Mondd Egon, hová tart a magyar zene...?
Póka Egon gyakorlatilag hat éves kora óta zenél, 1970-től hivatásos zenész. Tekintve, hogy idén hatvanegy éves, nem nehéz kiszámolni, hogy 55 éve éli mindennapjait hangszerrel, hangszeres zenével. Pályafutása alatt többször választották az év basszusgitárosának. Termékeny és sikeres zeneszerző, több mint 200 dalt írt. 1993-tól a Magyar Zene- és Táncművészek Szakszervezete által támogatott Kőbányai Zenei Stúdió alapító-igazgatója, Weiner Leó-díjas zenepedagógus, Kőbánya díszpolgára. 2008-ban a Bluespatika Életműdíjjal, 2012-ben Magyar Érdemrend tisztikeresztjével, 2013-ban a Hangszeresek Országos Szövetsége által alapított Zenélni... díjjal tüntették ki.
Meg tudnád mondani, hogy az 1993-as kezdetek óta hány híressé vált előadóművészt indítottatok útjára? Esetleg – a teljesség igénye nélkül – néhányukat név szerint is megemlítenéd?
 |
Általában a szólisták válnak hamar híressé, belőlük is van jó néhány, de arra vagyok inkább büszke, hogy bármilyen fesztivál vagy komolyabb zenei esemény olyan mintha öregdiák találkozón lennék. A magyar dal napján, a backstage-ben több mint ötven volt és jelenlegi „Kőbányai” diákkal csókolgattuk egymást… Van arra valami elképzelésed, hogy ennyi tehetséges fiatal, ilyen magas (világ) szintű közép és felsőoktatása mellett miért panaszolják a zenészek gyakorlatilag megállás nélkül, hogy az elmúlt másfél-két évtizedben egyre nehezebb helyzetbe került szinte a teljes zenész társadalom? Azért, mert ez így van! Attól, hogy magas szinten megtanulnak muzsikálni, még simán éhen halhatnak! A média, ami irányítja a közízlést, hátat fordított a kultúrának, és a saját értékrendje szerint emel magasba olyan gyerekeket, akiknek semmi keresnivalójuk sem lenne a színpadokon, azt sugallják, hogy felesleges tanulni, ők tudják mi kell a sikerhez, nem kellenek a zenészek, sokkal fontosabb a stylist, a tánckar és a világítás. Mi a véleményed a közoktatásban jelenleg is gyakorlatként működő ének-zene tanításról? Szerintem jelen pillanatban ez nem értékelhető, tudomásom szerint, magas szinten, nagy tudású kollégák komolyan dolgoznak a jelenlegi helyzet javításán! Hogyan ítéled meg a jelenlegi tehetségkutatás és gondozás hazai működését? Úgy gondolom, a média által tehetségkutatónak nevezett show műsorokat, egyik kategóriába sem lehet besorolni, ugyanakkor azt látom, hogy még mindig nagyon sokan vannak, akik a nehézségek ellenére zenélni szeretnének, és hajlandók sok időt és pénzt fordítani arra, hogy ezt a vágyukat valóra váltsák! |
Szerinted hol és hová tart ma hazánkban a zeneoktatás és a könnyűzenei kultúra?
A klasszikus zeneoktatás, nagy hagyományokkal rendelkező intézményrendszer, amely véleményem szerint kiválóan ellátja feladatát. A jazz oktatás már felzárkózott a feladathoz, amit bizonyít az is, hogy a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem égisze alatt működik a Jazz tanszék. A Kőbányai Zenei Stúdió közel 20 éves működése, sokat segített a „könnyebb” műfaj szakmai elfogadásában. Én leginkább azt tartom örvendetesnek, hogy korábban a jazz és népzenészek, és az utóbbi években már a klasszikus zenészek is szívesen vesznek részt fúziós zenei produkciókban, amivel ékesen bizonyítják, hogy mennyire igaza volt Leonard Bernstein-nek és Duke Ellington-nak, akik kijelentették : csak két féle zene létezik, a jó, és a rossz…
Mit gondolsz arról, hogy a közös jogkezelőktől elvont pénzeket most nem csak a jogosultakból álló testület osztja szét... szerinted visszajuthat mind a zene, a magyar könnyűzene támogatásába? Ha nem, akkor hova?
Tekintettel arra, hogy Balog Zoltán Miniszter Úr 2013 decemberében a kérdésedben említett testület tagjává nevezett ki engem, képmutatónak fognak nevezni ha azt mondom semmi baj sincs a Zenei Kollégiumával, a legjobb tudásunk szerint próbálunk megfelelni a feladatnak, tudomásul véve természetesen Azt, hogy mindenki elvárásainak nem lehet megfelelni. …
Véleményed szerint a NKA Zenei Kollégiumánál elég a 8 kurátor ahhoz, hogy több száz, ezer pályázatot méltó módon elbíráljanak?
Valóban iszonyatosan sok a pályázat, szerencsére az NKA minket segítő munkatársai nagyon profik és hihetetlen munkabírással készítik elő az anyagokat, egy komoly számítógépes program segíti és összesíti az adatokat – úgyhogy szerintem elegen vagyunk így.
Látod – s ha igen – meg tudnád fogalmazni a legfontosabb ismérveit annak, hogy milyen lépések segítenék leginkább elő az oktatás és a könnyűzenei kultúra fejlődését?
Az előbbiekből szerintem ez kiderül, sok – sok pénz, hogy továbbra is a legjobbak taníthassanak, méltó tiszteletdíjért, és a média – legalább a közszolgálati – nagyobb odafigyelése és gondoskodása, és itt már nem csak a zenei kultúrára gondolok!
Köszönöm a beszélgetést: Andrásik Remo
2014. november 24. 07:55