MusicMedia

„Amíg a muzsika szól, a világ is sokkal szebb.”

The Sign – Miskolciak A Dalban!

A januárban indult eurovíziós válogatóra bekerült a harminc produkció közé egy miskolci formáció is. A 2012-ben indult zenekar nagyon fiatal srácokból áll, akik már tovább is jutottak az elődöntőbe „Ő” című szerzeményükkel. Legközelebb február 9-én láthatjuk őket újra a képernyőn. Czinke Máté énekes-gitárost kérdeztük A Dalról és a csapat eddigi pályafutásáról.

Kezdjük A Dallal! Nagyon fiatalok vagytok és már ott szerepeltek az ország nyilvánossága előtt. Hogy érett meg a helyzet, hogy indultok?

Saját szerzemények szintjén elég termékenyek vagyunk. 2012 óta írok egyébként saját dalokat, most úgy éreztük, hogy már megértünk erre. Elindultunk a punktól, a szokásos tini lázadó zenétől, aztán jött a soft rock, majd a szintetizátor, és a Coldplay vonal. Úgy éreztük, ez utóbbi stílus kiforrt már nálunk. Most készítjük az első nagylemezünket, ami tavasszal meg fog jelenni, ebből adódóan több dal munkálódik a kezeink alatt, és az „Ő”-t elég formabontónak találtuk ahhoz, hogy érdemes legyen nevezni. Két út van egy eurovíziós jelentkezésnél, vagy megfelelsz a sablonos, dalfesztiválos hagyományoknak, elvárásoknak vagy ezzel szembe mész valamilyen formában. A mi dalunk inkább formabontó, például nincs benne refrén. Ezt a zsűri is kiszúrta. Szóval zeneileg, tartalmilag elég egyedinek gondoltuk ahhoz ez a szerzeményt, hogy kitűnhessünk vele A Dalban.

Mi a menetrendje A Dalnak? Ti már továbbjutottatok a középdöntőbe…

Három „válogató” van – a bekerült harminc dalból-, aminek mi a második felvonásában szerepeltünk, innen jutottunk tovább az „elődöntőbe”. Legközelebb február 9-én leszünk képernyőn.

Tudomásom szerint sok stúdió verziót kellett az indulóknak leadni a dalaikból. Melyek voltak ezek? Az köztudott, hogy csak az ének megy élőben az adások során.

Kellett alapból énekkel ellátott sztereó master – ez a megjelenő válogatás CD miatt kell-, egy keveretlen verzió, hogy a szinteket a tv-s hangmérnökök sugárzásra alkalmassá tudják tenni. Ugyanezek ének nélkül, külön kellettek a vokál sávok reverb és delay nélkül, összesen talán hat verzió… És a tak-jelet is le kellett adni.

Milyennek látjátok az idei felhozatalt? Egyáltalán meghallgattátok mind a harminc indulót?

Természetesen meghallgattunk mindenkit, egy biztos, nagyon sokszínű a felhozatal. Mindegyikben találunk valami értéket, ide a harmincba bejutni már csak minőségi dologgal lehet.

Említetted, hogy a punktól indultatok el anno, a régi dalaitokat játszátok valamilyen formában most is?

A punk nem a saját dalainkban jelent meg, inkább csak játszottunk más zenekaroktól, például a Geen Day-től. Sok régi szerzeményünk van, de azokat nem játsszuk már, 2015-től vannak a műsorunkban azok a számok, amelyekre azt mondjuk, hogy már a kialakult stílusunknak megfelelőek.

2012-ben indult a zenekar, akkor hány évesek voltatok?

Most vagyok huszonegy éves, akkor tizennégy voltam. Egyébként van tőlem fiatalabb tagja is a zenekarnak! Meg idősebb is, én vagyok középen.

Indulásotok óta ugyanazzal a felállással dolgoztok?

Egyetlen poszton volt csak tagcsere, de ott három ember is megfordult. Basszusgitárost nehezen találtunk. Az alapcsapat 2012-től viszont változatlan, két éve vagyunk együtt a basszusgitárosunkkal, szóval ez már tartósnak tűnik.

Olvastam, hogy készül a lemezetek, és ami furcsa ebben az az, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatja! Hogy jött ez?

Volt egy Családháló Programon belüli lehetőség 2015-ben, miszerint dalt kellett írni a családról, a Családod visszavár címmel küldtük be a miénket, amivel nyertünk és ez lett a hivatalos dala ennek a programnak. A díjátadón az EMMI képviselőivel is találkozhattunk, akiknek tetszett a dalunk és megkérdezték, tudnak e valamiben segíteni. Mondtuk, hogy szeretnénk egy lemezt felvenni, ehhez jól jönne anyagi támogatás. Gyakorlatilag ilyen egyszerűen meg is született az egyesség. Egyébként ezt a dalt nem fogjuk a lemezen szerepeltetni, mivel nem illik annyira a többi közé, ezt direkt erre az alkalomra készítettük.

Hol készül a lemez?

Nagyobbrészt a saját stúdióban, ami már egy ideje túllépett az amatőr szinten. A munkálatok nyolcvan százalékát meg tudom itthon csinálni. A végleges mixet, mastert pedig Miskolc legjobb stúdiójában, a HangArtban készítjük Károly Tamásnál. Kell egy szűz fül a munkálatok véglegesítésére, Tamás erre teljesen alkalmas szakember. Vele már 2013-tól dolgozunk együtt, jó barátságban is vagyunk.

Olvastam, hogy ti azért több vonalon is képzett emberek vagytok zenei vonatkozásban.

Igen, a stúdiónk gyarapodásával igyekszünk megfelelő tudást is szerezni. Nekem nagyon tetszik ez a munka, érdekel és később is szeretnék majd ezzel foglalkozni komolyabban is. Kollár Ábel, a dobosunk video fronton is tevékenykedik. Szentpétery Mózes a basszusgitárosunk eredetileg dobosnak indult, aztán váltott, de zongorán, gitáron is profin játszik. Szóval, egy multiinstrumentalista. Az öt fiúból hárman az Egressy Béni művészeti iskolába jártunk, építgettük magunkat zeneileg. Több gitártanárhoz is jártam, jártunk a szólógitárosunkkal, Spirkó Karcsinál, Horváth Balázsnál a Rocksuliban, Pénzes Lászlónál és Tímár Krisztiánnál is tanultam.

Arra emlékszem, hogy amikor 2013-ban szerveztem a Diósgyőri Rockfesztivál 40 éves megemlékező buliját, akkor ti már ott felléptetek. Kik előtt, milyen lehetőségeitek voltak eddig komolyabb fellépésekre?

A 2017-es évünk egy komolyabb áttörés volt, megcsináltuk az Egyetlen című dalunk klipjét, amire a Magneotonnál felfigyeltek és le is szerződtettek minket. Azóta elég rendesen beindultak a dolgaink, 2018 tavaszán a HoneyBeast előzenekara voltunk hat állomáson, korábban már a Holdviola és a Margaret Island elé is be tudtunk kerülni. A nyári fesztiválokhoz még nem voltunk elég ismertek, hogy jó időpontot kaphassunk, reméljük, hamarosan ez is változni fog! Talán már idén. Egyébként egy tavaszi turnét idén is lenyomunk majd valaki előtt, de ez még szervezés alatt áll. És természetesen még sok minden A Dal függvénye lesz, hogy meddig jutunk el, mennyien ismernek meg minket a tévés szereplés által. A Dal után leginkább a lemezre koncentrálunk, ami a Magneoton kiadásában fog megjelenni.

2017-ben megnyertetek egy Petőfi rádiós „saját zenéd” versenyt is!

Szerettünk volna a rádiókba bekerülni, így böngészgettem a lehetőségeket és megtaláltam ezt a petőfis kiírást. Beküldtem az Egyetlent, mivel már klipestől, mindenestől kész volt. Ez volt augusztusban, majd egy hónappal később jött a telefonhívás, hogy nyertünk. Én sem ismertem korábban ezt a lehetőséget, de hasznos volt, mivel bekerültünk ebbe a petőfis körbe, volt velünk interjú a Petőfi tv-n, rádióban, játszották a dalunkat és ez elég volt ahhoz, hogy a Magneoton felfigyeljen ránk.

Más tehetségkutatókon indultatok?

Még nagyon az elején próbálkoztunk. Háromszor játszottunk a Xixo helynekemes tehetségkutatóján Miskolcon, az Éter Fesztiválon különdíjasok lettünk 2013-ban! Szintén 2013-ban a Miskolci Csillagok nevű tehetségkutatót zenekar kategóriában megnyertük. Jó volt mindenütt a visszajelzés, megerősítettek minket abban, hogy egyedi zenét játszunk. A rock mezőnyből mindig kitűntünk ezzel a pop-rock muzsikával, amit mi képviselünk.

Az öcséd is játszik a zenekarban, de faterotok is zenekarozik…

Igen, az öcsém a szintis a csapatban, faterunk hobbi zenekarozik, van egy rock n’ roll bandája.

Akkor ez is inspirált titeket?

Természetesen! Ezért is írtuk ezt a családról szóló számot anno. Faterunk nagyon támogatja ezt a zenekarosdit, de anyukánk is zongorázik, meg a többi tagnak is vannak zenélni, énekelni tudó felmenői, ha csak hobbi szinten is művelik ezt. Örülünk, hogy a szüleink ennyire támogatnak minket!

PAYA 


2019. február 7. 08:44

Minden jog fenntartva. 2019 - Instrument Reklám/MUSICMEDIA