Vitán felül áll, hogy az utóbbi évek egyik legbriliánsabb instrumentális lemezét a nemrég alakult The Aristocrats szállította le. A furcsa nevű, fúziós jazz rock muzsikában utazó csapat három extraklasszis muzsikust rejt, nevezetesen Guthrie Govan gitárost, Bryan Beller basszusgitárost, valamint Marco Minneman dobost, a trió debütáló munkája kapcsán pedig a sok zenekarban - Steve Vai, Dweezil Zappa, Mike Keneally, James LaBrie, stb. - bizonyított Bryan Bellert sikerült szóra bírni. Bryan a szóban forgó projekttel kapcsolatos legfontosabb kérdések megválaszolása mellett sok egyéb érdekességet is elárult.
Milyen indíttatásból hoztátok össze a The Aristocrats névre hallgató őrült fúziós power triót?
Az ötlet Marco Minnemanntól származott, ő hívott életre egy olyan alkalmi triót, melyben rajta és rajtam kívül Greg Howe gitáros játszott. E felállással utaztunk Vlagyivosztokba néhány koncertre 2010. szeptemberében, majd nem sokkal később az az ötletem támadt, hogy fel kellene lépnünk így, hármasban a 2011-es NAMM Show-n, a The Anaheim Bass Bash nevű rendezvényen. Greg azonban nem tudta vállalni a bulit, ezért emailen keresztül kapcsolatba léptem Guthrie Govannel, érdeklődve, hogy ki tudna-e segíteni minket. Akkor még csak arról az egy fellépésről volt szó, nem is sejtettük, hogy ebből a The Aristocrats fog kifejlődni!
Mennyire ismerted Marcót és Guthrie-t azelőtt, hogy elkezdtetek együtt játszani?
Guthrie-t egyáltalán nem ismertem, így léptem vele kapcsolatba – áldom az eszem, hogy így döntöttem! Marco és jómagam viszont már 2006-ban is együtt zenéltünk, Mike Keneally bandájában.
Az album dalainak van egyfajta spontán hangulata. Mennyire alapulnak improvizációkon a témák?
Igazság szerint külön-külön dolgoztuk ki az ötleteinket, a demókat pedig küldözgettük egymás között, hogy megtanulhassuk őket, mire a felvételekre kerül a sor. Természetesen, amikor elkezdtük együtt próbálgatni a dalokat, mindannyian hozzátettük a magunk elképzeléseit, így alakult ki a zenekari hangzás.
A hangzás rendkívül élő és természetes, szinte vibrál az energiától. Hallani, hogy nem zsúfoltatok össze több tucatnyi sávot a dalokban, inkább az egyszerűbb, direktebb megszólalásra törekedtetek. Jól gondolom, hogy élőben rögzítettétek a nótákat?
Valóban, az alapokat élőben rögzítettük, egyszerre, egy helységben, és ez tényleg totálisan átjön a dalokon. Nyilván utómunkálatok is folytak, de csak a legszükségesebb mértékben.
Basszusgitárosként mit szerettél volna megvalósítani a lemezzel?
Azt, amit minden egyes felvétellel – nevezetesen olyan dinamizmust, groove-ot, amely biztosítja a másik két hangszer számára a szilárd kiindulópontot, bármit is műveljen a gitár és a dob.
A Furtive Jack című szerzemény jókora Jeff Beck hatást mutat, már ami Guthrie játékát illeti, viszont itt is található egy kiváló basszusszóló tőled…
Guthrie hozta ezt a témát. Egy remek akkordfűzést írt, amire kiválóan lehetett építkezni. Egy Emin/maj7 és egy C#min9 akkord megy körbe-körbe, és erre igyekeztem kitalálni valami olyasfajta dallamos részt, amely igazodni képes a dal egyszerre szomorú és szeszélyes hangulatához. Hallanod kellene a demót, melyre még Guthrie játszotta fel a basszusszólót is, mert elképesztően jó!
A basszusgitár szempontjából a lemez melyik részére vagy a legbüszkébb?
Az imént említett Furtive Jack dalban nyújtott teljesítményemre, mert végig nagyon erős basszustémák találhatóak benne, melyek közé több, számomra is újdonságot jelentő dolgot integráltam.
Milyen hangszereken, erősítőkön játszottál a stúdiómunkálatok folyamán?
A basszusgitár fő tónusának kialakításához 4 elkülönített sávot használtam, a sound a következőképp tevődik össze: az egyik egy tipikus clean DI (ezt egy ART TubePac segítségével alakítom ki), a másik egy túlvezérelt DI (MXR M-80) egy kimondottan olcsó kompresszorral (DBX 163) , aztán egy jazz preset a SansAmp PSA-1-en sub-boost elérésért, végül pedig egy Eden rig egy 15”-os ládával. Nem igazán szoktam Eden cuccon játszani, ez a stúdió felszerelésének része volt, de ha már ott állt, kipróbáltuk és működött. Az I Want A Parrot dalt viszont Ampeg SVT rigen keresztül vettem fel.
A fő basszusgitárjaim Mike Lull Custom hangszerek, bár ezúttal egy fényes hangú, aktív Jazz Bass és egy sötétebb alaptónusú P/J Bass is szolgálatot teljesített a stúdióban a felvételek idején. E két utóbbi hangszer 5 húros.
Manapság nagyon divatosak a 6 húros bőgők, téged viszont szinte csak 4 vagy 5 húrossal láttalak eddig. Old school fickó vagy? Nem tudom, hogy old school vagyok-e, vagy sem, az viszont biztos, hogy nem játszom 6, 7, 8 húros basszusgitárokon. 5 húr éppen elég! Hogy állsz az érintő nélküli, fretless basszusgitárokkal? Szeretem a hangjukat, a Flatlands dalt egy 5 húros Mike Lull fretless bőgővel rögzítettem. Nem mondom, hogy kimondottan erős lennék fretless basszusgitáron, de elboldogulok vele, ha éppen arra van szükség. A legutóbbi, Thanks In Advance című szólólemezemen két dalt is fretless hangszerrel vettem fel, a Casual Lie Day-t és a Love Terror Adrenaline-t. A ládáidről mit érdemes tudni? A Gallien-Krueger Neo 4x12 ládákat preferálom, GK Fusion 550 fejjel. A ládákban található hangszórók papír membránnal és ultrakönnyű neodímium mágnessel vannak ellátva. A híres Bass Player magazinban elég hosszú ideig saját rovatot vezettél. Élvezted azt a fajta munkát? Nagyon! Megelégedéssel töltött el, hogy ráirányíthattam a reflektorfényt napjaink legjobb basszusgitárosaira, tulajdonképpen minden egyes általam írt cikkből tanultam valamit. Elismerés volt számomra, hogy több mint 10 évig dolgozhattam az újság számára. Ma viszont már a The Aristocrats olyan mértékű elfoglaltságot jelent, hogy nem tudok időt szakítani erre. Rengeteg kottát készítettél az újság számára, ami még egy képzett zenész számára sem egyszerű feladat. Milyen ismeretek szükségeltetnek ehhez elsősorban? A jó hallás elengedhetetlen, és az sem árt, ha az ember ismeri a zenei teóriákat, mert így könnyebb eligazodni a harmóniák között. A megfelelő technikai háttér ehhez is szükséges, nagyon ajánlom például a Transcriber szoftvert a Seventh Stringtől, melynek segítségével le lehet lassítani a felvételeket. |
A fejlett technológiáknak köszönhetően ma már jóval egyszerűbb ez a tevékenység, mint régen, amikor kazettákat és lemezeket igyekeztünk lelassítani, hogy képesek legyünk leszedni az egyes témákat.
Az elmúlt 13 év folyamán rendszeresen dolgoztál Steve Vai oldalán. Hogyan ismerkedtél meg vele, és milyen tapasztalataid vannak a közös munkát illetően?
Eredetileg Dweezil Zappán keresztül jöttem össze Steve-vel, még a ’90-es évek elején, amikor Dweezil zenekarában játszottam. Először csak stúdiós munkákra kért fel, majd szerepeltem a nagyzenekari projektjében, 2007-től pedig a turnézenekarának is tagja lettem. Óriási élmény Steve-vel dolgozni, hiszen a zenéje annyira ikonikus. El sem tudom mondani, milyen felemelő érzés az Answers-t vagy a For The Love Of God-ot játszani a színpadon, Steve mellett állva. Jó iskola volt számomra az együttműködésünk, az a rengeteg szigorú próba nagyon sokat segített a képességeim fejleszésében, ezért ma is hálás vagyok neki.
Egyike vagy azon basszusgitárosoknak, akik szólóalbumokat is készítenek. Ez egyfajta önkifejezési forma számodra?
Komponálni, zenét szerezni sokszor jobban szeretek, mint játszani a hangszeren. Nem basszusgitár bemutatókat írok, hanem igazi dalokat, remélhetőleg emlékezetes dallamokkal. A hallgatóság ugyanis a dallamokat jegyzi meg. Ha egy dal melodikus, akkor a különböző hangszeres szólók is másképpen, mélyebben jönnek át benne, mintha a dal csak egy váz lenne, háttér a szólókhoz. Akkor lehetnek bármilyen jók a zenészek, nem fog összeállni kép. Ezt mindig szem előtt tartom, ennek tudatában próbálok minél dallamosabb számokat alkotni.
Egy utolsó kérdés erejéig visszatérve a The Aristocrats-ra, hogy látod e különleges projekt jövőjét?
A jövőt jelenleg is tervezgetjük. Most főleg a koncertek vannak napirenden, hiszen nemsokára Costa Ricában lesz egy bulink, majd pedig Kaliforniában lépünk fel néhány alkalommal. Ezek után Európa következik, egy hónapon keresztül úton leszünk, Angliában, Franciaországban, Hollandiában, Spanyolországban, Törökországban és Izraelben fogunk koncertezni. További koncertdátumok is várhatóak az év hátralévő részére, remélhetőleg mielőbb közzé tehetjük ezeket is. Izgalmas év elé nézünk, annyi szent!
Danev György
2014. augusztus 6. 06:23