Podcastet akarok, jöhetnek az alapok
Az utóbbi években már annyira napi rutinná vált a podcast tartalmak fogyasztása, hogy mosogatás közben, suliban egy lyukasórában vagy akár edzés közben is be tudjuk kapcsolni mobilunkon a kedvenc podcast csatornáink egyikét, és a legtöbben már célzottan keressük a minket érdeklő témákat boncolgató műsorokat. Fogyasztóként rengeteg ablak nyílt ki az addig tágnak hitt tévézés világából, azonban a tartalomgyártóknak nemcsak saját érdekük, de felelősségük is, hogy minőségi műsorokat gyártsanak hétről hétre, amit jó hallgatni, videós tartalom esetén nézni is, hiszen igazán csak így szélesíthetik követőik táborát. Rengetegen csaptak bele ebbe a lecsóba, de sokan még csak próbálgatják főzési tudásukat több-kevesebb sikerrel. Az ilyenkor felmerülő problémákra ajánlok most néhány megoldást és hasznos tanácsot.
Az emberi fül rendkívül gyorsan tud alkalmazkodni a hallott minőséghez bizonyos kereteken belül, ezért tartalom készítésekor nagyon fontos, hogy legyen egy kitűzött célunk a minőséget illetően, és ellenőrizzük is pontról pontra munkánkat egy referenciaanyag segítségével. Erre egyszerű példa, ha kiválasztunk egy minőségi, számunkra könnyen hallgatható/nézhető tartalmat, amivel meg lennénk elégedve, ha sajátunknak tudhatnánk, és ehhez viszonyítsuk produkciónkat. Így könnyebben elkerülhetjük munka közben, hogy tudtunkon kívül megszokjon a fülünk egy esetlegesen gyengébb minőségű felvételt.
Hangfelvétel készítésekor sokan csak a rögzített próbafelvételt visszahallgatva döbbennek rá, mennyi visszaverődést és beszűrődő zajt vesz fel a mikrofon, amit annyira természetesnek éreztek addig, hogy fel sem figyeltek rá, de most jó lenne megszüntetni. Tehát fontos pont a felvételi helyiség akusztikai csillapítása is! Erre a célra hangelnyelő szivacsokat és konkrét frekvenciatartományok csillapítására szolgáló paneleket lehet kapni a falakra, sarkokba és a mennyezetre is. A padlóra pedig érdemes szőnyeget tenni, hiszen így is csökkenthető a lentről érkező visszaverődés főleg magas tartományokban. Minden szoba egy kicsit más, így egységes recept nincs, de egy mérőmikrofonos mérés után jól bevált csillapító eszközökkel rengeteget javíthatunk bármilyen szobán, amit majd meghálál a felvételünk.
Nem megfelelő mikrofonozásból is adódhatnak problémák, könnyen előfordulhat a háttérzajok beszűrődése vagy például az eltérő mikrofonok tulajdonságaiból fakadó kellemetlenségek. A hangbeli eltérések kiküszöbölése érdekében azonos típusokkal érdemes dolgozni, illetve a célhoz ajánlott mikrofon kiválasztása is kulcsfontosságú! Egy kis költségvetésű podcasthoz jó választás lehet a Tascam TM-70 vagy az Audio-Technica AT2040 dinamikus mikrofonja, de ha a büdzsé nem annyira korlátolt, akkor a rádióműsorokból ismert, kifogástalan hangzást adhatjuk műsorunknak az Audio-Technica BP40 nagymembrános broadcast mikrofonjával. Közeltéri beszéd rögzítésére mindig dinamikus mikrofont válasszunk, mert ilyen célokra lettek kifejlesztve és velük a messzi háttérzajok is kevésbé tudnak belezavarni a felvételbe, ellentétben a kondi mikrofonokkal, amik mindent (is) felvesznek. De nem csak a mikrofonon múlik a jó eredmény; az emberi beszéd is rendkívül széles dinamikával tud játszani, ezért a jó gain-szint beállítása is nélkülözhetetlen megfelelő headroom tartalékkal együtt, hogy egy utómunka során is még kényelmesen ki tudjuk egyenlíteni a beszédhangerőből fakadó különbségeket. A célunk, hogy egy-egy hangosabb szónál, nevetésnél se legyen zavaró, ha elkezd dolgozni a kompresszor a keverőpulton. Ha szabadtéren dolgozunk, sem bízhatjuk magunkat a szerencsére, ezért minden mikrofontípushoz ajánlott ’deadcat’ vagyis szélfogó használata. Ezzel kiszűrhetjük a mikrofon rácsain a levegő mozgásából fakadó süvítő zajt.
Ahányféle podcast műsor létezik, annyiféle megoldást tudunk összelegózni az adott műsor megfelelő technikai hátteréhez. Nem biztos, hogy mindenki beltérben, egy szigetelt szobában képzeli el saját tartalmai gyártását, inkább kiszabadulna a természetbe vagy egy kültéri, városi helyszínre, és ott kapná mikrofonvégre beszélgetőpartnerét. Természetesen ez nem újdonság, a gyártók is előrukkoltak már az asztali interfészeknél mobilisabb eszközökkel, mint amilyen a Tascam Portacapture X6 és X8. A prioritás itt a hordozhatóságon van, de ezt nem szenvedi meg sem a hosszú üzemidő, sem pedig a felvételi minőség. B eépített mikrofonpárjuk mellett további külső mikrofonokat is csatlakoztathatunk hozzájuk, 32bit float üzemmódban pedig a nagyon halk és váratlanul hangos jelet is torzításmentesen tudják rögzíteni, ami lássuk be, nagyon jól jön olyan környezetben, ahol nincs hatásunk a legtöbb zajforrásra.
Mielőtt elkezdenénk összevissza vásárolgatni a reklámokban látott eszközöket, érdemes összeszedni magunkban, milyen tartalmat szeretnénk készíteni, és tudatosan a céljainknak megfelelő eszközök között válogatni. Ha egy meghívásos, beszélgetős műsor készítése a cél, érdemes a résztvevők számát már ilyenkor meghatározni. Például egy kérdezőből és egy válaszadóból álló setuphoz tökéletes megoldás egy kétcsatornás kis podcast keverőpult, mint amilyen a Tascam US-42B, amit hangkártyaként tudunk laptopunkhoz csatlakoztatni, és két mikrofonnal, két fejhallgatóval már eleget is tudunk tenni az alapigényeknek. Akár élő streaming adásra készülünk, akár csak egy utómunkára szánt később megjelenő felvételre, hasonló kétfős tartalmakhoz tökéletesen elég egy ilyen kis pult. HDDA mikrofon előfokaival tiszta minőségben, 96 kHz / 24 bit felbontásban rögzíthetünk, extraként pedig még programozható effekteket is találunk rajta. Persze egy ilyen kompakt pult gameplay videók streamelésekor is meggyőző társ tud lenni, ahol társainkkal inkább online kapcsolaton keresztül beszélünk és nem személyesen. Összetettebb közvetítésekkel dolgozó gamerek kacérkodhatnak a Roland Bridgecast keverőjével is, ahol az alap funkciókon felül már a játék és az online chat sávjait is külön potméteren kezelhetjük, illetve effektezhetjük. A mai hangkártyák közül azok felelnek meg ilyen podcast célokra, melyek rendelkeznek szoftveresen egyenként ki/bekapcsolható csatornákkal, Loopback funkcióval és független broadcast/podcast kimeneti hangerő beállítással. Tehát ha inkább otthoni zenélésre keres valaki USB interfészt, de néha egy podcast műsort is jó lenne lekeverni rajta, akkor ezeknek a kritériumoknak is meg kell felelnie. A Tascam US-HR és az Audient iD szériája is rendelkezik ezzel az eszköztárral, így a megfelelő csatornaszámot szem előtt tartva velük nem lőhetünk mellé.
Ha ennél nagyobb projektben gondolkodik valaki és 3 vagy több résztvevős beszélgetéseket szeretne levezényelni várakoztató zenével és hangeffektekkel, esetleg még egy betelefonáló vendég is csatlakozna néha, akkor ehhez méltó hardware-t kell választania. A Tascam Mixcast 4 olyan podcast célokra fejlesztett keverőpult, ami 4 résztvevőnek elegendő mikrofont és egymástól függetlenül állítható fejhallgató jelszinteket tud kezelni, Bluetooth kapcsolaton keresztül távoli vendéget is bekapcsolhatunk az adásunkba, telefonról is bejátszhatunk zenét háttérzenének vagy várakozáshoz, és USB-n is bármilyen korábban rögzített anyagot beadhatunk. Programozható és saját felvételekkel bővíthető hangeffektjei mellett pedig az SD kártyára történő rögzítés és az utómunkához fejlesztett saját Tascam Podcast Editor szoftver is olyan plusz, amitől csak kényelmesebb lesz a tartalomkészítés, ráadásul spórolás szempontjából sem utolsó egy All-In-One készülék.
Egy műsor készítésének nyomon követése, monitorozása is nagyon hasznos! Egy élő produkció közben, de utólagos szerkesztésre szánt felvétel során is sok problémát meghallhatunk egy jó fejhallgatóval vagy stúdiózásra fejlesztett hangsugárzókkal. Ilyenkor azonnal újra tudjuk venni az adott részt, élőzés közben pedig korrigálni tudunk, hogy ne ismétlődjön meg a hiba. Lineáris, torzításmentes sugárzókat a Genelec háza táján találhatunk, 8000-es szériájuk különböző méretekben tudja ellátni a legkisebb podcast helyiségeket egészen a high-end broadcast stúdiókig. Ha pedig szabadtéren, hangos környezetben kell dolgoznunk, akkor a zárt fejhallgatók jelenthetnek számunkra megoldást, hiszen ki kell zárnunk a külső zajokat, és észre kell vennünk a zavaró hangokat a legmélyebbtől a legmagasabb hallható frekvenciákig. A megfelelő fejhallgató kiválasztása pedig nem csak kényelmi szempont, függetlenül attól, hogy monitorozunk egy podcastot vagy részt is veszünk a beszélgetésben. Saját magunkat és a többi résztvevőt is tisztán, érthetően kell hallanunk a zavartalan és folyamatos kommunikáció érdekében. A professzionális jelzőt pedig nem kell, hogy azonnal a nehezen megfizethető kategóriával azonosítsa bárki. Az Audio-Technica M**X szériás fejhallgatói között mindenki megtalálhatja a számára legmegfelelőbbet, amelyek nemcsak műszaki tulajdonságaikat tekintve, de audió élmény terén is megfelelnek a magas elvárásoknak. Érdemes tudni, hogy bár a Bluetooth fejhallgatók egyre divatosabbak, de a vezeték nélküli fejhallgatók közül nem mindegyik típus képes késés nélkül fogadni a küldő eszközből érkező jelet, ezzel akár másodpercekben mérhető csúszást is okozhat, ami nem zavaró, ha utazás közben zenét hallgatunk, de hatalmas hátrány egy podcast során. Ha ilyen vezeték nélküli eszközben gondolkodunk, meg kell bizonyosodnunk róla, hogy nem okoz ilyen késést, illetve az adott keverővel vagy hangkártyával történő párosíthatósága is tisztázandó kérdés.
A hallgatóság minél szélesebb körét pedig azzal a podcast tartalommal lehet igazán megfogni, ahol a hanganyag mellé videótartalommal is tudunk szolgálni! Itt már a fentieken túl az adott helyiség bevilágítására és dizájnjára is kellő figyelmet kell fordítanunk, mert a hangfelvételi célra szigetelt szoba kamerák által látható tere nem hátrány, ha hangulatával vonzza a tekinteteket is. Utómunkára szánt anyag rögzítésekor általában kényelmesen van idő a szerkesztésre mielőtt online szélnek eresztjük a végeredményt, de ilyenkor is jó hasznát vehetjük egy videókeverőnek, amin már élőben keverhetünk, ezzel kevesebb utómunkát hagyunk és rengeteg időt spórolunk magunknak. A résztvevők száma itt már inkább attól függ, hány kamerával dolgozunk, és azok látószögeivel hogyan szeretnénk őket láttatni. Egy 2-3 kamerás setupot könnyen le lehet kezelni például egy Roland VR-1HD keverővel, ami a videó mellett audió keverővel is rendelkezik, és osztott képernyős mellett PiP módon is be tudjuk ágyazni egyik videó jelünket a másikra. Eggyel nagyobb kanalat ragadva a Roland SR-20HD jön majd szembe, ami már több audió csatornát tud kordában tartani, SD kártyára is tud rögzíteni, illetve saját képernyőjén követhetjük nyomon a munkafolyamatokat. Ha példának okáért két kamerával dolgozunk, szeretnénk elmenteni logókat és prezentációs slide-okat, a 4 fős beszélgetésünk rögzítése mellett pedig élőben is közvetítenénk az adást akár több platformra is, akkor ez az SR-20HD lesz a befutó. Ha pedig merőkanalat ragadna valaki és profi broadcast szinten gondolkodik, akkor a Roland VR széria felső polcán érdemes keresgélnie, ugyanis ott találhatóak az új VR-6HD és a VR-120HD testvérek, amelyek összetett műsorszerkesztésre lettek kitalálva főleg élő produkciókhoz. Teljes értékű audió és videó podcast/broadcast keverésre adva a fejünket már az SD kártyás rögzítésen kívül programozható hang- és videoeffekteket, DSK kulcsolásokat és HDMI/SDI kamerakezelést is kapunk tengernyi egyéb funkció mellett. Korábbi cikkekben tárgyaltuk már ezen keverők képességeit, amelyek érdekes olvasmányok lehetnek azoknak, akik erre a terepre merészkednek.
Az alapkoncepciókkal tehát már tisztában vagyunk, az online és nyomtatott sajtóban található anyagokkal pedig a végtelenségig tudjuk gyarapítani a podcast körüli tudásbázisunkat. Ezen iránymutatások megfontolása pedig a gyártó és követő oldalnak is egyaránt érdeke, hiszen így születhet egyre több tartalom, amit örömmel nézünk és hallgatunk majd!
Zagyva Tamás
Audmax Kft.
2024. február 11. 04:15