Új poptörténeti emlékpont: ahol a Művészetek Völgye született
A Hangfoglaló Program szeptember 3-án újabb poptörténeti emléktáblát avatott, ezúttal a Művészetek Völgyében. Ez az a pont, ahol a 30 év alatt mindig volt élet, ahol fellépett Hobo és Cseh Tamás, és ahol a Művészetek Völgye született. A fesztiválozók legismertebb üzemeltetője után még mindig Cili néni kocsmájaként ismerik. A történet szerint a Királykő kocsmában pattant ki Márta István fejéből a Kapolcsi Művészeti Napok ötlete, majd ugyanitt 1996-ban a Művészetek Völgye elnevezés is.
A Hangfoglaló Program Magyar Könnyűzenei Örökség Megőrzését Támogató Alprogramja a magyar könnyűzene-történet feldolgozásán és nagyobb célközönséggel való megismertetésén dolgozik. Az alprogram fontos kezdeményezései közé tartozik az úgy nevezett poptörténeti tanösvény elnevezésű adatbázis, amelybe olyan koncerthelyek, klubok és múzeumok kerülnek be, melyek meghatározóak a magyar könnyűzene életében. A helyszínek közül számos előtt már emléktábla is tiszteleg: az elsőt a Várkert Bazárban, az egykori Ifipark emlékére avatták fel, ezt pedig számos másik követte országszerte: Debrecenben, Szolnokon, Cegléden, Szombathelyen, Pécsett, Sopronban, Tatabányán és Miskolcon.
A Királykő kocsma – vagy ahogy a régebb óta Kapolcsra járók ma is emlegeti, „Cili néni kocsmája” – meghatározó fesztiválhelyszín, spontán koncertek, közös zenélések, világmegváltó hajnali beszélgetések helye. Ezen belül is fontos szerepet kapott a lépcső, ahol Cseh Tamás is üldögélt (eleinte vendégként), vagy később Hobo előadóként.
A történeteket Mohos József, Cili néni fia, a vendéglátóhely tulajdonosa mesélte a sajtótájékoztató második felvonásában. Több évtizedes sztorik elevenedtek meg. Megtudtuk, hogy Cili néni – aki ma már nem lehet velünk – segítette a művészeket, akik mindig szívesen emlékeznek vissza rá. És az is kiderült, hogy Galkó Balázs (előadóművész, színész) egyszer a szomszéd ház tetején is zenélt – amíg egy darázsfészek meg nem akadályozta ebben. Az itt elhangzó dalszövegek miatt pedig talán mondhatjuk azt, hogy talán valahol itt kezdődött el a rendszerváltás.
Fotó: vaskarika.hu
Éppen ezért kapott itt helyet a legújabb Poptörténeti Emlékpont, amit Bajnai Zsolt, a Hangfoglaló Program vezetője avatott fel a sajtóeseményen. Elmondta: „Magyarország huszadik századi történetét a könnyűzene története nélkül nem lehet megismerni, és ehhez ez a lépcső és ez az ajtó – és valószínűleg Hobónak jó néhány programja – hozzátartozik.”
Hozzátette, hogy a könnyűzenei örökség eddig olyan helyszíneket tüntetett ki emléktáblával, mint az egykori Ifipark helye a mai Várkert Bazár helyén. "Ez az első olyan tábla, ami a rendszerváltás utáni időszaknak állít emléket, hiszen minden korábbi emlékhely az 1950-es, '60-as, '70-es években működő legendás helyekre, legendás zenekarokra próbált visszautalni" – emelte ki a kapolcsi helyszín jelentőségét.
A cikkrészletek forrása a vaskarika.hu és a welovebalaton.hu.
2020. szeptember 11. 05:44