1 szerző, 3 kérdés – Szabó Ági dalszövegíró
Szabó Ági dalszövegíró 1996 óta közel 100 különböző előadó számára, több mint 70 albumra írt dalszöveget. Az Artisjus díj mellett kétszer kapott Jakab Líra díjat és elnyerte az Európai Arany Művész Minőségi díjat. Legismertebb dalai: Keserű méz, Bennünk a világ, Olyan, mint te, Motel. Emellett 13 éve végez társadalmi munkát az Artisjus Szerzői Véleményező Bizottságában és a Magyar Könnyűzeneszerzők és Szövegírók Egyesülete elnökségében, a szerzői társadalom közös ügyeiért.
Miben rejlik a sikeres szerzői karrier?
A legfontosabb talán, hogy egy szerző képes legyen hatással lenni nagyobb tömegek gondolataira és érzelmeire. Ezenkívül valószínűleg minden szerző sikere mögött más van.
Már eleve különbözik egy saját dalait magának író előadó attól a szerzőtől, aki sok különböző előadóval dolgozik együtt. Az előbbinél még azt sem lehet tudni, hogy a szerzői vagy az előadói kvalitásai (vagy mindkettő) révén lett-e igazán sikeres.
Azt figyeltem meg, hogy a „csak” szerzők akkor futnak be hosszabb távú karriert, ha megvan bennük az ehhez szükséges érzékenység és alkalmazkodóképesség. Például mi, szövegírók nem akkor írunk, amikor egy téma ki akar belőlünk törni, hanem akkor, amikor kapunk egy dalt megírásra. És még írás közben is nagyon kicsi a mozgásterünk, hiszen „magunk elé kell engednünk” a dal, a zeneszerző, az előadó és még a piac igényeit, elvárásait is. Már eleve ennek a háttérszerepnek passzolnia kell a személyiségünkhöz, és még csak ezután jön az, hogy tudni kell az átlagosnál érdekesebben írni, érezni a ritmust, a magyar nyelv hangsúlyozását és rengeteget dolgozni, hogy mindezeket úgy hozzuk összhangba, hogy szerethető, igényes, és szakmailag korrekt dalok szülessenek.
Persze a háttérszerep mértéke személyiségenként eltérhet, valaki sokkal bátrabban beleírja magát a dalokba, vagy erőteljesebben viszi át az akaratát az előadón. Sőt, talán a szerzők különböző korszakaiban is változékony ez, de egy igazán sikeres szerzői útnak ezek az alapkövei, úgy gondolom.
Szeretném hozzátenni: egy-egy rövidebb, de átütő sikerhez sem az igényesség, sem a szakmaiság nem elengedhetetlen feltétel.
Te hogyan ítéled meg, mitől lesz egy szerzemény átlagon felüli, fontos, esetleg sláger? Egyáltalán ezek a fogalmak fedik egymást?
Ha egy dalszöveg szakmailag rendben van, nekem az már átlagon felüli. Vagyis, ha meg tudom úgy hallgatni, hogy nem bántják a fülemet a rossz helyen lévő hangsúlyok vagy a prozódiai hibák miatti torzulások, és nincsenek benne konkrét nyelvtani hibák, komoly képzavarok.
Hallgatóként a tartalommal kapcsolatban sokkal elfogadóbb vagyok, de még szerzőként is úgy gondolom, nem mindenki és nem mindenkor akar mély tartalmú, filozofikus, világmegváltó dalokat hallgatni. Néha a zene csak szórakozás, feloldódás a mindennapokban. A különböző korosztályok között is van eltérés, hogy mi érdekli őket, és mit tudnak befogadni. Azt viszont mindannyian megérdemelnénk, hogy az anyanyelvünkön íródott dalok magyarnak is hangozzanak.
Fontosnak akkor érzek egy dalt, ha bármilyen módon segíteni tudja az embereket az egymáshoz való jobb viszonyukban. Lehet szó bármilyen témáról, ha elég mély rétegét érinti. Persze szeretem azokat a szövegeket, amik felvetnek globális, a világot érintő kérdéseket. De ha az csak egy elemzése a már ismert, rossz működésünknek, vagy ezek felszínen való kapargatása zajlik, akkor nem fogom fontosnak érezni. Ettől még lehet, hogy sokszor meghallgatom, és szeretni fogom, de önmagában ettől nem lesz számomra fontos.
A sláger egyszerűbb. Mármint nem megírni, csak megítélni. Én azt nevezem slágernek, ami nagyon sok emberhez eljut, amit mondjuk, egy ország nagyobb része ismer. Jó pillanatban, jó érzékkel elkapott, közérthető, egyszerű vagy valamiben egyedi, az aktuális közízlésre ügyesen válaszoló alkotás. Sosem tudnám megmondani, hogy pontosan mitől lesz az.
Szerintem egy sláger önmagában nem hordoz sem értéket, sem jelentést, pusztán népszerűséget és ismertséget jelent. De lehet közben magas színvonalú és tartalmas, nagy jelentőséggel bíró dal is.
Ezért sem fedik feltétlenül egymást az említett fogalmak.
Könnyűzenei produkciók ritkán tudnak csúcson maradni néhány évnél tovább. A szerzőkkel mi a helyzet? Ugyanígy van egy "élettartam", illetve hogyan lehet hosszú távon életben maradni?
Van egyfajta hullámzás a szerzői karrierekben is, de úgy látom, itt a sikeres rész talán hosszabbra tud nyúlni. Valószínűleg annak köszönhető ez, hogy egy olyan szerző, aki sokfelé, sok előadónak ír, megtanulta azt a fajta alkalmazkodást, ami átsegítheti a világ, illetve a saját nagy változásain. Ugyanakkor minden szerzőnek megvan a saját belső világa és bármennyire is igyekszik tágítani, előfordulhat, hogy elér a határaihoz.
Az elmúlt években teljesen átalakult a hazai zenei piac, belenőtt egy új generáció, az előadók jó része lecserélődött, változott a közízlés is, a platformok éppúgy, ahogy a zenehallgatók viszonya például az érzelmekhez. Nem biztos, hogy egy kilencvenes években indult szerző megtalálja magát az új zenékben, vagy hogy talál azonosulási pontot a jelenlegi előadókkal, zenehallgatókkal. A még talpon lévő régi előadókkal is elfárad időnként a közös munka. Így előfordulhat, hogy néhány évig épp nem rá van szükség. Ezt egyébként természetes folyamatnak tartom, aminek nem ellenállni kell, hanem elfogadni és kivárni, amíg újra helyünk lesz benne.
Ezzel együtt, meggyőződésem, hogy a pályán való hosszútávú érvényesülés kulcsa a már említett figyelem és igényesség.
SZERZŐK - Magyar Könnyűzeneszerzők és Szövegírók Egyesülete.
2021. március 27. 14:27