Életképek... Bíborszél zenekar (Tóth Szabolcs)
Folytatjuk életképek címmel indított önálló sorozatunkat, melyben ugyanazon kérdéseket tesszük fel számos hazai művésznek azt remélve, hogy a válaszaikból (önállóan és összességükben is) egyedülálló kép rajzolódik majd a hazai zenei életről és a zenész hivatásról.
Mivel foglalkoztok éppen?
A Bíborszél valamikor a napokban tölti be a 25. születésnapját. Ugyan voltak rövidebb szünetek a zenekar történetében de valójában töretlenül dolgozunk. Készül a legfrissebb anyagunk.
Mik a szakmai terveitek a közeljövőre?
Szeretnénk egy nagyobb szabású rendezvénnyel megünnepelni a negyed évszázadot. Ennyi idő alatt sok tag megfordult a csapatban, szeretnénk együtt ünnepelni velük. Na és persze az új anyag ami frissebb és lendületesebb lesz az eredeti világunk megtartása mellett.
Új anyag? Koncertek? Szólótervek? Zenekari tervek?
Ebben az évben nagyon foglalkoztatottak voltunk, ezt a szintet szeretnénk tartani, illetve erősíteni. Szakmailag és emberileg is együtt van a csapat, talán a hatékonyságunkon van még mit csiszolni. Jobb lenne a médiában erősen jelen lenni, de számunkra nem teljesen érthető hogy mi nem tetszik a zenénkben a zenei szerkesztőknek. Szerintünk egy érett, de ezzel együtt is korszerű anyagunk van, korrekt színvonalas előadással párosítva. De ebben erősödnünk kell hiszen mindig mindent lehet jobban csinálni. A zenekar tagjai Fábián Zsolt, Horváth Balázs, Tóth Szabolcs, Bodnár Balázs.
Szerinted merre tendál a hazai zeneipar?
A zeneipar részben megújul, sok ügyes fiatal zenész bukkan fel. Láthatóan javult a zeneoktatás, de sok olyan magyar zenét is hallok rádióban, ami azért szerintem nem elég színvonalas. Megy a retro hullám is ami érthető, én is szeretem azokat a zenéket amiken felnőttem. Az azért vidékről érezhető, hogy nem egyformák az esélyeink innen mint BP-ről. Kevesebb embert ismerünk, e nélkül pedig....
Milyen pozitív/negatív trendeket tapasztaltok?
Pártoltuk Póka Egon kezdeményezését, hogy közpénzből finanszírozott rendezvényen ne lehessen playback-ezni. Sajnálatosan ebből nem sok minden valósult meg. Nem vidám dolog látni ezt az igénytelenséget. Mondok egy ellenpéldát. Monokon ősszel a Charlie Band élőben a top felállással játszott. Visszaadta a hitemet! Ugyanakkor túl sok a félplayback, kevés a zeneiség. Nehezen értem ezt meg, illetve igen mert vannak akiknek ez üzlet, vagy főként üzlet.
Szerintetek meg lehet élni ma a zenélésből - ti ebből éltek?
Mi nem a zenélésből élünk. Illetve van aki diplomás zenetanár a zenekarban, tehát a zenéből él, de nem a zenekarból.
Mennyit kerestek egy évben? (csak ha nem sértő a kérdés)
Ha a zenélésből kivett pénzre gondoltok, nem veszünk ki pénzt. Mindent visszaforgatunk felszerelésbe, stúdió-technikába, marketingbe, videós anyagokra fordítunk nagyobb keretet. Ez az előnye, hogy a zsíroskenyérre valót máshol keressük meg. Igyekszünk színvonalasan megérkezni a koncerthelyszínekre. Busz, road, kiegészítők, színvonalas felszerelés, ezek pénzbe kerülnek.
Milyen területről származik több bevétele ma egy hazai zenésznek: koncertből, vagy lemezeladásból, esetleg jogdíjakból?
Ha egy zenekart nem játszanak az országos médiumok, akkor a jogdíj felejtős. Mi koncertezős csapat vagyunk. Ha belegondolok néha szponzorok is felbukkannak, amit mi komolyan is veszünk.
Mit gondolsz a zenészek hazai megítéléséről? Régen jobb volt a helyzet? Ha igen, szerinted miért?
Szerintem jót tesz a frissülés, a versenyhelyzet. Ugyanakkor sokan érdemtelenül feledésbe merülnek, nem foglalkoztatják őket. Nehéz igazságosnak lenni. De aki folyamatosan dolgozik és fejlődik az megtalálja a helyét most is, még ha idősebb is mint a fiatal generáció.
Van-e jelölted, hogy kiből lehet/lehet-e egyáltalán valakiből magyar világsztár?
Inkább úgy fogalmaznék hogy olyan világsztár aki magyar. Nem a magyarsága fogja a csúcsra vinni azt aki felér majd a hegytetőre, hanem a befektetett munka, a szerencse és egy profi menedzsment. Talán Radics Gigi közel áll, vagy állhatott ehhez. De nem a képességgel van baj, hanem hogy jobb tud e lenni és érdekesebb mint mondjuk egy Dán énekes vagy gitáros.
Mi a véleményed a tehetségkutatókról általában?
Ezek show műsorok, nem vagyok tőlük elájulva. Terméket keresnek nem tehetséget. Szerintem a győztesek közül kevés az igazi alkotó tehetség. Az idő dönti majd ezt el. Vannak gyakorlati hátrányai ennek, hiszen egy giga marketing gépezet kreálta sztárok playback műsorával kell versenyeznünk a szervezőknél. Egyenlőtlen küzdelem és igazságtalan is.
Mi a véleményed a zenei utánpótlásról?
Ismerek sok tehetséges fiatalt, drukkolok is nekik meg sajnálom is őket, hogy egy kicsiny ország szűk piacán kell küzdeniük. Nem vidám a sztori, legfeljebb keveseknek.
Mi a véleményed a fesztiválokról?
Szeretem őket, de mint zenész elég vegyesek a tapasztalataim. Néha úgy érzem, hogy megtűrnek minket magyar zenekarokat a sikeresebb fesztiválokon, gázsi persze minimális. A kisebbeknél meg forrás nincs ezért a gázsi ugyanúgy minimális. Nem ebből élek de bántja az értékrendemet.
Mi a véleményed a zenei klubéletről?
A klubélet már jobban tetszik. Ha bejáratunk egy helyet, akkor ki is tartunk mellette. Mindenkinek ez a jobb. Szeretem a kontaktot a közönséggel. Személyesebb és emberibb mint egy mega színpad, ahol nehezebb együtt lélegezni... Az árnyoldalai a kluboknak ismertek, méltatlan körülmények. Gyakran fix összeget be kell fizetni a hangosításra. Néha azt érzem hogy fordítva ülünk a lovon.
Szerinted mi lendíthetne a legnagyobbat a hazai könnyűzenei életen?
Annak örülnék ha a playback ki lenne tiltva a köz-finanszírozott, vagy pályázati pénzből támogatott rendezvényekről. Egy magán partyn mindenki úgy tátog ahogy akar. Felértékelődne a zene, a zenészek. Lenne értelme többet próbálni, jobb produkciókat összerakni. Hiszen ez nekem ugyanúgy szakma mint annak aki 20 percet tátog 250+áfáért, csak ő megél belőle, akik meg élőben is elő tudnák adni azok meg nem. Kemény voltam?
https://www.facebook.com/biborszelzenekar
www.youtube.com/user/biborszelchannel
2014. december 16. 21:18