MusicMedia

„Amíg a muzsika szól, a világ is sokkal szebb.”

A holnap hangjai – kiddo

Folytatva a megkezdett hagyományt – ami korábban a Hangfoglaló Magyarország Tehetségkutató döntőseit mutatta be –, A holnap hangjai rovatban igyekszünk olyan feltörekvő zenekarok létezésére rávilágítani, akik mindenképp érdemesek arra, hogy felkerüljenek a zenei térképre, s a pályatársak is képet kapjanak róluk, illetve a véleményükről, ami a hazai zenei életet illeti. A sort a kiddoval nyitjuk, ahonnan a frontemberrel, Persely Tomival beszélgettünk.

Kezdésnek beszéljünk egy kicsit a zenekarról. Hogyan találkoztatok és mikor alakult meg a formáció?

A kiddo története 2013. január 1-ig nyúlik vissza. Az év első napján eldöntöttem, szeretnék összehozni egy olyan együttest, amiről mindig is álmodtam. Érdekes, hogy pont ekkortájt hozott össze újra a jószerencse több év után Rátkai Marcival, akivel korábbról már ismertünk egymást, hiszen gyerekkorunkban együtt vízilabdáztunk. Sorsszerűnek éreztem a találkozást, így onnantól nem volt kérdéses, hogy ő lesz az együttes gitárosa és zeneszerző társam.
Dobosunkkal, a zseniális Torpedósráccal, azaz Magda Zsoltival egy hirdetés útján „találtunk egymásra”. Már az első próba alkalmával levett minket Marcival a lábunkról, mikor kiderült róla, hogy amellett, hogy nagyszerű dobos, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazz-szaxofon szakának tehetséges hallgatója.
Köge, azaz Kőrös Gergő barátunk volt a kiddo utolsó érkezője, aki 2014 nyarán csatlakozott az együtteshez basszusgitárosként. Ők Marcival már összeszokott párost alkotnak, hiszen van egy több éve működő kétszemélyes zenei formációjuk is. Basszusgitáros poszton az elmúlt csaknem két évben több tagcserén is keresztülment az együttes, de Köge érkezésével végre teljes lett a kép.

Ki milyen szerepet tölt be, illetve mennyi részt vállal az alkotói folyamatokból?

Szerencsére sikerült egy jól működő dalszerzési munkafolyamatot kialakítanunk együttesen belül, amiből mindenki kiveszi a részét: a dalszöveg általában tőlem származik, amit alapakkord szinten szeretek otthon gitár vagy zongora kísérettel feljátszani. Ezután ezt megmutatom a srácoknak, és ha elnyeri a tetszésüket, akkor közösen kibontjuk az ötletet. Ilyenkor következik az a fázis, mikor Marcival elkészítjük a dal struktúráját és kialakítjuk a hangszerelését. Ezt követően pedig az elkészült ötletet levisszük próbára a sampler sávok kíséretében, ahol közösen megírjuk a dob, gitár és basszus témákat. Természetesen minden egyes dalnak szüksége van bizonyos tesztelésre, hogy elnyerhesse végső formáját, de ez mindig közös döntések eredményeként születik meg.

Van-e a zenekarnak kitűzött, megfogalmazott célja, vagy felvállalt üzenete?

Hiszünk abban, hogy lehet olyan magyar nyelvű pop zenét csinálni, ami újszerű, mégis időtálló; amiben megvan a lendület és a mondanivaló, emellett pedig nem veszik ki belőle az őszinteség.

Véleményetek szerint a ti zenekarotok miben egyedi? Mi az, ami különlegessé tesz benneteket?

A zenénk a kísérletezgetésről, izgalomkeresésről szól, hiszen a dalainkban jól megférnek egymás mellett a vintage szinti pop, a letisztult rock’n’roll, a modern indie és az electro elemei is.
Talán a nehezebb utat választjuk azzal, hogy nem állunk be egy konkrét stílus vagy divatirányzat mögé, de igyekszünk ezáltal újszerűt teremteni.
Ráadásul adott az együttesben négy olyan ember, akik maximális alázattal és elhivatottsággal képesek összhangban működni ennek érdekében, hogy ez sikerüljön.

Hova tudnátok magatokat beilleszteni, ami a mai zenei palettát illeti?

A mai zene paletta nagyon sokszínű, a stílusok összekeveredtek és sokszor kifejezetten nehéz megfogalmazni, hogy pontosan milyen zenét játszol. Mi sub popként aposztrofáljuk a kiddo-t, ami inkább egy általunk kitalált fantázianév, mintsem egy pontos behatárolás. Mindenesetre, ha konkrét példát kellene hoznom, akkor a hazai zenei színtéren a The Carbonfools-hoz tudnám kicsit hasonlítani a zenénket egy olyan lényegi különbséggel, hogy tőlük eltérően mi magyar nyelven írunk dalokat. Külföldi együttesek szintjén látok némi párhuzamot a Bastille-jal és az Imagine Dragons-szal, de nagy hatással van a zenénkre a Foals és a White Lies is.

Milyen jövőt láttok magatok előtt? Mik a kitűzött célok, amiket szeretnétek elérni mondjuk öt éven belül?

Szeretnénk egy olyan profi együttessé válni öt éven belül, akiket itthon a legjobbak között említenek. Ennek első legfontosabb lépcsőfoka egy nagylemez kiadása, amit remélhetőleg az elkövetkező fél évben sikerül majd összehoznunk. Emellett jövőre már nagyszerű lenne bekerülni a hazai fesztiválok line-upjába és minél több klubban koncertezni szerte az országban. A lehetőségek megvannak, csak kitartónak kell lennünk ahhoz, hogy a kitűzött célokat elérjük.

Meg tudnátok nevezni pozitív, vagy negatív trendeket, amelyeket mostanában tapasztaltatok?

Nagyon jó látni, hogy állami szinten is jut most egy jelentősebb összeg a fiatal együttesek támogatására – egy ilyen pozitív kezdeményezés például a Cseh Tamás Program, melynek keretein belül több pályakezdő zenekar ténykedését (lemez és videoklip készítés, koncertezés, stb.) szponzorálják majd meg jelentős összeggel az elkövetkező időszakban.
Negatív trendként azt tudnám mondani, hogy az emberek az elmúlt pár évben leszoktak a koncertre járásról. Szomorú látni, hogy a fesztivál közeg az egyetlen hely, ahol az emberek valóban szívesen meghallgatnak előadókat. Többen keresik ennek a dolognak a miértjét, remélhetőleg hamarosan változik majd a helyzet.

Szerintetek meg lehet élni ma a zenélésből?

Meg lehet élni belőle, de csak komoly kompromisszumok árán. Hosszú ideje foglalkoztat ez a kérdés, és a látottak alapján azt kell, hogy mondjam, csak egy nagyon szűk réteg képes arra, hogy valóban abból a fajta zenélésből kereshesse meg a kenyerét, amit szeret. Mi igyekszünk ezt úgy csinálni, hogy ne ettől függjön a megélhetésünk – így talán sikerülhet majd hosszú távon is őszintén csinálnunk és megelőzni azt, hogy belefásuljunk.

Session zenészség vagy az egy zenekarban való létezés a kifizetődőbb?

Én hiszek a zenekarban való létezésben. Biztosan jóval rögösebb és anyagilag talán kevésbé kifizetődő út, de valahogy mégis úgy tudja igazán megvalósítani magát egy előadó, ha a saját alkotását játszhatja el.

Mi a véleményetek a tehetségkutatókról általában?

A tehetségkutatók elsődleges célja a kereskedelmi értelemben vett szórakoztatás ennek minden pozitív és negatív velejárójával. Rengeteg jó énekes és zenész tűnik fel ezekben a műsorokban, akiknek nagyszerű lehetőség jelent ez arra, hogy egy egész ország előtt bizonyíthassanak és szerezzenek ismertséget. Viszont megvan a dolognak az a negatív vonzata, hogy a széria végeztével az előadó vagy együttes nehezen tud kitörni a műsor által rászabott korlátokból.
Úgy érzem, manapság kicsit felborult az egyensúly a zenei életben a tehetségkutatók térhódítása miatt, de bízom abban, hogy a médiát, és ezáltal az embereket egy kis idő elteltével újra elkezdik majd érdekelni azok a produkciók is, amik ezen a világon kívül látnak napvilágot.

Mi a véleményetek a zenei utánpótlásról?

Rengeteg tehetség van az országban, ez nem vitás. A kérdéses sokszor inkább az, hogy vajon megtalálják-e a nekik való zenei utat. Én hiszek abban, hogy ha valaki kellő szorgalommal és elhivatottsággal képes ezt a pályát csinálni, akkor meg fogják találni azok az impulzusok és lehetőségek, amik által képes maradandót alkotni ezen a téren. Én a látottak alapján nagyon bizakodó vagyok.

Mi a véleményetek a fesztiválokról, illetve a haza klubéletről? Hol milyen lehetőségei vannak egy friss zenekarnak?

Idehaza a piac igencsak telített és nem egyszerű bekerülni azok közé az együttesek közé, akik valóban képesek embereket megmozgatni – márpedig ez a legfontosabb tényező, ha fesztiválokról és klubéletről beszélünk. Friss zenekarként mi is megvívjuk a saját kis csatáinkat annak érdekében, hogy teret kaphassunk és szélesebb körben is ismeretebbé válhassunk, de ez nyilván egy hosszabb folyamat eredménye. Szerencsére Budapesten sok olyan klub van, ahol nagyszerű adottságok mellett lehet szuper koncerteket adni, még akkor is, ha nem ötszáz, hanem csak ötven ember kíváncsi épp ránk aznap este.

Rosta N. Napsugár

2014. november 11. 22:36

Minden jog fenntartva. 2022 - Instrument Reklám/MUSICMEDIA