MusicMedia

„Amíg a muzsika szól, a világ is sokkal szebb.”

Életképek (Gitármánia Tábor special) – Nagy Ádám

Életképek címmel egy önálló sorozatot indít a Music Media Magazin, melyben ugyanazon kérdéseket tesszük fel számos hazai művésznek azt remélve, hogy a válaszaikból (önállóan és összességükben is) egyedülálló kép rajzolódik majd a hazai zenei életről és a zenész hivatásról. A sorozatnak van néhány speciális – a XXI. Gitármánia és Zenei Továbbképző Táborban készült – része, melyben a táborról felteszünk kérdéseket a tanároknak, művészeknek. 

Mivel foglalkozol éppen?

Ilyenkor nyáron legfőképpen koncertezéssel, főleg a trióval játszunk sokat, Csányi Zolival és Roy-al. A nyár ezzel telik, plusz elkezdtem csinálni egy saját zenekart, mivel közben készítek egy saját lemezt is, és szeretném majd annak az anyagát is élőben játszani. Maximálisan a zenével vagyok elfoglalva.

Mik a szakmai terveid a közeljövőre?

Egyrészt a saját lemez befejezése, másrészt Zolival és Roy-al is tervezünk valamit... ha nem is nagylemezt, de azért stúdiózgatunk. Mivel ma már a lemezkészítés és kiadás nem profitorientált dolog, csak olyanoknak fontos, mint én, aki szerző-zenész, dalokat ír, hogy legyen egy kézzelfogható dolog az életében. Másrészt nagyon szeretünk stúdiózni, de ezt most másképp fogjuk csinálni. Inkább csak egy-egy nótára koncentrálunk, ha ez így működik, akár klip formájában, akár úgy, hogy játsszák a rádiók, és összejön a kellő számú nóta, akkor csinálunk egy lemezt. A lemez valójában nekünk fontos, fontos hogy a zenekar saját dalai így is megjelenjenek, ha másnak nem, hát söralátétnek a koncerteken. Mindeközben gyereket is nevelek.

Mi a véleményed a gitármánia táborról?

Nagyon elfogult vagyok a Gitármánia Táborral kapcsolatban, mert nagyon sok éve járok már rendszeresen, sokat zenéltem itt, és csak jókat tudok mondaniróla.

Mi a véleményed a táborozókról?

Nagyon helyesek és tehetségesek.

Mik a terveid az év második felére?

A terveim nagyrészt megegyeznek az imént elhangzottakkal, ami most is zajlik, s nem tudom, mikor lesz a befejezése... sok mindentől függ. A saját lemezzel elvileg kész kéne lennem őszre. Ugyanakkor több session munkám is lesz, hasonló a közelmúltban lezajlott Gitárpárbajhoz. Galla Miklós zenekara, a GM49 is újjáalakult, ezzel is tervezzük a jövőt. Szerintem mindenkinek kell  egy kicsit mást is csinálni, mint amit a fő zenekarával művel.

Szerinted, merre tendál a hazai zeneipar?

Nagyon bízom benne, hogy nem a trend felé, én azt szeretem, ha mindenki a saját tehetségét bontakoztatja ki, a saját maga elképzeléseit, a maga egyéniségének megfelelően, mintsem megfelelni egy olyan trendnek, ami által az ember előreléphet. Ezt úgy szokták mondani, hogy amikortól üzleti érdekek és üzleti gondolkodás is van a produkcióban, onnantól fogva már nem annyira őszinte.

Milyen pozitív/negatív trendeket tapasztalsz?

Magyarországon nagyon sok jó muzsikus és produkció van, nagyon sok jó énekes és hangszeres zenész és zenekar. A jó oldala ennek, ha valaki a saját tudásának és tehetségének megfelelő dolgot műveli, maximálisan kihasználva az adottságait.

Szerinted, meg lehet élni ma a zenélésből - te ebből élsz?

Végül is meg lehet, mert én ebből élek, csak ehhez azért kell, hogy az ember több helyen zenéljen, sok mindent csináljon. Emellett, szoktam hajókon is zenélni, a téli időszakban. Ezt két éve kezdtem el, egy-egy hónapot töltök északi-tengeri komphajókon, tehát nem a nagy tengerjáró hajókra és féléves szerződésekre kell gondolni. Évi egy-két ilyennel kiegészítve, meg tudok élni. Emellett van a jogdíj, ami évről-évre kevesebb. Ezzel együtt dalszerző-zenészként, ha tényleg sokat dolgozol, akkor meg lehet élni.

Milyen területről származik több bevétele ma egy hazai zenésznek: koncertből, vagy lemezeladásból, esetleg jogdíjakból?

Egyértelműen a koncertezésből. Persze, van olyan zenész, aki nem koncertezik csak dalokat vagy szövegeket ír, nekik abból van bevételük. Mi aktív, koncertező zenészek vagyunk, csináljuk  ameddig csak tehetjük, a bevétel nagy részét ez adja, magyarul: ebből élünk.

Mit gondolsz a zenészek hazai megítéléséről? Régen jobb volt a helyzet? Ha igen, szerinted miért?

Azért romlott a helyzet, mert rengeteg zenész és produkció fut, s noha rengeteg köztük a jó, mégis érzem egy kicsit ezt az elértéktelenedettséget! Nehéz megmondani hogy ezt ki ítélheti meg és mi alapján. Szakmailag megítélni egy zenészt egy szakmabelinek sokkal könnyebb, egy civilnek nyilván nehezebb, mivel a zene megítélésének egy része nagyon szubjektív. Általánosságban azonban elmondhatjuk, hogy olyan szempontból mindenképp romlott a helyzet, hogy sokkal nehezebb boldogulni zenészként. Mivel mindenki a maga sikerének a kovácsa, mindenre van példa. Arra is, hogy valaki csekélyebb tehetséggel boldoguljon. Rosszabb a helyzet mint régen, de azért, mert a könnyűzene egy időszakban nagyon könnyű megélhetést biztosított, így rengeteg produkció rázúdult erre a kicsi országra. Elég erős muzsikusnemzet vagyunk, a tehetségünk és pedagógiánk révén…

Van-e jelölted, hogy kiből lehet/lehet-e egyáltalán valakiből magyar világsztár?

Lehet. Nagyon sok világsztárral találkoztam már, akár itt a táborban is, miért ne lehetne? Nekem nem attól világsztár valaki, hogy az amerikai vagy nemzetközi rock-piacon ismert, hanem attól is, ahogy muzsikál.

Mi a véleményed a tehetségkutatókról általában?

Jó dolog lenne, ha igazságos lenne, de sokszor nem az, és ettől már nem is annyira jó dolog. Aki tehetséges, és egy ilyenen tűnt fel, majd olyan pozícióba került, hogy boldogulni tudott, az nagyon jó... nem látok ebben semmi kivetni valót. Néha persze igazságtalannak tűnik a műsor, én hiányolom a hangszeres zenészeket és zenekarokat, nekik is lehetne ilyen műsort szervezni, vagy nagyobb teret adni, hogy jobban érvényesülhessenek.

Mi a véleményed a zenei utánpótlásról?

Rettenetesen jó és nagyon erős, rengeteg tehetséges fiatal srácot láttam akár itt, akár máshol. A magyar zenepedagógia mindig is nagyon híres volt, ma már a könnyűzenei oktatás is nagyon erős, és világszerte elismert. Ennek is köszönhető, de annak is, hogy rengeteg tehetséges gyermek született, akik jó géneket hordoznak. Arányaiban, sehol a világon nincs ennyi ügyes és tehetséges srác! De itt most a sportról is beszélhetnék, ilyen értelemben mondom a tehetséget, hogy szerintem meg vagyunk áldva.

Mi a véleményed a fesztiválokról?

Nagyon szeretem a fesztiválokat. A trióval nagyon sokat fesztiválozunk, nem minden évben és nem mindig ugyanott játszunk. Ma már bejutni egy-egy fesztiválra elég nehéz, még egy olyan zenekarnak is, aki régebb óta műveli ezt a szakmát. Magyarország egy fesztivál-ország. Tudjuk...
Talán azt kéne nyitottabbá tenni a fesztiválokon, hogy legyen egy egészséges körforgás, hogy mindenki meg tudja mutatni magát, tehát a fiatalabb és kevésbé ismert zenekarok is.

Mi a véleményed a zenei klubéletről?

Sajnos, ez nagyon megváltozott, mert a ’90-es években – amikor mi kezdtük a zenekarozást – akkor nagyon jó, erős és sűrű klubélet volt Magyarországon, azon belül Budapesten. Nagyon sok klub volt, és nagyon sok ember, volt közönségünk. Ha lehet ilyet mondani, én visszasírom azokat az időket. Mi kifejezetten klubzenekar vagyunk. Szeretünk csak úgy muzsikálni, és erre a klubok a legalkalmasabbak, írtunk is egy nótát erről annak idején. Sajnos a lehetőségek mára beszűkültek, ha lehet is klubokban játszani, ma már nagyon nehéz ott pénzt keresni, míg régebben azért valamilyen szinten osztottak gázsikat. Ma már ez lekorlátozódott szinte kizárólag az akusztikus zenélésre, amit szintén csinálunk, de sokszor ez már inkább aláfestő zene, vacsorához.

Szerinted, mi lendíthetne a legnagyobbat a hazai könnyűzenei életen?

Nem tudom, és nem is biztos, hogy vissza kéne jönnie az „aranykornak”, de úgy hiszem, hogy minden körforgás-szerűen működik, és előbb-utóbb biztos lesz egy változás, nyilván egy hosszabb átmenet után. Régebben volt rengeteg klub, viszont akkor nem volt ennyi fesztivál, ennyi nyári fellépési lehetőség. Voltak, de nem ilyen számban, és nem ilyen szinten. Tehát a mérleg két serpenyője azért kiegyenlítődik. Rengeteg nagyon jó produkció van, és a közönségtől sem lehet elvárni, hogy mindig minden koncertre elmenjen, jegyet vásároljon. Vannak klubok, amik jól működnek, de ezek inkább táncos mulatók, diszkók. Van egy nagy fiam, és rajta keresztül tudom megfigyelni a mai fiatalok szórakozási szokásait, annak idején egy klubba lemenni adott valami többet, tudtad értékelni a zenélést, persze, csak ha a zenész jó volt, ugyanakkor tudtál szórakozni, táncolni akár. Receptet sajnos nem tudok semmire, ha tudnék, akkor könyveket írnék, sikerszemináriumokat tartanék, és elolvasva minden receptet, úgy csinálnám a dolgokat... de sajnos nem tudok.

 

Köszönjük a beszélgetést.
 

2014. szeptember 29. 21:39

Minden jog fenntartva. 2021 - Instrument Reklám/MUSICMEDIA