Schuster Lóránt/P. Mobil
„A rockzene halott, de a P. Mobilnak elfelejtettek szólni”...
Egy örökmozgó nem állhat meg, maximum kicsit lassít, ha baj van. Lóri is lassításra kényszerült, de „a zenekar játszott”! A háttérben közben készült egy új anyag, egy könyv is és még számos kiadvány van a rövidtávú tervek között, ezekről most itt olvashattok előzetest.
Az utóbbi időszakban két koncerten voltál csak jelen a színpadon, egy pesti és egy miskolci helyszínen…
Április elején megoperáltak, azóta is kezelés alatt állok és újabb operáció vár még rám. Így a nyári turné nélkülem zajlott, a Budapest Parkban és a Diósgyőri várban is csak jelképesen voltam jelen - néhány szám erejéig. Jövő tavaszra lesz vége a kezeléseknek, ha minden jól megy, talán addigra rendben leszek.
A 2009-es Mobileum óta nem volt olyan lemez, ami kifejezetten új dalokra épült volna. Most októberben jön ki a Farkasok völgye, Kárpát-medence.
A Miskolci kocsonya dupla koncert CD-n volt új szám a most megjelenő album dalai közül, a Nagyon fáj, illetve az Ignite révén is ismert A csitári hegyek alatt népdalfeldolgozás koncertváltozata is fölkerült oda. Ezen a lemezen tizenkét új szám lesz és öt bonusz felvétel. Három Bencsik szerzemény, a legelső, amit a P. Mobilban csináltunk vele, a Nem érzek semmit és a legutolsó szerzeménye, amit a Bill és a Box Company-ban csinált, a Ha megszólalnál. A harmadik a legismertebb, a Kétforintos dal. És még két szám, a Gyöngyök és disznók, valamint az A csitári hegyek alatt stúdióváltozata. Ez tizenhét szám, gyakorlatilag kicsordul a lemez, annyira megtöltöttük…
Fontos, és ezt még senkinek nem árultam el a sajtóban –te vagy az első-, hogy A/4-es méretű, nyolcvannégy oldalas, P. Mobilról szóló újság részeként jelenik meg a CD, és kapható lesz benzinkutaktól kezdve újságárusoknál - és sok más helyen is.
Manapság már sokan dolgoznak házi stúdiókban, ti hogy/hol vettétek föl ezt a lemezt?
Bonyolult volt a felvétel, a dobsávokat Németh Gabi stúdiójában rögzítettük, előtte készült zenekari mankó felvétel. Utána Baranyi Lacika stúdiójában lett feljátszva az összes többi sáv, majd a próbahelyen történt meg az éneksávok rögzítése. Én úgy érzem, nagyon jól szól!
Kik jeleskedtek a zeneszerzésben?
Szabó Peti kivételével mindenki írt zenét –ő később érkezett a zenekarba. Én pedig szokás szerint a szövegeket hoztam.
Te milyennek látod az új anyagot?
 |
Közhely, hogy mindig az utolsó lemez a legjobb, és mindenki azt dicséri, amit frissen készített, de most nekünk elég időnk volt arra, hogy kidobáljuk azokat a témákat, amelyek nem elég jók, koncerteken is kipróbálhattuk, hogy működnek a dalok… Meglátásom szerint jó anyag született, és fontos az is, hogy ebben a felállásban ez az első lemezünk. Laci volt már a Mobileumnál is, de a többiek utána kerültek a csapatba. A régi számokat természetesen mi is szeretjük, de kellenek az új dalok, mert attól lesz élő, attól lesz működő egy zenekar. Az, hogy ezredszer játsszuk a régi sikereket, és csak azokat, az nem olyan, mint mikor újakat is tudunk mutatni a koncerteken. A P. Mobil így élő, mai és valóságos, hogy kiadjuk magunkból az új dolgokat. A lemezhez kapcsolódik egy találó reklámszlogen is… Igen, ez az, hogy: „A rockzene halott, de a P. Mobilnak elfelejtettek szólni”. Nem csak lemez készült, hanem egy Kaptafa című könyv is, amit Rozsonits Tamás a te „tollbamondásod” alapján írt meg. Igen, szegénynek végig kellett hallgatnia, amit én órákon át végigrizsáztam az életemről. Ez nem tisztán zenekari történet, hanem család, gyerekkor, csajok, politika, rock n’ roll… Arról szól, hogy én miket csináltam az elmúlt évtizedekben. Vili írja tovább a zenekar történetét, de ez teljesen más könyv lesz, olyanokról is szó lesz benne, amit Vili nem írt meg. Néhány szakmában dolgozó embernek lehet, hogy kellemetlen lesz pár dolog a könyvben, de csak azt mesélem el, amire emlékszem, amit láttam, amit hallottam. A zenészekre is jellemző, hogy sokan átfestik a múltat… A te színpadi szerepköröd elég speciális Magyarországon, de ha úgy vesszük, az egész zeneiparban. Nem zenészként állsz a deszkákra, te magadnak ezt így találtad ki anno? Leginkább a kényszer vitt rá erre. Régen nem lehetett színpadra lépni, ha nem volt az embernek működési engedélye. Kongából levizsgáztam, így aztán zenekari tagként intézhettem az ügyeket, és ha már tag vagyok, akkor ki kellett találnom, hogy mit csinálok a színpadon. |
Meg persze írtam a szövegeket is, ami egy zenekar arculatának meghatározó része. Mivel a csapatban nem mindenki a szavak embere, így én lettem a „szóvivő”, a sajtófőnök, a showman, és szerveztem/szervezem mai napig a koncerteket is. Kezdetben nem értették sokan, mit keres az az ember a színpadon, de kialakult ez a szerepkör az évek alatt. Kényelmes volt, jó volt - és ettől közelebb már nem lehettem a zenekarhoz és a műsorhoz, ami fontos, mert átéreztem, átéltem, ami ott történik. Sok együttes nem tud jó műsort csinálni, az, hogy egyik jó számot a másik után eljátszod, az kevés!
Azért te a zenei arculat kidolgozásába is beleszóltál elég erősen.
Kevesen tudják, hogy azok a számok, amelyek műsorba kerültek, mind az én szűrőmön mentek át. Sok mindent kidobáltunk az évtizedek alatt… Én voltam az a tükör, amiben a zenészek megnézhették magukat. Ha tudnák az emberek, hogy több alkalommal nagynevű zenészek helyett én mondtam meg, hogy mi hogy legyen, akkor meglepődnének. Sokszor csak a zeneszerző neve ismert, szerintem ugyanolyan fontos a szövegíró is, és ne felejtsük el, hogy a P. Mobilban a mai napig együtt rakjuk össze a dalokat a próbákon és nem sávokat küldözgetünk egymásnak e-mailben! Sokat számít a keverés is, ami Baranyi Laci feladata. Ha sarkítjuk, most én vagyok a producer, Laci pedig a zenei rendező.
Így, 45 év távlatából melyik felállásra emlékszel legszívesebben? Természetesen a mostanit tiszteletben tartva!
A P. Mobilnak voltak nagyon jó felállásai, amikbe mindig beleszart valaki… A Bencsik-Losó-Póta trió szenzációs volt - és akkor nem volt még orgona sem nálunk! Aztán elvitték Pótát a Generálba. A Pálmai-Vikidál korszak is erős volt, de Pálmait bevitték katonának… A Tunyogis felállás is jó volt és az ment legtovább Kékesivel, Mareczkyvel, Zefferrel, Vilivel. De Mareczky disszidált Ausztráliába. Mindig volt valami bonyodalom. Az Egon-féle összetétel is erős volt, két gitárral. Más volt, mint amit megszoktak tőlünk, de hangszeresen erős volt, nagyon jól szólt. De ott Pókának és a két fiatal versenyzőnek lettek rémálmai… A mostani felállást is jónak tartom, pláne mióta Papp Gyulát lecseréltük. Nem vett részt konstruktívan a zenekar dolgaiban. Most jó a hangulat, nincsenek idült alkoholisták, nincsenek elmebetegek, sem kiégett arcok. Most olyan zenészek vannak, akik szeretnek próbálni, játszani –néha pénz nélkül is. Kreatívak, írják az új számokat, nincs vakarózás, ez most működőképes összetétel!
Elképesztő mennyiségű kiadvány, anyag látott napvilágot az utolsó öt évben tőletek. Tudom, hogy neked raktáron még mindig vannak feldolgozásra váró hang- képanyagok. Mit szeretnél még megjelentetni?
Az Égi Zenekar Fesztivál anyagát, amit Bencsik-Barta-Radics emlékére csináltunk tavalyelőtt. Az hangban, képben is rögzítve van. Sok anyagunk van, de ami még biztos, hogy jövőre kikerül, az egy dupla DVD, aminek az a címe, Élve vagy halva. Ez egy százoldalas kis könyvmelléklettel fog megjelenni, ebbe a rajongók nekünk írt legérdekesebb levelei fognak belekerülni, amit a negyvenöt év terméséből válogatunk ki. A DVD-n eddig megjelent anyagaink szemelvénye lesz és eddig soha nem látott felvételek is! Érdekesség, hogy a számok között rövidebb-hosszabb részletek lesznek beszerkesztve - vagy a közönségről vagy a zenekarról, ezek megmutatják az egész dolog hátterét.
Miklós Tibi sajnálatos módon tavaly elhunyt, de az utolsó befejezett munkája A kíntornás szerencséjének szövegkönyve. Sokan nem is tudják, hogy régen a Király, a Csillag leszel, a Kétforintos dal stb. egy összefüggő ciklust alkottak A kíntornás szerencséje címen, most ez is színpad kész vagy film kész állapotban van. Sok nyersanyag van még, én pár éve csináltam egy tervet, amiben szerepeltek a fontos dolgok, így készült el a Bencsik DVD, a Tunyogi DVD, valószínűleg lesz egy Cserháti is, a kép-hang megvan hozzá, csak idő kell, hogy mindent kiadás kész állapotba tudjunk szerkeszteni.
Kitartást és erőt kívánok neked a magazin nevében is a továbbiakhoz, és mielőbbi gyógyulást!
Paya
Fotó: Kurucz Attila
2014. szeptember 25. 20:15