MusicMedia

„Amíg a muzsika szól, a világ is sokkal szebb.”

PAUL GILBERT - Íme az elektromos gitár!

Behold Electric Guitar címmel néhány hete új stúdióalbummal jelentkezett Paul Gilbert. A Mr. Big és a Racer X legendás gitárosa ezúttal újra instrumentális zenét alkotott, a végeredmény mégis más lett kicsit, mint a korábbi munkái. Habár arról nincs szó, hogy Paul elfelejtett volna virtuóz módon játszani, azért az már jó ideje érezhető, hogy a villámkezű mester számára a komoly, lélekkel teli, érzelemdús gitározás előnyt élvez a fénysebességű humorizálásokkal szemben. Ez a törekvés az új korong bluesos tételeiben és Gilbert masszív slide-gitározásában minden korábbinál jobban megmutatkozik, a miértekről pedig az alábbi exkluzív interjúban mesél az október 4-én újra Budapesten koncertező gitárhős.

Úgy hallani, hogy a Behold Electric Guitar című új lemezed megírásakor más módszert követtél, mint általában. Mesélnél erről?

Paul Gilbert: Ezúttal komplett dalokat írtam szövegekkel és énekdallamokkal, majd az így kreált melódiákat ültettem át gitárra. A gitár lehetőséget ad számomra, hogy a hangterjedelem ne jelentsen akadályt, a legmagasabb hangot is képes vagyok megfelelő módon kivitelezni a hangszer segítségével. Imádok így dolgozni, mert nincsenek határok a dallamformálásban. Már jóval korábban ki kellett volna próbálnom ezt a metódust! 

Nemrég az Oregon állambeli Portland városába költöztél. Milyen hatást gyakorolt ez az új lemez készítésére?

PG: Az albumot mindenképpen helybéli muzsikusokkal szerettem volna elkészíteni. Rengeteg fantasztikus zenészt ismertem meg a városban rövid idő alatt. A stúdió, ahol dolgoztam Portlandben elképesztően jó hangzással bírt és az atmoszférája is különleges volt, és ez valahol átjön a lemez hangulatában is.

Ez az első albumod, amit John Cuniberti (Joe Satriani, George Lynch) producerrel készítettél. Hogy ment a közös munka?

PG: John fantasztikus volt! Az elején kicsit aggódott, mert nem csináltam demókat, amiket meghallgathatott volna, de ahogy elkezdtük a munkát, egyből megnyugodott, mert érezte, hogy jó irányba haladunk. Nem mindenki tudja, de John dobos, úgyhogy óriási volt látni, ahogy légdobolt, miközben visszahallgatta az elkészült felvételeket! (nevet) Amikor ezt láttam, tudtam, hogy tetszik neki, amit hall, nála ez az elégedettség fokmérője! Jól kijöttünk egymással, teljesen azonos hullámhosszon voltunk a stúdiózás ideje alatt. Mindketten szeretünk élőben felvenni, és pontosan ezt is tettük, nincs utómunka a lemezen. 

Úgy gondolom, hogy a gitárjátékoddal újból szintet ugrottál. Mi adta ehhez az inspirációt?

PG: Köszönöm, kedves vagy! Van egy online gitársulim, ahol már úgy 750 leckét adtam fel a tanítványaimnak. Mivel a legtöbb esetben azt kérem tőlük, hogy játék közben a dallamvezetésre és a biztos ritmustartásra koncentráljanak, óhatatlanul is sokat foglalkozom ezekkel a területekkel. Ami oda vezetett, hogy magam is fejlődtem ezeket illetően. Továbbá rettentő keményen dolgozom azon, hogy akkordváltások felett gördülékenyen legyek képes játszani. Rengeteg időt töltöttem a közelmúltban Jimi Hendrix Little Wing és Red House című szerzeményeinek tanulmányozásával. Ezek olyan dalok, amelyekbe rendesen bele lehet mélyedni!

Nagyon tetszik, ahogy telepakoltad a lemezt szokatlan slide-motívumokkal, rengeteg elképesztően kifejező, leginkább emberi énekhanghoz hasonlítható slide-frázist rejtettél el a témák között. Mivel régebben nem voltál híres a slide-technikáról, elmesélnéd, mi vezetett oda, hogy felfedezd a stílusod ezen oldalát?

PG: Volt egy slide gitáros dalom az utolsó lemezemen, amit minden este eljátszottam a koncerteken. Ez jó kiindulópontnak bizonyult a technika begyakorlásához. Később egy meglehetősen erős mágnest rögzítettem a gitárom alsó szarvához, hogy az acél slide gyűrűt legyen ami tartsa. Mivel azóta a slide mindig elérhető közelségben van, sokkal többet játszom vele. Ez egy új dolog számomra és nagyon inspirál, próbálom megtalálni a saját hangomat ebben a játékmódban is. 

Lehetőséget ad arra a slide-játék, hogy kitörj a saját kereteid közül?

PG: Összességében rengeteget segít abban, hogy a füleim és az ujjaim ráálljanak a dallamokra. Dallamokat játszani teljesen más, mint le-föl rohangálni a fogólapon különböző skálákat tekerve. Továbbra is szeretek gyorsan játszani, de boldog vagyok, hogy egyre jobban megy az igazán kifejező gitározás.

Az erősítőd gain-szintjének beállításánál körültekintőbben jársz el slide-játék esetén, hogy kiküszöböld a nemkívánatos zajt?

PG: Próbálom megtalálni a megfelelő feedback-hatást. Ha sikerül, akkor maximális sustain a jutalmam, és meg tudok állni egy egy motívummal anélkül, hogy gerjedni kezdjen az erősítő. 

A fém slide gyűrűket jobban szereted, mint az üvegből készülteket?

PG: Az acél slide nagyon bevált nálam azzal a mágnessel, amit a gitáromra erősítettem. Nagyon tetszik, hogy a segítségével gyorsan váltani tudok a slide-technika és a hagyományos játékmód között, ezért is fontos a mágnesezhető fém, mint anyag. 

Évtizedek óta nyomon követem a munkásságodat és azt veszem észre, hogy nagyon jól öregszel, mint gitáros. Sokkal szenvedélyesebben, lélekkel telibb módon játszol, mint régen, a szólóid mélyek és jelentőségteljesek. Mit gondolsz, teljesen felnőttél már gitárosként?

PG: Még rengeteg az olyan zenei terület, amit fel kellene fedeznem. Ez egy olyan folyamat, aminek sosem lehet vége! Mindazonáltal élvezem ezt az utazást és továbbra is ebbe az irányba fogok haladni, ameddig csak tudok!

Sokszor úgy gondolom, hogy a gitározásod már jóval közelebbi rokonságot ápol Frank Marino, Pat Travers, Pat Thrall és Robin Trower munkásságával, mint Yngwie Malmsteenével. Egyetértesz?

PG: Imádom azokat a gitárosokat, akiket most felsoroltál, mert mindannyian csodálatos vibrato-technikával rendelkeznek. Úgy gondolom, hogy azok a játékosok állnak távolabb tőlem, akik nem használnak túl sok vibratót. Ha meglátom például Brian Mayt gitározni, a kezei és a technikája láttán csak annyi jut eszembe, hogy igen, erről szól a gitárjáték!

Melyik az a játékmód, amit mindenképpen el akarsz még sajátítani a jövőben?

PG: Mivel vokális zenéken nőttem fel, a fejemben elképesztő mennyiségű dallam rejlik. Remélem, hogy mindet eljátszhatom egyszer! Egyre jobb vagyok ebben, tehát a lehetőség adott!

http://www.paulgilbert.com/

Interjú: Danev György
Fotók: Jason Quigley


2019. július 10. 18:28

Minden jog fenntartva. 2019 - Instrument Reklám/MUSICMEDIA