Veres Mónika „Nika”
Most kivételesen énekesnői minőségben kérdezek egy énekesnőt abban a rovatban, amely időről időre alkotókat - kifejezetten Nőket - szólít meg. Ennek két oka van. Az egyik, hogy interjúalanyom legalább annyit tesz hozzá az előadásával a legjobb dalokhoz is, hogy újjászületik vele a mű. A másik az, hogy meggyőződésem, nekünk, alkotóknak szükségünk van visszajelzésre. Értenünk kell a szavainkat, dallamainkat megformáló előadók igényeit, érzéseit. Veres Mónika, Nika nemcsak egy fantasztikus énekesnő, emberként is kiváló…
Első emlékek, amelyek a zenéhez köthetők?
Édesanyám hihetetlen! Mennyi mindenre emlékszik a gyermekkoromból! Ő szokta általában visszaidézni számomra is, mennyi minden történt velem az elmúlt 31 évben :-). Már az óvódában kiderült hogy az állandó éneklés mellett folyamatosan táncikáltam is, és nem jelentett problémát, ha mondjuk egy anyák napi kis műsoron nekem is szerepelni kellett.
Állítólag Michael Jackson Beat it ( az én akkori fordításomban PIRÉ - a krumplipiré alapján, mert hogy annak értelme van) című dalát nagyon szerettem 3-4 évesen ugrálva a tv előtt.
Aztán az oviból az óvó néni ajánlására mentünk felvételire az Operaház gyermek kórusába, ahol elkezdtem a zenei tanulmányaim hivatalosan is.
Tudatosan mikor fogalmazódott meg Benned, hogy ez egy “komoly kapcsolat” lesz?
A tudatosság talán már felnőtt korban fogalmazódott meg tisztábban. Akkor lett tiszta, hogy egyértelműen a zene az utam. Nyilvánvaló, hogy a sok pozitív megerősítés segített abban, hogy egyre magabiztosabb legyek a zenében és a színpadon egyaránt! A könnyű zenével lassan 20 éve állok igen jó barátságban, de gyermekként annyit érzékeltem, hogy amikor énekelek, akkor szárnyalok, boldog vagyok és bármennyi időt szántam rá, sosem fárasztott!
Voltak szélőséges zenei irányzataid, vagy megnyilvánulásaid? Öltözködésben, hajviseletben, stb. mentél a kedvenceid után?
Sok zenei kedvencem van, de sosem voltam fanatikus rajongó típus, aki mondjuk külsőleg is másolná a szeretett előadóját. Alapvetően sohasem öltözködtem extrémen.
Viszont nagyon furcsa volt látni, hogy 13-14 évesen hordtam fejkendőt a fellépéseimen, meg egy bizonyos sapka típust is, és voltak akik miattam kezdték viselni ezeket!
Szerinted mitől jó dal egy jó dal?
Egy jó dal megérint, szinte azonnal belekúszik a testünkbe, a lelkünkbe és az elménkbe! Több összetevője van, és biztos recept nincs. Én azt gondolom hogy nem minden a dallamon, a szövegen, a hangszerelésen múlik. Fontos az előadóval való kapcsolata is ennek a 3 elemnek!
Egy dalnál vagy demónál honnan kezdődik a varázslat, ha egyáltalán van ilyen?
Én rögtön már a demó éneklésnél érzem, hogy passszolunk-e a dallal egymáshoz, vagy inkább "feladat megoldás" lesz részemről!
A varázslat bennünk van, amit a zene, a dal segít megjelíteni a hallgatóság számára! A muzsika maga is varázslat… amikor a színpadon állok ezt érzem!
Mit vársz el egy alkotótól, amikor dalt ír Neked?
Elvárni sosem szoktam, de fontosnak tartom, hogy egymásra kell hangolódjunk valamilyen szinten. Egy nagy kerek egésszé kell gyúrnunk a szerző zenei álmát az én zenei lelkemmel, személyiségemmel! Úgy érzem, akikkel dolgoztam saját dal tekintetében kicsinek, és most mint felnőtt, megkaptam a figyelmet. Nem hiszek abban, hogy csak oda dobnak valamit, amit majd a zenei tapasztalataim, készségeim, tudásom alapján úgyis megoldok valahogy!
Bár nem alkotóként ismerünk, de meggyőződésem, hogy Te egy meglévő demóhoz/zenei alaphoz az előadással legalább annyit teszel hozzá, mintha születne egy új dal… hogyan dolgozol azzal az anyaggal, amit kézhez kapsz?
Általában, ha már a demón ének is szerepel, akkor arra születik a szöveg és itthon gyakorlom, ameddig azt nem érzem, hogy már neki is tudunk menni stúdióban. Persze a végleges felvételig rengeteget formálódik a születő dal! Szabad kezet szoktam kapni a dallan formálásában is, ami fontos, hiszen ha nem is enyém az alap dallam koncepció, mégis én éneklem, ezért úgy formálom, ahogy nekem kényelmes.
Emlékszem egy személyes beszélgetésünkre, amikor azt mondtad, hogy a dal megírásában úgy vettél részt, hogy a lead nélkül megkapott zenei alapra a magad “zenéjét” énekelted rá, és roppantul élvezted. Milyen “eszközöket” hívtál közben elő? Hogyan “dolgoztál”?
Az évek alatt kipróbáhattam magam számtalan zenei stílusban a poptól indulva a jazzen át a latin-amerikai muzsikán keresztűl. Sok muzsika hatott rám! Zenei mindenevő vagyok, és rengeteg előadót hallgatok. Más dalát is Úgy tanulom, hogy nem hallgatom túl, pontosan azért hogy ne másoljak, hanem a saját zenei ötleteimnek is tudjak teret engedni!
Abból, hogy előszőr próbálunk másolni dallamokat, hangszínt, jó technikai zenei megoldásokat, sokat fejleszt, de egy idő után elveszhet benne az ember. Minden előadónak a saját hangját kell megtalálnia, ami szerintem az egyik legnehezebb út! Mégis különleges és rengeteget tanulunk magunkról.
improvizálni is nagyon szeretek! A koncertjeimen sosem énekelek el kétszer ugyanúgy egy dalt, de ez így jó, hiszen a testünk lelkünk sincs kétszer ugyanolyan állapotban.
Előfordult, hogy írtál magadnak dalt?
Még saját dallal nem próbálkoztam. Nem tudom az okát, mert rengeteg dallam van a fejemben… akár főzés közben is utólag visszagondolva születhetett volna már jópár! Azt hiszem elkezdem rögzíteni ezeket! Valahol el kell kezdeni,
mondjuk nemrég volt ilyen élményem. Takács Nikolas legutóbbi albumán van egy duettünk, aminek a rám vonatkozó dallam részét én írtam Kardos Norbi barátom segítségével. Nagyon élveztem.
Gondolkodtál már egy olyan anyagon, ahol minden a Te ötleteid alapján íródik meg (esetleg Te írod)? Milyen lenne ez az anyag?
Nagyon boldog lennék, ha idővel eljutnék oda, hogy szinte már csak saját dalokkal álllnék színpadra és lenne köztük, ami belőlem fakad akár 80 százaléban!
Biztosan sokszínű lenne, mert nem akarnám egy zenei világba beszorítani magam. Amennyire imádom a nagyobb ívű érzékeny balladákat, legalább annyira élvezem a kicsit szemtelen, vadóc, pop-rockos vonalat! Vagy akár említhetném, ami nagy szerelem volt számomra… közel 7 évig muzskálhattam Babos Gyulával. A jazz ötvöződött a poppal és a roma zenei gyökereinkkel! Nem kizárt részemről,, hogy kicsit visszaidézném ezt a korszakot.
Milyen olyan aktuális projektekben vagy mostanában, amivel abszolút mértékig azonosulni tudsz, ami a Tiéd vagy amire nagyon büszke vagy, mert meg tudod mutatni a Veres Mónika énedet?
Számomra nagy dolog, hogy teret kaphattam egy önálló esttel az Orfeumban. Havi rendszerességgel megy, bár most jön a nyári szünet. Ez abszolút általam megálmodott este saját és kedvenc dalokkal. Úgy gondolom, hogy meglehetősen sok oldalamtat enged látni, nem kizárólag zeneileg.
Emelett sokfelé járok az országban egy Zenevonat nevű produkcióval, ahol kiváló muzsikusokkal állhatok egy színpadon. A 2 föszereplő Karácsony James és Solti János, mi pedig csatlakoztunk Biga barátommal ehhez a zenei vonathoz!
Hogy zeneileg ki az a Veres Mónika Nika?! Egyre közelebb kerülök saját magamhoz műfaj behatárolás nélkül! Szeretnék a saját dalokra koncentrálni, a saját hangomat megszólaltatni sok sok dalban! :-)
Lombos Márton
2017. október 17. 18:34