A Belmondo zenekar tavaly novemberben új nagylemezt jelentetett meg Kooperatív címmel, amelyre a hazai könnyűzenei élet előadóit, más stílusok képviselőit hívta meg. Czutor Zoltán dalszerző-frontemberrel, Zenélni-díjas énekessel az együttműködésben rejlő erőről, lehetőségekről és a pozitív példaképekről beszélgettünk.
- Izgalmas vállalkozás a Kooperatív című új lemezetek, hiszen szinte minden dalban egy olyan vendégművész szerepel, aki egészen más műfajban tevékenykedik. Hogyan választottátok ki a közreműködőket?
- Évek óta terveztük, hogy más stílusok képviselőivel dolgozzunk együtt. Voltak korábban is próbálkozásaink, közös dalok és fellépések, de a Kooperatív című lemezünk azért rendhagyó, mert teljes egészében az együttműködésről szól. Alapvetően a dalok karaktere határozta meg, hogy kit kértünk fel együttműködésre, és természetesen a barátságok is számítottak. A lemezen Szirtes Edina Mókus hegedűművész-énekesnő, Judie Jay énekesnő, Szolnoki Péter, a Bon Bon énekese - aki most kivételesen csak fuvolázik-, Eckü, a Hősök rappere, a Fourtissimo rézfúvós kvartett, a húgom, Czutor Anett énekesnő, Zoohacker és Hatvani Zília dj, Szekeres András, a Junkies frontembere szerepel, valamint egy számban Gyurma szkreccsel, egy másikban pedig Bartha Timi énekel. A Szívjuk el című dal pedig azért különleges, mert Kovács Krisztiánnal, a Fish! zenekar frontemberével így vetettünk véget az évek óta tartó, látványos ellenségeskedésünknek.
- Milyen tapasztalatokat hozott a közös munka a közreműködőkkel?
- Nagyra becsülöm mindegyik meghívott zenészkollégát, hiszen a saját műfajukban kiemelkedő teljesítményt nyújtanak. A Kooperatív című lemezünk munkálatai viszont felülmúlták az előzetes várakozásaimat is. Mindenki sokkal lelkesebben, elkötelezettebben és profibban állt a munkához, mint képzeltem volna. A Kooperatív című album felvétele közben egyértelművé vált számomra, hogy az együttműködés sokkal nagyobb minőséget képvisel annál, hogy összeadódik két ember munkája. Megsokszorozódnak a zenei ötletek, hangulatok és a hangszeres megoldások. Ha az ember nyitott és befogadó, rengeteget tanulhatunk egymástól. Az együttműködésben komoly erő rejlik. Jó lenne, ha ezt a szemléletet átvihetnénk a baráti társaságokra, a családokra és az egész országra.
- Felmerül a kérdés, hogyan tudjátok ennek az albumnak a dalait élőben előadni?
- A tervek szerint tavasszal tartunk majd egy lemezbemutató koncertet, amire minél több közreműködőt szeretnénk elhívni. Nem lesz könnyű, hiszen aktív művészekről beszélünk, akik hozzánk hasonlóan hétvégenként elfoglaltak, de ha időben elkezdjük szervezni, akkor össze fog jönni. A Belmondo koncertjein pedig mi adjuk elő ezeket a számokat is. A hangszeres részeket – a fuvolát és a rézfúvósokat –, illetve az elektronikus részeket felvételről az élő zene alá tudjuk játszani, a vokális részeket pedig a zenésztársaimmal adjuk elő. Szerencsére a Belmondo zenekarban három-négy ember is jól énekel, így ez nem okoz problémát.
- Ha már az éneklésnél tartunk: a HANOSZ az októberi Hangfoglalás Kiállításon osztotta ki először a Zenélni-díjakat tíz kategóriában. Meglepett, hogy „Az év énekese” címet kaptad meg?
- Bevallom, igen, de nagyon jólesett. Úgy gondolom, hogy ez a díj elsősorban nem Czutor Zoltán énekesnek szól, hanem az eddigi pályafutásomat, a dalszerzői, hangszeres előadóművészi tevékenységemet, valamint az élőzene népszerűsítése iránti elkötelezettségemet ismerték el vele. Nagy megtiszteltetés a Zenélni-díj, amit ezúton is köszönök!
- Mivel a díjátadó gála idején koncerted volt a Belmondóval, az elismerést a kamaszfiad, Győző vette át, aki szintén énekel és zenekarban játszik. Ezt szimbolikusnak érzem a hangszeres zene népszerűsítéséért indult Zenélni.. kampány miatt, amiben te is szerepet vállaltál.
- A Zenélni…kampány céljait valóban nagyon fontosnak tartom. A zenélés, a zenélni tudás, a muzikalitás elképesztően pozitív hatással van az ember fizikai, lelki és szellemi állapotára. Jó lenne, ha ezt minél többen tudnák, és már az iskolai oktatásban nagyobb hangsúlyt kapna a zene. Noha egy teljes iparág telepedett rá, a zenélés nem üzlet. Az ember nem azért kezd el hangszeren játszani, hogy meggazdagodjon, hanem azért, mert a közös muzsikálás semmihez sem fogható boldogságot okoz, barátokat hoz és közösségeket épít. Aggasztónak találom, hogy – pártállástól függetlenül - a mindenkori kultúrpolitika és a média mennyire rövidlátó ebben a kérdésben. Együttműködésre, sok változásra, a fiataloknak pedig pozitív példaképekre van szükségük. A HANOSZ kampánya, a Zenélni… nagyon jó irányba indult el ezen az úton.
Tölgyi Kriszta
2014. június 6. 14:41