A válogatott zenészóriásokból álló Winger hosszú kihagyást követően örvendeztette meg ismét híveit azzal, hogy új stúdióalbumot készített. Az egykoron több millió lemezt eladott amerikai kvartett április 18-án rukkolt elő hatodik lemezével, mely a korábbi Winger művekhez méltó módon, változatosabbnál változatosabb dalokkal, és sziporkázó hangszeres játékkal szórakoztatja a komoly, érett hard rock muzsika kedvelőit. A Better Days Comin’ címet kapott alkotás kapcsán Kip Winger énekes-basszusgitáros, Reb Beach gitáros, Rod Morgenstein dobos, és John Roth gitáros egyaránt nyilatkozott magazinunknak, mind általánosságban, mind az őket érintő, specifikus kérdésekben.
1993-ban, a Pull album kiadását követően kerültél a csapatba. Hogy érzed, az idő előrehaladtával egyre inkább be tudtál kapcsolódni a kreatív folyamatba?
Pontosan! A három együtt készített lemez elkészítéséből egyre nagyobb mértékben vehettem ki a részem, és ez nagyon izgalmas volt! Nagyszerű dolog a Winger tagjaként dalokat írni, és látni, ahogy formálódnak az ötletek, majd elnyerik végleges változatukat.
A Better Days Comin’ dalai közül melyek viselik magukon leginkább a kezed nyomát?
Egyértelműen a So Long China és a Storm In Me, de mindegyik dalra büszke vagyok.
Amikor Winger dalokat írsz, mindig ügyelsz arra, hogy Kip útmutatásai szerint járj el, vagy létezik egyfajta művészi szabadság a csapatban? Mindkét út működik, és Kippel minden körülmények között öröm a dalszerzés. Markáns elképzelései vannak, ugyanakkor mindig nyitott az ötletekre, legyen szó zeneszerzésről vagy hangszerelésről. Rebbel hogyan osztjátok el a feladatokat egymás között? Mivel a zenekar tagjai mindannyian elfoglaltak egyéb projektekből kifolyólag, ritkán tudjuk megengedni magunknak azt a luxust, hogy ugyanabban az időben mindannyian a stúdióban legyünk. Általában külön dolgozunk Kippel, mindketten tesszük a dolgunkat. Milyen hangszerek voltak a segítségedre a stúdiózás alatt? Az összes ritmusgitársáv felvételéhez ugyanazt az 1990-es Gibson Les Paul Studio gitárt használtam, egy Mesa Dual Rectifier Roadster fejjel, egy 4x12-es Marshall ládán keresztül. A szólókat egy DiMarzio pickupokkal ellátott 2010-es Fender HSS Stratocasterrel játszottam fel. Sokoldalú játékos vagy, aki egyformán otthonosan mozog a country, a blues, a klasszikus rock, és a shredder gitározás keretein belül. Hogyan váltál ennyire széles látókörű zenésszé? Azt hiszem, mindez abból fakad, hogy számtalan különféle zenekarban játszottam életem során, és mindig igyekeztem nyitott szemmel és nyitott füllel tapasztalatokat gyűjteni. A hatásaim ugyanígy a legkülönbözőbb irányokból valók, de ha meg kéne neveznem a három legfontosabbat, akkor Jimi Hendrix, Jeff Beck és Billy Gibbons neveit említeném. Pár éve átvetted Dann Huff helyét a Giantben. Gondolom, Dann cipői nem szorították a lábaidat… Valójában nem vettem át Dann helyét, mégpedig azért, mert ő pótolhatatlan. Rendkívüli megtiszteltelésként éltem meg, hogy részese lehettem a csapatnak és a Promise Land albumnak! |
Lesz következő Giant lemez?
Nem tudom, de én benne lennék, ez biztos!
folytatjuk...
2014. augusztus 21. 06:10