiskolába, mert jó „buli” vagy, mert a szülők így gondolták, hanem mert ténylegesen ők szerettek volna elkezdeni zenét tanulni. Örömmel tölt el, amikor beérek a zeneiskolába és azt látom, hogy akkor is tele vannak a termek, amikor éppen nincs órája senkinek mégis gyakorolnak a srácok. Remélem, hogy ez a tendencia tovább folytatódik és akkor rengeteg jó zenész fog még kikerülni Magyarországról!
|
Mi a véleményed a fesztiválokról? A fesztiválok szerintem mindenkinek nagy élményt jelentenek mind a látogatóknak mind a fellépőknek. Az év nagy részében azért szinte minden zenekar kisebb helyeken játszik, illetve nem nagyon lehet kihagyni a klubkoncerteket sem és ilyenkor szabadtéren sok ember előtt mindig jó érzés játszani. A fesztiválok színvonala elég változó vannak jobban és rosszabbul összerakott programok, de alapvetően szerintem érdemes elmenni szinte bármelyikre élőzenét hallgatni, beszélgetni, kapcsolatokat építeni. Az ember sohasem tudhatja kivel és hol találkozik. Mi a véleményed a zenei klubéletről? Ez talán az egyik színtere a magyar „zeneiparnak” ahol elég sok a gond. Az elmúlt évben elég sok helyen volt alkalmam játszani mind vidéken, mind a fővárosban és azt tapasztalom, hogy a vidéki klubokba nagyon nehéz közönséget szerezni főleg egy ismeretlen zenekarnak. Ha teszem azt jön egy friss banda akik nagyon jók, szuper muzsikusok, de nincs mögöttük egy menedzsment, akkor nem nagyon tudnak olyan reklámot csinálni maguknak, hogy ez eljusson a vidéki közönséghez is. Régen ez valahogy máshogy zajlott. Nem volt igazán facebook még és minden underground szinten terjedt. Tulajdonképpen azt sem tudom, hogyan de mindig tudtak az emberek a koncertekről és el is jöttek. Manapság sokszor nagyon kevesen vannak a klubokban és ez nem jó így. Szerinted mi lendíthetne a legnagyobbat a hazai könnyűzenei életen? Erre nagyon nehéz válaszolni. Sok dolog van, aminek meg kellene változnia talán mindkét oldalról, de mégis azt gondolom, ha az emberek jobban odafigyelnének a zenére és vennék a fáradtságot az igényes zenehallgatásra, (na meg elhinnék, hogy itthon is vannak nagyon jó zenészek és koncertek) akkor szerintem jobban fellendülne a zenei élet. Köszönjük a beszélgetést... |
 |
2015. május 15. 13:01