Sinatra az Arénában
Interjú Robert Davi, amerikai színésszel és énekessel. Eddig leginkább rosszfiúként találkozhattunk vele a filmekben, például a James Bond egyik epizódjában. Régóta foglalkozik előadóművészettel, az „aranytorkú” énekes jó barátjaként személyes élményekkel, és színekkel is gazdagítja majd a dalok hangzását. Legközelebb április végén találkozhatunk vele a Papp László Sportarénában. Zenei pályájának kezdeteiről, a kategorizálás leküzdéséről, és Sinatrával való kapcsolatáról beszélgettünk.
Miért döntöttél úgy, hogy a sikeres filmes pályád mellett a zenéléssel is elkezdesz foglalkozni? Mióta éreztél rá motivációt?
A zene mindig ott élt a lelkemben, már gyermekkoromban, tiniként is, ez soha nem hagyott el engem. Már a középiskolában végig énekeltem, díjakat is nyertem, és már régóta tanulmányoztam a „Bel Canto-t”. Noha a színészetre koncentráltam, és ez az álmom teljesült először, mindvégig terveztem a visszatérést a zenéhez. Ez most jött el. Már akkor igen erős vágyat éreztem erre, mikor évekkel ezelőtt a Dukes című filmet rendeztem. Ekkor kezdtem el vokális tanulmányaimat Gary Catona, a valaha ismert legjobb tanár segítségével, hiszen nagyon erős késztetés él bennem, hogy a dalok által is kommunikálhassak.
Alapvetően a filmekkel kapcsolatban felmerülhet az a probléma, hogy beskatulyáznak jó, vagy rossz fiúnak. Neked ez nem okozott-e problémát?
Tulajdonképpen ez ugyanúgy működik minden színész és színésznő esetében. Bizonyos fokig mindenki típusokat alakít, és a közönség ezeket vetíti vissza a színészekre. Talán nem lenne baj, de bizonyos fokig mégis beszűkíti a kifejezőkészségünket. Ez persze más művészeti ágak képviselői esetében is így alakulhat. Picasso például kubista festőként ismert, így aztán az emberek szinte csodálkoztak, hogy mesterfokon elsajátította a klasszikus rajzot és festészetet is. Egy művész, festő, író, vagy költő nem definiálható egy műve, tehát egy könyve, verse, vagy festménye alapján. De csak akkor ismerjük meg valóban a művészt, ha előtte tanulmányozzuk egész tevékenységét is.
Mit tapasztaltál, létezik hasonló besorolás a zenei világban is?
Persze, talán még inkább. Egy zenés előadás sokkal meghatározóbb, de ha tehetséges vagy, és egyedi látásmódod van, áttörheted a kategorizálás falát.
Milyen tapasztalatokat tudsz hasznosítani a zenei pályádon a filmes múltadból?
Nos, van, aki egész életében a teljességre törekszik, bármit is csinál. Az évek alatt én is sok mindent megtanultam, melyet a zenémbe is beépíthetek.
Kiknek köszönheted a legtöbbet a zenei pályád beindításában és az utána való együttműködéssel kapcsolatban?
Sok ember vesz részt egy tehetség fejlesztésében, szükség van befektetőkre is a karrierje elkezdéséhez, valamint kreatív személyiségekre, és zenészekre, akik mindannyian segítik az útját egyengetni. A lista elég terjedelmes lenne. Quincy Jones és az ő szeretetteljes bátorítása, Bob Cavallo, Phil Ramone, aki az album producere volt, és segítette a show megtervezését is, valamint Nicten Broek, Gary Catona, Jim Urie, Ron Spaulding, Ed Martel, Randy Waldman és Emil Richards. Természetesen mindehhez szükség volt arra az inspirációra is, melyet Frank Sinatra és az ő dalai jelentettek.
Miért áll hozzád ennyire közel Sinatra zenei világa?
|
Ez a Nagy Amerikai Daloskönyv világa, vagy ahogyan én hívom, „Amerika shakespeare-je”. A dalok, Amerika zenei aranykorából valók. Költőiek, romantikusak és szenvedélyesek, a megfelelő eleganciával párosítva. Számomra Sinatra személyesítette meg a HITELESSÉGET. A zenéje elérte, hogy a világon mindenki beleszeressen. A barátom is volt, segített a pályám indulásakor. Mióta meghalt, valami fájó űr maradt bennem, mert amit emberként és művészként hozzátett a zenei kultúrához, az számomra az egyéni hang és szórakoztató művészet csúcsát jelentette. Ezért is éreztem szükségét, hogy megfelelő zenei emléket állítsak neki. De ez nem jelenti azt, hogy impresszionista módra másolnám őt, hiszen soha nem próbáltam más hangzásvilágát reprodukálni. A saját, igazi hangomat ezáltal is fejleszteni. Bármilyen dalt választhatok, ha úgy érzem, hogy egy egész történtet tudok általa elmesélni, és ennek a szereplője is lehetek közben. Mivel készülsz a budapesti koncertre? Lesz-e valamilyen meglepetés? El kell jönnötök majd a show-ra ezt megtapasztalni!!! Megígérhetem, hogy izgalmas és csodálatos este lesz. Remélhetőleg sokáig emlékezni fogtok rá és újra meg akarjátok majd tapasztalni. Mi a véleményed a magyar jazz zenészekről? Találkoztál-e már valakivel közülük? Fantasztikusak. Sok kiváló művész jön Magyarországról. Minden tiszteletem az övék. Laszlo Gardonyit, a briliáns zongoristát és Tommy Víget tudnám kiemelni. Nagyon szeretném, ha ő játszana majd el néhány darabot a Vibesból. |
 |
Schranez Rebeka interjúja
2015. április 23. 17:52