Legkedvesebb felszerelésem... Pulius Tibor (Supernem)
Folytatjuk „Legkedvesebb felszerelésem” címmel indított új sorozatunkat a Music Media Magazin oldalain, melyet azért tartunk kiemelkedően fontosnak, mert ebben a sorozatban minden megkérdezett zenésztől, hangtechnikai szakembertől azt kértük, hogy azon felszereléseiket mutassák be nekünk, amelyek koroktól, márkaszerződésektől és egyéb érdekektől mentesen váltak meghatározó kedvencükké.
Legkedvesebb felszerelésem... erre mondjuk viccesen „neverending story”. Már nagyon sokszor éreztem, hogy kész van a motyó, ez most úgy szól, ez most örökre, aztán az igények, a zenei kihívások mindig felülírták naiv elképzeléseimet arról, hogy kész vagyok ez ügyben.
A Flash stratocaster 30 wattos tranyós Laney-vel, olasz Crybaby-vel, ami állandóan be volt kapcsolva a nagyobb gain érdekében-óta sok cuccot próbáltam, digitális rack csodákon keresztül, az „egyszál drótig”.
Jelenleg a következő motyót hajtom.
Először a ”hölgyekről”, azaz a gitárjaimról mesélnék pár szóban. Élőben általában két hangszerrel láthatnak, ennél többet nem is nagyon viszek magammal, nem vagyok az a hangszercserélgetős fazon koncerteken.
Az egyik egy Prs custom 24, egy nagyon megbízható, harapós közepekben bővelkedő hangszer. Nagyon szeretem benne hogy rendkívül pontos, nem hangolódik, húrcsere 2 másodperc, és az ötállású kapcsolónak köszönhetően egy kattintással a vastag humbucker-ből kezes csilingelő Fender karaktereket tudok előcsalogatni.
Másik nagy kedvencem egy 1993-as Gibson Les Paul Standard, szerintem mindenki tudja miről beszélek, egy Les Paul nélkülözhetetlen, punktum! A hangszedőket itt kicseréltem Seymour Duncan pick-upokra, nekem sokkal jobban tetszik ez a nyitottabb hang, mint az eredeti fémházas megoldás, ezen kívül beépítettem egy mikrokapcsolót is, amivel le tudom felezni a hangszedőket, bizonyos kíséreteknél nagyon hasznos tud lenni.
A következőkben pedig álljon itt egy vicces, szerencsés történet egy másik gityómról. Kecskeméti születésűként sokszor ”kolbászoltam” a környező kisebb településeken is, mint például Lakitelek, ahol kb. 8-10 éve a 628. számú vegyeskereskedésbe betérvén a tejpult mellett felakasztva megpillantottam egy natúr kőris 78-as Fender Mustangot. Az eladótól félve kérdeztem, hogy ez mit keres itt, ő erre közölte eladó a hangszer 12.500Ft-ért, nem kell mondjam, hogy egy mandulás Magnummal és egy új legendás hangszerrel lettem gazdagabb.
Stúdióban használok még egy Gretsch White Falcont, amiből ömlik a hang és meglepően sokféle tónus kihozható belőle Acdc-től Pat Metheny-ig. A családban van még egy ’’1979-es Gibson SG, egy Washburn HB-30DL és egy Samick Lasalle JZ-1 jazzgitár. Az akusztikus hangokat egy Taylor 814-es és egy Washburn J12 SN-ből nyerem.
Erősítő fronton két viszonylag különböző hangkarakterű összeállítást használok egyszerre sztereóban. Egyik oldalon egy Randall Nuno Bettencourt signature 100wattos fej gondoskodik a fűtésről. Sokáig Marshall mániás voltam, illetve most is az vagyok, de ez az erősítő nagyon meggyőzött, nagyon jó minőségű hangokat produkál mind a három csatornán és rendkívül sokfajta torzított hangot lehet belőle kihozni, ami a Supernem munkásságát nézve igen hasznosnak bizonyult. Ez a fej egy 4x12-es – legalább 40 éves szétszakadt – Marshall ládán szól, amiben alul Celestion Vintage 30-asok, felül pedig Green Backek szórják a hangot. A másik oldalon egy Diezel Einstein fejet hajtok, ami egy nagyon sokoldalú precíz erősítő nagyon sok csatornával. Itt egy Bogner doboz van WGS Reaper illetve Green Beret hangszórókkal szerelve. Ennek a két erősítőnek és a cabineteknek a segítségével, több mint elég lehetőség áll rendelkezésemre.
Végezetül essék szó a pedálboardomról is, ami állandóan változik, mindig kütyüzünk valamin, az egyetlen biztos pontja a BossTU-3-as hangolóm és a Lehle switcher, amivel az erősítőket tudom ki- be kapcsolni illetve egymás mellé rendelni. A kisvasút alapja egy Pedaltrain váz, a delejt Woodoo-lab táp szolgáltatja. Hogy ezen mikor mi található, részeiben sokszor változik, de ezek közül a pedálok közül válogathatok: Boomerang E155 chorus és delay pedál, Stone Deaf parametric eq, Cmat Mods phaser, Wampler Euphoria transparent overdrive (ez egyébként a klasszikus Dumbler erősítők hangját produkálja), Providence Flamedrive, ami nagyon jó low-mid gain torzító, Providence Sonicdrive mid-high gain hangokkal, Hartman analog flanger, Empress Red Witch chorus, Electroharmonix Small Stone, és egy Vox wah-wah pedál, a tökéletesebb koncertsound végett Radial JDX di-boxot használok. Nem gondolom, hogy ennyi mindenre szükség van, de jó ha megvannak, hogy akkor, arra az akár csak 10 másodpercre is úgy szóljon a gitár, ahogy te megálmodtad.
Remélem nem voltam túl szakmai, nem jellemző. Sziasztok!
https://www.facebook.com/tibor.pulius?fref=ts
https://www.facebook.com/supernemofficial?fref=ts
2015. február 15. 18:31