Életképek – Bordás József
Folytatjuk életképek címmel indított önálló sorozatunkat, melyben ugyanazon kérdéseket tesszük fel számos hazai művésznek azt remélve, hogy a válaszaikból (önállóan és összességükben is) egyedülálló kép rajzolódik majd a hazai zenei életről és a zenész hivatásról.
Mivel foglalkozol éppen?
Igen sokrétű és szerteágazó tevékenységet folytatok, de minden kötődik a zenéhez. Aktív zenészként jazz, pop, R&B és latin-zenei produkciókban játszom. A hétköznapok tanítással, próbákkal, gyakorlással és a projektjeim szervezésével telnek. A Bordás Dobiskola, amit 2005-ben alapítottam 20 növendékkel, kitölti a kedd, szerda, csütörtöki napjaimat. Büszke vagyok arra, hogy az ország különböző pontjairól járnak hozzám tanulni a srácok. Pécsről, Győrből, Szombathelyről, de még Szerbiából is van elszánt és igen tehetséges “Dobberman”-om.
 |
A Magyar Jazz Szövetség elnökségi tagjaként igen nagy hangsúlyt fektetek a fiatal muzsikusok bevonására, helyzetbe hozására. Második éve zajlik a az MJSZ általam vezetett Jazz-Lasszó programja, amelynek célja a hazánkban lévő jazz oktatási intézményekben alap-, közép- és felsőfokon tanuló muzsikusokat összehozni egy workshop illetve közös koncert erejéig egy országosan elismert kiemelkedő zenésszel. Ezzel szeretnénk integrálni, inspirálni a vidéki városokat és az ott élő zenészeket. Ebben az évben lesz hat éve, hogy elindítottuk a Dob Mánia Tábort. Igen nagy hatással volt rám, amikor 2009-ben az akkori szponzorom, az Atlantisz-Yamaha felkérésének eleget téve tarthattam egy előadást a Gitármánia Táborban. Magával ragadott a miliő. Amellett, hogy hazánk legnagyobb zenei továbbképző zenei tábora, ahol professzionális szervezésének köszönhetően egy gépezet működött/működik, megéreztem a közösség szellemét. Minden stílus legjobb zenészei az éppen legfrissebb katalógusokban látható hangszerekkel felszerelve együtt lüktettek/lüktetnek a srácokkal és kialakul egy atmoszféra, szinte életérzés, amit egy iskola sem tud így visszaadni. Úgy éreztem, hogy a dobos társadalom részére szeretnék egy speciálisan csak dobosokra és ütőhangszeresekre épített művészeti tábort, amely szellemiségében és értékeiben követi a mindmáig egyedülálló Gitármánia Tábort. Az először Dobos Magazin Tábor, majd később Dob Mánia Tábor 20 táborlakóval indult és évről évre gyarapodtunk. 2014-ben négy országból 68 növendék, 15 dobtanár, és 8 muzsikus, fellépő művész bevonásával zajlott a DMT. Igen nagy kihívás évről évre megújulni, és egyben megtartani azt a szellemiséget, intimitást, amit a tábori közönség megszokott vagy elvár. Így ebben az évben húztunk egy határt és maximum 70 fővel és számos meglepetéssel várjuk a dobos, ütős táborlakókat. A Házhoz megy a Zenede elnevezésű zenetörténeti előadást 2013-ban találtam ki és azóta folyamatosan járjuk Pest Megyét. Jelenleg a Házhoz megy a Zenede Nyugat-Magyarországi Turné zajlik 2015.01.-2015.05-között. A 14 nagyvárosban és a 22 előadáson közel 9000 gyermek és 2000-2500 felnőtt láthatja az előadást. A sorozatot a Nemzeti Kulturális Alap, a Magyar Művészeti Akadémia támogatja és a Yamaha illetve a Microsonic Labor a partnerünk. |
A gyakorlati tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az általános, illetve középiskolás gyermekek túlnyomó része nincs tisztában azzal, hogy milyen zenét hallgat. A zenehallgatás a személyiségfejlődésnek fontos része, és a későbbi zenei identitás megalapozója. Fontosnak tartom, hogy megismerjék a mai könnyűzene kialakulását, történetét, és hogy bemutassuk a magyar zenei kultúra legjavát, a magyar népzene hatását, annak ötvözését a mai kortárs muzsikával. Szeretnénk ablakot nyitni a zene sokszínű világára és felhívni a figyelmet a zenetanulás, zenehallgatás fontosságára. Célunk a szakmai szervezetek által is igen fontosnak tartott kulturális értékrendek, zeneművészeti hagyományok bemutatása a jövő generációjának.
Az előadás célja bemutatni a könnyűzene és a hozzá tartozó táncok kialakulását, fejlődését az 1910-es évektől napjainkig és annak hatását a mai kortárs klasszikus és populáris zenében egyaránt: különböző népcsoportok zenéjének és a jazz poliritmikus világának ötvözetét; a vokális zene európai hatását és a fúvós hangszerek összefüggését; az ütőhangszerek színes palettáját és a zenében betöltött helyüket.
Mik a szakmai terveid a közeljövőre? Új anyag? Koncertek? Szólótervek? Zenekari tervek?
Balogh Roland a 2009. Montreux Jazz-gitár verseny nyertesének zenekara a Finucci Bros Quartet nem csak egy 15 éve együtt játszó zenekar, hanem egy család, egy egység. Ebben az évben fogjuk elkészíteni a 4. albumunkat. A lemez a 2014-évi Tavaszi Fesztiválon előadott, Lee Ritenour közös koncertjére íródott művekből és a koncert utáni zenei gondolatainkról, Lee által inspirált elektronikus fusion zenéről fog szólni.
A fent említett Házhoz megy a Zenede előadás országjárását szeretném folytatni a tavaszi nyugat-magyarországi turné után ősszel egy kelet-magyarországi sorozattal.
Tavaly 2014-ben Kármán Sándor felkérésére a Ceglédi Nemzetközi Dobos és Ütős Gála 20. évfordulójának tiszteletére írtam egy 35 ütőhangszerre komponált kortárs IV tételes művet. Ennek a bemutatója igen jó visszhangot kapott, és jelenleg folyik a darab lemezfelvétele. A Visegrád Hangjai elnevezésű lemezen a négy zenei tétel között visegrádi 6-90 év közötti polgárok mondanak Visegrádról szóló verseket. A lemez tavasszal fog megjelenni, és utána egy nagyszabású lemezbemutató koncertre készülök. Erre a koncertre a dobos, ütős illetve klasszikus ütőhangszeres muzsikusok kiemelkedő művészeit fogom meghívni. Igen nagy izgalommal várom, mert ennyi kiváló ütős egy darabban még nem játszott, így az előadás kuriózumként fog hatni a koncertre látogató közönség számára.
Szerinted merre tendál a hazai zeneipar?
Szubjektív vélemény:
A 90-es évek dümci-dümci slágerlista vezetői mellett (elől) a kis klubokba és az underground szórakozóhelyekre szorult be a hangszeren játszó, alkotó művészek többsége. A 2000-es években egészen 2011-ig fellendülni látszott a minőségi zene, de a gazdasági válság 2011-re utolérte a zenészeket és a zeneértő közönséget is. Az elmúlt évben viszont reneszánszát éli az élőzene és hála az MR2 Petőfinek, trend lett az élőben muzsikálás és az underground is a felszínre tört. Egyre több új arc jelenik meg a fesztiválok színpadain és az új generációk teljes erővel törnek be a zeneiparba nagy sikerrel. Igaz, eltűnni vagy legalábbis háttérbe szorulni vélem a latin és a blues zenét, ami igen csak a szívügyem és az elmúlt 20 év klubzenei palettájának a túlnyomó részét alkották. Ezzel nem azt szeretném mondani, hogy nincs blues és latin, csak azt, hogy sajnos kicsit a háttérbe szorult. Talán így válik unikummá…
Milyen pozitív/negatív trendeket tapasztalsz?
A jelenkor tinédzserei Bruno Mars és a Muse zenéjén szocializálódnak.Ez azt jelenti, hogy a srácok élőzenét hallgatnak, természetesen a mai elvárásoknak megfelelően az elektronikus zenével keveredve. Bruno Mars a múltból építkezik, de a jelenben él. A lemezei az elektronikus és a hangszeres zenét ötvözik, az élő koncerteken pedig belelátom, belehallom James Brown, Prince, vagy Michael Jackson muzsikáját mozgáskultúráját.
A Muse számomra pedig a Qween 21. századi átirata, továbbgondolása. Ha Keith Jerrett a jazz zongorázásában visszaidézi Bachot, vagy a Back II Black a Cool & The Gang funky életérzését, vagy Tátrai Tibor Jimmy Hendrix lendületét, akkor megnyugtat az a tudat, hogy az értékek fennmaradnak, öröklődnek és a hangszeren való játék örök marad.
Szerinted meg lehet élni ma a zenélésből - te ebből élsz?
Nagyon sokat kell tenni érte! Sok zenész több lábon él, ami azt jelenti, hogy a zenélésen kívül tanít, vagy stúdióban dolgozik, illetve hangszerüzletekben tanácsadó, eladó-kapcsolattartó. Az az idő szerintem már elmúlt vagy legalábbis keveseknek adatik meg, hogy csak a koncertekből, jogdíjakból éljen. Vannak, akik profik, de mégis hétfőtől péntekig “dolgozóba” járnak a napi megélhetésért, és hétvégén jön az örömforrás. Az én életemben is voltak, vannak hullámvölgyek (ez talán velejárója a zenész létnek), de hiszem, hogy sok munkával, odaadással, hittel, tehetséggel és egy kis szerencsével meg lehet valósítani az álmainkat. Én nem panaszkodhatom, mert jelenleg a zenéből élek és megadatik az alkotás öröme, legyen az egy lemez, koncert, tábor vagy zenetörténeti előadás.
Milyen területről származik több bevétele ma egy hazai zenésznek: koncertből, vagy lemezeladásból, esetleg jogdíjakból?
Szerintem el kell választani egymástól az ikonikus előadókat, a session zenészeket és a zenekarokat amelyben egy-két fő ír csak zenét és szöveget, a többiek pedig kizárólag előadók. Mivel a lemezeladás és egyéb hanghordozók forgalma egyre kisebb, így ezzel arányosan a jogdíjbevételek is. Az ikonikus előadók pedig sok esetben évi 2-5 nagy koncerttel is beérik, mert a jogdíjak évtizedekre visszamenőleg nyugdíjnak számítanak. És végül van a nagy többség akik kizárólag az előadásokból befolyó összegre számíthatnak.
Mit gondolsz a zenészek hazai megítéléséről? Régen jobb volt a helyzet? Ha igen, szerinted miért?
 |
Én zenész családba születtem, így közvetve vagy közvetlenül megéltem vagy hallottam az elmúlt 50 év muzsikuslétéről. Amíg nem volt csak egy televízió és az egyszeri ember is el tudott járni étterembe vacsorázni, táncolni, közösségi életet élni, addig minőségi élőzene volt mindenhol és a zenészeket művész úrnak, művésznőnek szólították. Abban az időben is voltak különböző kategóriájú zenészek, mint például a kávéházi muzsikusok, vagy a tánczenészek (igen magas színvonalon játszottak) és voltak az ORI által foglalkoztatott első vonalbeli sztárok. Mára ez összemosódni látszik, így egy adott zenekar egyik nap egy romkocsmában játszik egy tányér levesért és némi apróért (a zene szeretete és a mindennapi megélhetés), máskor a fesztiválok nagy színpadán tombolják ki magukat a színpad méretének megfelelő tiszteletdíjért. Sok olyan banda van, aki a nyári fesztiválidénybe megszakad és végigturnézza az országot, télen viszont megélhetési problémákkal küzdenek a zenekar tagjai. A jó megítélés? Azért meg kell küzdeni! Fontos, hogy tudjuk melyik polcon van a jelenlegi helyünk és merre szeretnénk tartani. Ha munkát, energiát fektetünk abba, hogy elérjük a céljainkat és 30 ember előtt is úgy tudunk játszani mint 2000-res tömeg előtt, akkor meg lesz az ázsiónk. Van-e jelölted, hogy kiből lehet/lehet-e egyáltalán valakiből magyar világsztár? A tehetség és a rátermettség mellett a teherbíróság is igen nagy szerepet játszik a nemzetközi sikerben, na meg egy csapat, egy gépezet, ami működteti a művész mögött lévő managment gépezetet. Radics Gigiben minden megvan, ami kell a nemzetközi sikerhez és talán most, hogy Los Angelesben elkezdték építeni a karrierjét, neki sikerülhet. Mi a véleményed a tehetségkutatókról általában? Úgy gondolom, hogy nagy szükség van az igazi tehetségek felkutatására. A kérdés szerintem a kereskedelmi televíziók énekversenyére irányult, amiről az a véleményem, hogy 5 évente 1 bőven elegendő lenne. Egyébiránt ezek inkább reality show-k mint tehetségkutatók, ahol nem engedik a szerkesztők és műsorgyártók, hogy megmutassák a versenyzők az egyéniségüket, aminek a vége mindig az, hogy ugyanaz a 3 “zeneszerző” a bevált klisék és összeollózások |
után megírja és “leproducereli” a vidéki fiatalt, aki ezután a fennmaradó 1 esetleg 2 évében széthaknizzák az országot egy CD-vel. Természetesen a kontraszelekció itt is működik! Vannak olyan versenyzők, akik a show után képezték magukat és felszínre tör az egyéniségük, dalokat írtak és mára elismert előadóművészeivé váltak hazánknak.
Szeretném megemlíteni, hogy vannak valódi tehetségkutatók, tehetséggondozók mint például a Snétberger Zenei Tehetség Központ, vagy a Magyar Televízió Virtuózok című műsora, de nem kisebb szerepet nyilvánítok a civil szervezetek és egyéb hangszerforgalmazó cégek tehetségkutató versenyeinek is. A Dob Mánia Táborban minden évben megrendezett videóverseny célja új kiemelkedő tehetségeket találni és azoknak hangszereket, lehetőségeket biztosítani. Azon felül, hogy a nyertes ingyen táborozik, a tábor hangszerforgalmazó támogatói személyre szabott hangszerekkel segítik a tehetségek előremenetelét, és az első 3 helyezett lehetőséget kap a Dobosok Farsangja nagyszínpadán egy önálló show bemutatására.
Mi a véleményed a zenei utánpótlásról?
Nagyon fontosnak tartom a felnövekvő generáció képzését, és helyzetbe hozását. Ezt a Nemzeti Kulturális Alap is kiemelt fontosságúnak tartja, így a Cseh Tamás Program keretében financiális hátteret, és hazánk kiemelkedő muzsikusaiból mentorokat kaptak a pályázó zenekarok, hogy megvalósíthassák zenei gondolataikat. A már említett MR2 Petőfit hallgatva csak kapkodom a fejemet a jobbnál jobb bandák hallatára. Emellett a zenei képzés is egyre magasabb színvonalon zajlik az iskolákban. Hiszem, hogy sokoldalú, széles zenei látószögű muzsikusképzésre van szükség, ami nem mellőzi a stúdiótechnikai és az önmenedzselés ismereteket sem.
Mi a véleményed a fesztiválokról?
Az elmúlt 10 évben Európai színvonalú fesztiválok valósultak meg, amelyeknek híre is ment a nagy világban.
Mi a véleményed a zenei klubéletről?
Én visszaesést látok és tapasztalok. Az említett válság hatására letérdeltek a klubok is, azóta nagyon lassan állnak fel. A futó élőzenés szórakozóhelyek több mint fele ki sem nyitott, ha meg igen, akkor is heti 1-2 nap van koncert a 10 évvel ezelőtti tiszteletdíjért. Arról nem is beszélve, hogy a meglévő klubok túlnyomó részében katasztrofálisak a színpadi körülmények, mármint ha van színpad és hangtechnika.
Szerinted mi lendíthetne a legnagyobbat a hazai könnyűzenei életen?
A lendítés megtörtént! Az elmúlt két évben ennyi nyertes pályázat nem volt az Nemzeti Kulturális Alap Zenei Kollégiumában. Tanuljanak meg pályázni minél többen és hozzanak létre maradandó művészi produktumot. Most az NKA segítségével a zenekarok lemezeket készíthetnek, turnékat szervezhetnek, és mindenek előtt nagyokat álmodhatnak úgy, hogy valóra is válhatnak álmaik egy sikeres pályázat által. Kiemelten fontosnak tartom a nyitott látókörű zenei képzést és továbbképzést az új művész generáció számára. Hiszek a megalkuvásmentes művészet tiszta erejében és az alkotás örömében.
Köszönjük a beszélgetést...
http://bordasjozsef.com/hu/
Dobiskolahttps://www.facebook.com/pages/Bord%C3%A1s-J%C3%B3zsef-Dobiskola/168469783209920
Bordás Dobiskola web: http://bordasjozsef.com/hu/bordas-dobiskola
Házhoz megy a Zenede: https://www.facebook.com/hazhozmegyazenede, http://bordasjozsef.com/hu/hazhoz-megy-a-zenede
Dob Mánia tábor: http://dobmaniatabor.hu/
2015. február 6. 19:51