MusicMedia

„Amíg a muzsika szól, a világ is sokkal szebb.”

ROAD zenekar 15 éves akusztik és metál turné, Cséry Zoltán szemén keresztül

A ROAD zenekar napjaink egyik leghíresebb rock-metal csapata, zenéjükben keveredik a modern rock a régi, igazi egyenes rockandroll-al, de találhatunk szenvedélyesebb, mély szövegekkel felruházott balladákat is. Több arany és platina lemezzel a hátuk mögött járják az országot folyamatosan. Cséry Zoltán (billentyűs, zeneszerző, hangszerelő), KORG endorser, először 2014-ben vett részt a ROAD zenekar tíz éves jubileuni akusztik és metál turnéján. Erre az ünnepi alkalomra hangszerelték át Zoli segítségével a legnagyobb slágereiket akusztikus hangulatra. Azóta eltelt öt év, a zenekar már megérte a tizenöt évet és picit felturbózva, Pákai Petrával és Vincze-Fekete Verával, két vokalista hölggyel kiegészülve, ismét belecsaptak az akusztikus világba, 2019 tavaszán. Majd-tizenöt állomásos turnét tud maga mögött a csapat, körbejárták Magyarország legnagyobb városait és mindenhol dupla koncertet adtak a közönségnek, mindenütt teltházzal. Az este folyamán egy akusztikus és egy metál koncertblokkal kedveskedtek a rajongóknak.  Kifaggattuk Zolit, milyen élmények érték, milyen hangszereket használt, illetve milyen is volt a „Rock&Roll” íze, hogyan zajlottak a hangszerelési munkák és a koncertek.

Tudjuk Rólad, hogy a könnyűzene szinte minden alfajában játszol s szereted a kihívásokat. Hogyan jött az életedbe a ROAD zenekar?
      
Anno a Subscribe zenekarral turnéztam, mint állandó vendégzenész. Volt olyan évad, hogy a ROAD is társzenekar volt a turnén s mindig hülyéskedtek, hogy „elrabolnak” egyszer. Sosem hittem volna, hogy egyszer ez így lesz, de aztán megvalósult a dolog. Az első pillanatban megvolt a kémia, ami szerintem elengedhetetlen a közös munka során.  Először 2012-ben dolgoztuk együtt, az MR2 Akusztik keretein belül a Magyar Rádióban. Aztán pedig 2014-ben, a SuperSize Recording stúdióban vettünk fel egy anyagot a Magyar Televíziónak, amit az Olimpia szüneteiben adtak le.

Hogy zajlott a munkafolyamat, mennyi időbe telt „kicsavarni” a dalokat?

Mivel a zenekar a Gyöngyös melletti Domoszlóról származik, ezért én utaztam le hozzájuk próbálni. Itt a reggelinél kolbász, hagyma, szalonna és jóféle házi pálinka várt.
A srácok igazán baráti hangulatban fogadtak, ott aludtam a helyi faluházban, így volt időnk összekovácsolódnunk minden téren, jókat dumáltunk, próbáltunk, hangszereltünk. Azt gondolom, hogy igazi barátság kötődött. Ez 2012-ben is így zajlott, meg most is tavasszal, a legfrissebb turnén. Fontos, hogy ne csak a próbateremben legyen jó a hangulat, hanem minden téren meglegyen a feeling. Nagyon szuper volt, hogy Mátéék már előre készültek az áthangszerelésekkel s volt ötletük szinte minden dalra, nekem az volt a feladatom, hogy úgymond „gatyába rázzam” a vázlataikat melyik gitár mit játsszon, milyen legyen a groove a dobnál, illetve a hangnemeket beállítsam, mivel egy lágyabb közegben pl. egy mélyebb hangnem olykor jobban áll egy dalnak. Mindenképp meg kell említsem Pákai Petrát és Vincze-Fekete Verát, akik a háttér-vokálokért voltak felelősek. Nagyon sokat tettek hozzá a hangzáshoz, nagyon szépen kinyíltak a refrének, úgymond körbeölelték a főének hangját. Emellett mindkét hölgy kapott szólórészeket is a koncerten. Sokat gondolkodtunk Mátéval, mivel egészítsük ki a mostani turnét a 2014-eshez képest és a plusz két vokál nagyon jó ötletnek tűnt. A színpadképen is jól mutatott és a női energiák is pozitívan hatottak a produkcióra. Rengeteg időbe telt megírnom a vokál szólamokat, hogy jól hullámozzanak Máté hangjával. Külön szólampróbákat is csináltunk, hogy mire eljönnek a főpróbák, már minden a helyén legyen.
Ehhez Petra és Vera kreativitása hozzá tett, ötleteikkel könnyebben öltöttek végleges alakot a dalok a próbák során.

Teljesen más köntösbe kerültek a dalok?
     
Az a helyzet, hogy teljesen új ruhát kaptak a ROAD-szerzemények. Néha én is meglepődtem, hogy egyik dalból rockabilly lett, a másikból bossa nova s így tovább. Nagyon sokat dolgoztunk, hogy megkérdőjelezhetetlenül álljanak a lábukon a szerzemények akusztikusan is. Nehéz dolog úgy, hogy egy zenekar évekig ugyanúgy játszik egy dalt s aztán meg át kell ültetni egy teljesen más hangulatú verzióba. Mivel a turnéállomásokon egy este két koncert volt, egy akusztikus és egy hangos (metál), így a zenekarnak tizenöt perce volt „átkapcsolni” agyban, hogy átálljon az egyik műsorról a másikra. Ez nem könnyű feladat egyáltalán, mivel teljesen más világ a két műsor lelkülete és zeneisége. Szóval óriási gratuláció a Fiúknak, hogy ezt ilyen profin megoldották.

Hogyan fogadta a ROAD közönsége az akusztikus koncertváltozatot?

Érdekes volt kinézni az első pár akusztik dalnál a közönségre, mivel Ők nem nagyon tudták, hogy mit fognak kapni az est első felében. Nyilván 2014-ben már voltak akusztikon a ROAD-rajongók, de öt év alatt azért generálódott új közönség, akik még nem hallották ezeket az átiratokat. Vagy ha hallották is, akkor is csak lemezről, hiszen született a 2014-es turnéról egy akusztik lemez.

Az a helyzet, hogy volt bennünk egyfajta népnevelési szándék is, mivel sok zenekarnak van akusztikus anyaga, ahol tán picit jobban ki tudja bontani a dalaikban lévő rejtett értékeket. Ezt az oldalát is meg kell mutatni szerintem egy bandának. Ebben a fajta hangszerelésben sok-sok érzékeny kis momentumot meg lehet mutatni, apró finomságokkal lehet tarkítani a dalokat. Olyan ez, mint amikor valami különleges dolgot főzöl, amit nem minden nap raksz az asztalra. Egyébként sok új rajongóval bővült a ROAD zenekar közönsége az akusztik műsor által, mivel van olyan része a ROAD-fanoknak, akik kimondottan ezt a verziót szeretik. Például az Akvárium Nagy Hall-ban egy közel száz perces akusztik koncertet adtunk úgy, hogy utána nem volt metál verzió. Óriási dolog az, hogy egy olyan közönség, aki a metálhoz szokott, így is eljön s szinte teljes teltházat csinál egy ilyen fővárosi helyen metál-verzió nélkül.

Kicsit beszéljünk az akusztikus hangszerparkjáról a zenekarnak, miben más mint a metál verziónál?

Máté, a zenekar énekese, basszusgitárosa egy Ortega  basszusgitáron játszott, kis mérete ellenére óriási mélyek és jó soundok jöttek belőle. Dob tekintetében két hangszer volt fent a színpadon Eriknek, külön mindkét műfajra. Én a legújabb KORG-modelleket vihettem magammal, amik teljesen kiszolgálták igényeimet. Egy KORG Grandstage digitális zongorát használtam és egy KORG Kross szintit felül. A KORG Grandstage-ben az az újítás, hogy minden egyes funkció (effektek, eq, layer, split) kint van a kezelőfelületen. Tehát nem kell a menüben lépkedni, mert egyből minden elérhető. Jó hasznát vettem a nagy zengetőknek, delayeknek s a zongora mellé keverhető padek-nek, string-eknek. Nagyon jó, hogy pillanatok alatt tudom szerkeszteni a hangszíneim karakterét, tulajdonságait. Mivel a gitárosok a zenekarban mindnyájan akusztikus hangszeren játszottak, de az egyik gitáros, Goya, használt olykor phasert, chorust és enyhébb, finomabb driveokat. Ez azért volt jó, mert Imi, a másik gitáros csak sima naturális akusztikus hangot használt és így a két gitárnak érdekes fúziója született amikor egyszerre szóltak.  A legszebb az egészben, hogy a Grandstage-nek köszönhetően egy pillanat alatt tudtam szerkeszteni a zongora és rhodes hangszíneim világát, karakterét, hogy jól illeszkedjenek a gitárokhoz.
Ha valaki a gitárosok közül pl. phaseres hangot használt, akkor én egy kövérebb rhodes-al egészítettem ki a harmóniaérzetet. A zongora és a rhodes mellé keverhető padeket és stringeket is úgy tudtam használni, hogy a Grandstagnek két panelja van, két külön hangerőpotméterrel, így a legfinomabb precizitással tudtam beállítani a hangszíneim arányát.
Ami nagyon jó, hogy a hangszerben a delay-eket tempóra tudom állítani, mert van „tap” funkció. Illetve sokféle modern delay van a hangszerben, így komoly trükköket tudtam belecsempészni egy-két dalba. Ez a hangszer tényleg igazán színpadra lett kitalálva, kitűnően alkalmazkodik minden egyes igényhez. Ráadásul elég sok modern szintisound is van benne, így jóval több mint egy szimpla digitális zongora. Engem legjobban a zongora és rhodes hangok nyűgöztek le, a kiváló effektekkel. Különösen szépek a zengetők, amik azért egy akusztikus zongorahangnál nagyon jól jönnek. A zengetőt például valósidőben rá tudom ereszteni a hangra és az arányát is egy poti segítségével tudom csavargatni. Azért így elég kényelmes és inspiratív dolgozni. Arról nem is beszélve, hogy a japán és a német nagy gyártók zongorahangjait használja a hangszer, szuper dinamikával.

Felül az új KORG KROSS-t használtam, ebből is a 61-es billentyűs verziót. Kb. 3kg a súlya a hangszernek, pici s vállon elvihető a világ végére is. Igazából ez egy kis workstation, amivel bármit meg tudok valósítani. Itt legfőképp hammondra és padekre volt szükségem. Egyébként a hangszerben megtalálhatóak a mai modern szintisoundok, amik elképesztően jól szólnak, legyen ez dubstep, trance, vagy a mai igazi vastag fejletépős hangok. Nyilván ezeket a ROAD-ban nem használtam, de jó volt a beállásokon nyomkodni kicsit ezt a részét is a cuccnak.
Bátran ajánlom amúgy a KORG KROSS-t olyan felhasználóknak, akiknek kell egy könnyű és jól szóló hangszer, ami lefedi a mai sound igényeket s egyszerűen kezelhető a menürendszere is.
A zenekarban természetesen mindenki fülesmonitorozik, én már évek óta az Audio-Technica M50X fülesét használom, ez egy zárt, over-ear fejhallgató. Igazából nem is pontosan monitorozásra van kitalálva, de nekem nagyon bevált, tömör, szép egyenes hangképet hallok benne.

Nagyon szépen köszönöm az Audmax Kft.-nek a támogatást, hogy az egész turnén ezeket a kiváló hangszereket használhattam. Lassan tizenöt éve segítik a munkámat, igazán hálás vagyok.

Mikor várható folytatás, illetve vannak-e tervek a nyárra?

Nagyon örülök, mert nem is kell sokat várni, lesz a nyáron is pár akusztik buli.
A zenekar facebook oldalán megtalálhatóak a dátumok. Igazán jó érzés egy ilyen csapathoz tartozni, sokkal több volt ez, mint egy sima zenei munka. Profi stáb, nevetések, sikeres esték és még sorolhatnám. Szeretném megköszönni itt az interjúban is a fiúknak ezt a csodás két hónapot.

A cikkben lévő fotókat Radó Norbert (Photoinvisible) készítette

Hajdu Zoltán


2019. október 28. 15:48

Minden jog fenntartva. 2019 - Instrument Reklám/MUSICMEDIA