„Eleven” élményeim Rack-es változata... - AVID Eleven Rack -
Néhány éve dolgozgatok egy saját zenei anyagon, amely csak lassan halad előre, tekintve, hogy nem a zenélés tölti ki a napjaim nagy részét. (sajnos... de ezt majd egyszer egy másik írásban) Szóval van 15 dalom, amelyeket így-úgy már rögzítettem. Első körben hangminta alapú MIDI vezérelt dobokkal és basszusalappal, valamint különböző módokon rögzített gitározással. Szerencsémre idővel a MIDI dob és basszus lecserélődött élő felvételekre (Csányi Zoli és Szappanos Gyuri, no és a TLS Zeneház jóvoltából). Gondolom az ő kvalitásaikat nem kell különösebben magyarázni e lap olvasóinak, így én és a sound-jaim lettünk a gyenge láncszem. Mivel zenészként is és úgy általában véve is maximalistának tartom magam – mondanom sem kell – hogy ez mennyire tűrhetetlen helyzet érzetét kelti a magamfajtákban. Ezért vadul elkezdődött a keresgélés, amely ezen az állapoton enyhíthet.
A hangszereim igencsak jónak mondhatók (hiszen volt rá 30 évem, hogy összegyűjtögessem őket), s e tekintetben nem is szükséges a keresgélés. Szintén nem kell erőlködnöm az „erőlködők” tekintetében, hiszen egy ENGL Sovereign 100 és egy Marshall JVM 410HJS boldog tulajdonosaként az ember nem szokott szomorkodni. Vannak még egyéb felszereléseim is (mikrofonok, effektpedál/MIDI vezérlő, stúdió monitor, jófajta számítógép a hozzá tartozó szoftverrel, stb.), amelyek lehetővé teszik számomra, hogy bármikor alapvetően jó minőségű felvételeket készítsek. Az élet azonban úgy hozta, hogy mire mindezt elértem, megteremtettem magamnak, épp az erre fordítható időm lett oly sokkal kevesebb, hogy szinte alig-alig tudok eredeti hivatásomnak hódolni. (Most is épp egy cikket írok, ahelyett hogy zenélnék... na mindegy, sose legyen rosszabb sorom! Vagy hogy egy klasszikust idézzek a Gitármánia Táborból: „Szorít a gyémántcipő?!)
A szemfüles újságíró ennyi bevezető után már mindenképp gyorsan beszúrna egy elterelő kérdést, mert az alany mindjárt elmeséli az egész unalmas életkéjét. Szóval a kérdés: mi köze mindennek az Eleven Rac-hez? Persze ez tapintatosan úgy hangzana, hogy: mesélne arról, hogy miért választotta az Eleven Rack-et?
A profi zenészek általában az egész életük berendezését alárendelik hivatásuknak. Ez legtöbbször praktikusan azt jelenti, hogy lakásukban saját stúdiót hoznak létre, vagy eleve együttműködnek egy olyan stúdióval, ahová (hellyel-közzel) bármikor bevonulhatnak, vagy mindkettő egyszerre. (Esetleg szarnak az egészbe és mulatóst nyomnak, mert abból lazábban kiadja egy menő verda, egy király kecó, meg a luxusutazások, stb.) A honi népesség 99,99%-a azonban nem profi zenészként él – közéjük tartozom magam is – meló után nem tudok hazamenni és arra kérni a családot, hogy ugyan legyenek már némi türelemmel és belátással, s a feleségem pedig lényegesen halkabban tanuljon a gyerekünkkel, mert zavarják a gitárfelvételeimet, melyeket egyébként nettó 200.000W-al szeretnék lebonyolítani a fürdőszobában. Lássuk be, ez nem életszerű.
Ezért örültem meg nagyon, amikor megláttam a Hangáruház egyik állványán tavaly decemberben az Eleven Rack-et. Rövid „üzleti tárgyalást” folytattam a management-tel, ami valójában így nézett ki: kölcsön adnátok egy pár napra ezt a cuccot, hogy kipróbálhassam, légyszi... légyszi... légyszi? Éppenséggel akár az is elhangozhatott volna, hogy bármit megteszek, csak elvihessem... természetesen ezt minden nyilvános szereplésben kategorikusan tagadni fogom. Otthon aztán a feleségemnek azt mondtam, hogy csak egy teszt erejéig marad nálunk az Eleven Rack, amit természetesen már akkor sem hitt el, azonban mivel a korábbiaknál jelentősen kevésbé zavarta a család életét, csak legyintett egyet. Így lettem Eleven Rack tulajdonos.
Persze az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy mielőtt a tulajdonosi státusz megszilárdult, készítettem egy felvételt, amelyen egy korábban már majdnem teljesen elkészített dal gitársávjait játszottam újra az Eleven Rack segítségével. Úgy voltam vele, hogyha nem tetszik amit hallok és amit tapasztalok munka közben, akkor maximum nyomok egy jó kövér deletet a végén és szépen visszacsomagolom a berendezést a dobozába, illően megköszönöm a kölcsönadást, aztán „jó napot kívánok”... Nem így történt.
Lássuk az indoklást...
1. Családi béke! (A profik most biztos a hasukat fogják majd.) Az Eleven Rack-nél a gyerek nem tud belezajongani a felvételekbe. Korábban amikor nekem időm jutott mikrofonos felvételeket készíteni, akkor biztos hogy otthon volt a családom is, és biztos hogy pont akkor volt fontos közlendőjük, mikor én felvételt készítettem. Itt nagyon fontos még megjegyeznem, hogy azóta finomabb a vasárnapi leves is, mert korábban ha pl. anyósom épp sózta a levest, én meg belecsaptam egy húzós riffbe mindjárt beleborult az egész sótartó is a nagy ijedtségtől a levesbe.
2. A magamfajta (nem profi) zenész több időt tölt egy-egy sáv feljátszásával, hiszen nem tudok annyit gyakorolni, mint profi kollégáim. Ezt egy fejhallgatóval a fejemen, kontrollált hangerőviszonyok között lényegesen kitartóbban és türelmesebben (koncentráltabban, csak az adott feladatra összpontosítva) tehetem meg, mint korábban. R-Go, a végeredmény is vállalhatóbb lesz.
3. „Valamivel” jobb akusztikai körülmények (jel/zaj, térhatás, sound), mint korábban a WC-ben, előszobában, sufniban, hálóban, stb. „Valamivel” szót értsd – jelentősen, lényegesen, összehasonlíthatatlanul! A viccet félretéve... a rögzített hangok minőségének tekintetében legyen annyi elég, hogy bármely professzionális stúdióban – mikrofonozással – rögzített hagyományos gitárhangzással egyenértékű felvételek elkészítésére is lehetőséget kínál.
4. Elképesztő mennyiségű erősítő, effekt, mikrofon, hangfal variációinak lehetősége. Ezek beállításai természetesen vélelmeznek némi hozzáértést, de no para, hiszen nekem is sikerült...
5. A használhatóság szempontjából egyedülálló, hiszen ez egy hardver, vagyis akár fizikai valóságában is oda tudom vinni bárhová, be tudom dugni és azonnal tudok vele játszani, felvételt készíteni. Használhatom önmagában, vagy más rendszerekkel kombinálva, vonalból, vagy erősítők előfokaként. Stúdióban reampoláshoz, vagy vasként közvetlenül rögzítve a hangját. Továbbá önmagában is egy szuper hangkártya és mikrofon előfok, amellyel egy időben akár 8 sávos felvételt is készíthetünk. Összekötés után azonnal kommunikál a számítógépen keresztül, képernyőről egérrel kiválóan vezérelhető... a beállításaink menthetők a rack-re és a számítógépre egyaránt, ami igen-igen kényelmes és hasznos. A világ egyik legelismertebb stúdió szoftverét a Pro Tools-t adják hozzá tartozékként, amelyben plugin-ként is behívhatók az Eleven Rack eszközei. Szóval a szoftveres eszközök minden előnyét is magában hordozza.
6. Ár/szolgáltatás! Ide nem írok semmi konkrétumot. Tessék nyugodtan utána nézni, hogy mindaz a szolgáltatás, amelyhez az Eleven Rack birtokosaként egyben hozzájutunk, mennyibe kerül ugyanabban a minőségben darabonként. Javaslat: mezei számológéppel össze kell adogatni a különböző tételek egyenkénti árát, majd azt összehasonlítani az Eleven Rack ismert fogyasztói árával. Vizuálisan érzékenyek számára javaslom továbbá, hogy a két végösszeget esetleg írják le egymás mellé egy papír lapra.
Bizonyára észrevehette a kedves olvasó, hogy ebben az írásban végig kerültem a szakmai ismertetésekre jellemző felsorolásokat éppúgy, mint az erősítő, hangfal, effekt, stb. típuslistákat és paraméter halmazok legfontosabb ismérvei című részeket egyaránt. Ennek az egyik oka mindenképp az, hogy egy ilyen szintű, tudású felszerelés és tartozékainak részletes bemutatásához az egész újság fizikai terjedelme sem lenne elég. A másik pedig az, hogyha mégis venném a fáradságot, időt – hogy a pénzről ne is beszéljünk – akkor is ki olvasná mindezt el...? Úgy vélem, hogy a 134 oldalas igen alapos tesztek alkotói és olvasói is egyaránt hülyék, mivel ezek nem változtatnak azon a tényen, hogy mikor odamegyünk ahol a terméket kipróbálhatjuk, kb. tíz-húsz perc használat után tudni fogjuk, hogy érdekel-e minket – és szánunk-e rá még további időt – vagy nem, s akkor minden rászánt idő felesleges volt egészen az első gondolatig visszamenően.
Mindezt azért tartom rendkívül fontosnak, mert szeretném ezen íráson keresztül is megüzenni minden egykori, jelenlegi és jövendőbeli kollégámnak, hogy tessenek szíveskedni felemelkedni a számítógépek és netes megmondó oldalak elől, befáradni azokba az „egységekbe”, ahol a kívánt, áhított, vagy csak véleményezett hangszer, berendezés, akármi található, és saját fülükkel, kezükkel, érzékszerveikkel való meggyőződés útján nyert tapasztalat után hozzanak döntéseket, mondjanak ítéletet, használjanak, vagy ne használjanak eszközöket.
Andrásik Remo
2014. július 1. 10:53