MusicMedia

„Amíg a muzsika szól, a világ is sokkal szebb.”

Életképek – Lepe (Balkán Fanatik)

Folytatjuk életképek címmel indított önálló sorozatunkat, melyben ugyanazon kérdéseket tesszük fel számos hazai művésznek azt remélve, hogy a válaszaikból (önállóan és összességükben is) egyedülálló kép rajzolódik majd a hazai zenei életről és a zenész hivatásról.

Mivel foglalkozol éppen?

A tavasz végén megjelent új Balkan Fanatik albumunk (Feljött a nap) és egy sikeres nyári turné után, október elején jelentettük meg a produkció side-projektjét a török-arab zenei hangzású Úton/On The Road c. lemezünket, melynek nemrég volt egy zajos sikerű, telt házas bemutatója a MÜPA-ban. Jelenleg az MTVA számára készül a koncertről rögzített hangfelvétel keverése a stúdiómban, általam. Reményeink szerint az M1 december 14-én műsorára tűzi.

Közben természetesen az év végi Ákos Aréna nagy koncert zenei előkészületein is munkálkodunk Hauber Zsolttal és Ákossal vállvetve. Hamarosan elkezdődnek a zenekari próbák.

Mik a szakmai terveid a közeljövőre?

A következő évben egy kínai vendégszereplés után további projekteket tervezünk létre hozni a Balkán Fanatikkal, és szerintem Ákossal is lesz tennivaló bőven.

Szerinted merre tendál a hazai zeneipar?

Szerintem a zeneipar itthon és a világban is mélyrepülésben van, vagy ha diplomatikusabban akarom kifejezni magam, paradigma váltás történik. Már régóta nem úgy működik, mint a klasszikus időkben. Régen szabályozva volt a rendszer és csak néhány kiváltságos produkció kapott zöld utat a karrierjében, manapság meg elárasztották a pályát. Boldog boldogtalan próbálkozhat. Senki sincs biztonságban. A színvonalat a piac és az emberek gazdasági helyzete határozza meg. Az élelmesebbek próbálnak túlélni, akár kompromisszumok árán is. A gyámoltalanabbak visszaszorulnak hobbi szintre. Természetesen manapság is vannak felkarolt produkciók. Ők a hazai zenei oligarchák “kegyeltjei”. Ők ott vannak minden nagyobb ifjúsági fesztiválon.

Szerinted meg lehet élni ma a zenélésből- te ebből élsz?

Én 18 éves koromban döntöttem el, hogy ebből fogok megélni. Imádom csinálni. Mindent tudni akartam erről a szakmáról. Kezdve a dalírástól, a hangszerelésen át egészen a hangfelvétel-készítésig és keverésig. Közben az élet rákényszerített, hogy az összes további dologgal, a kiadással, promótálással, értékesítéssel is foglalkozzam. A koncertszervezést szerencsére sikerült egy nálam alkalmasabb barátomnak átadni. Hála Neki!

Szimplán zenélésből csak a legszerencsésebbek és legtehetségesebbek élnek meg. Én polip karokat növesztettem és folyton használom valamelyiket. Így próbálok túlélni. Szerényen, de megélek belőle.

Milyen területről származik több bevétele ma egy hazai zenésznek: koncertből, lemezeladásból vagy esetleg jogdíjakból?

A szerencsés az, ha mindenből van egy kicsi. Mostanában a lemezeladást nyugodtan kivehetjük a listából... az gyakorlatilag meghalt. Csak promóciós szempontból és megszokásból lehet kiadványt megjelentetni. Jogdíjak a rádiós játszásból jöhetnek, ha van olyan szerencséd, hogy országos kereskedelmi rádióban fut egy-egy slágered.
  
Mit gondolsz a zenészek hazai megítéléséről? Régebben volt jobb a helyzet vagy most?

Szerintem technikailag egyre jobbak a zenészeink. Hála a hazai képzéseknek. Természetesen ezzel együtt a verseny, az elvárások is megnőttek, így a mai zenei tudás egyenesen elvárható. Az ízlés és arányérzék, a mérce is fejlődött sokat a korábbiakhoz képest. Sajnos azonban igazán eredeti világszínvonalú projekteket még mindig nem látok, pedig már nagyon közel jár egy-két produkció. Talán pár éven belül, mire a világ teljesen padlón lesz zeneileg, mi is megszüljük végre a magyar pop-rock világsztárunkat.

Mi a véleményed a tehetségkutatókról általában?

Jó és rossz véleményem egyaránt van a dologról. Dolgoztam az első két Megasztárban Pierrot megtisztelő felkérésének eleget téve. Karaoke versenyek, de óriási lehetőség egy tehetség számára, hogy felfigyeljenek rá. Sajnos a féléves csillogás után jön az igazi menet, amikor a karaoke-zés mellé valami eredetit is kéne adnod a közönségnek. Itt a legtöbben elvéreznek. A pályán lévőknek meg természetesen nehezíti a dolgát a sok új “ideiglenesen népszerű Tiszavirág sztár”, de az élet harc, ahogy annak idején Virág elvtárs is megmondta.

Mi a véleményed a zenei utánpótlásról?

Nekik sem könnyű. Mindig voltak, vannak, lesznek tehetségek. A dolog nem feltétlenül erről szól. Ez a pálya a túlélésről, a kitartásról, az alázatról és a fanatizmusról szól. Ha valakinek nincs ilyen, az ne kezdjen bele! Sok sikert kívánok a fiataloknak, akik egyébként egyre kompatibilisebbek a világgal.

Mi a véleményed a fesztiválokról?

Attól függ, melyikről beszélünk. A nagy ifjúsági fesztiválokról néhány éve ki vagyunk szorítva a Balkánnal. Az okát nem tudjuk, mivel mindig is sikeresek voltunk a fesztivál közönség köreiben is. Kérdezd az oligarchákat. Helyette szerencsére egyre népszerűbbek vagyunk vidék szerte a gasztro fesztiválokon és az önkormányzati “bableves fesztiválokon”. Rengeteg emberhez eljutunk ezáltal és mára már azt mondhatom, hogy követőink is lettek sokan közülük.

Mi a véleményed a zenei klubéletről?

Na, az nincs egy jó ideje már. Ha valakinek van szabad ideje és pénze, hogy finanszírozza a klubkoncerteket, annak szívből ajánlom. Nagyon jó dolog lenne, mert egy másik kontextusban, közvetlenebb hangulatban találkozhatsz a közönségeddel.
A baj csak az, hogy a közönségnek nincs pénze klub belépőket fizetgetni, mert hozzá szoktatták őket az “ingyenes bableves fesztiválokhoz”. Talán lehet, hogy támogatni kéne a klubéletet. Ha van igény rá.

Szerinted mi lendíthetne a legnagyobbat a hazai könnyűzenei életen?

Ha nem a média, meg az oligarchák mondanák meg az embereknek, hogy mi tetszik nekik. Az embereknek kéne felébredniük és megkeresni, megtalálni maguknak azt a produkciót, amelyik boldoggá teszi őket. Így elindulhatna egy egészségesebb tehetség alapú kiválasztódási folyamat.

Ki kéne kapcsolni a hülye TV-t és nem otthon punnyadni. Ha nincs pénz szórakozni, akkor esetleg lehetne olvasni, vagy beszélgethetnének egymással, vagy legalább kicsit sétáljanak. Hátha elhaladnak egy lelkesen próbáló fiatal zenekar próbahelye mellett és felfedeznek valami újat, izgalmasat érdekeset. Valamikor tinédzser koromban én így tettem...

www.facebook.com/balkanfanatik

http://www.balkanfanatik.com/
 

2014. november 6. 18:24

Minden jog fenntartva. 2022 - Instrument Reklám/MUSICMEDIA