MusicMedia

„Amíg a muzsika szól, a világ is sokkal szebb.”

MR. BIG - PAUL GILBERT... A GRAVITÁCIÓT MEGHAZUDTOLVA

2009-es újjáalakulása óta már három stúdióalbumon van túl a Mr. Big legénysége, a legutóbbi nemrég jelent meg Defying Gravity címmel. Eddig is nyilvánvaló volt, hogy a kilencvenes évek első felének egyik legsikeresebb amerika rockcsapata hallhatóan nem a múltból kíván megélni, az új lemez pedig csak megerősíti ezt a tényt. A Parkinson-kórral küzdő Pat Torpey székét átvevő Matt Starr dobossal kiegészült Mr. Big ezúttal egy hetvenes években gyökeredző, klasszikusra fazonírozott rockanyagot tett le az asztalra, melynek csodás hangzását nem más, mint Kevin Elson, a korai éra fő letéteményes producere alakította ki. Mivel a Mr. Big-korongok gitáros-ügyei mindig érdekfeszítőek, arra kértük az interjúra mindig kapható Paul Gilbert  gitármágust, engedjen némi bepillantást a kulisszák mögé.

Az új lemezetek összességében a hetvenes évek világát idézi, amihez tökéletesen igazodik a fő gitárhangzásod. Hogy alakítottad ki ezt a tiszta, ugyanakkor roppant erőteljes ritmusgitár-tónust?
 
Paul Gilbert:  A füleim egyszerűen vágynak a tisztaságra, az artikuláltságra. Minden esetben hallani akarok minden egyes hangot, amit játszom, de ha túl sok torzítást használok, akkor ez nem működik. Emiatt próbálok tisztább hangszínt találni, ami jobban kiemeli a hangszert. Nyilván ez is egy torzított hangzás, de az agresszivitást sokkal inkább az erőteljesebb játékmóddal, a kemény pengetéstechnikával és rengeteg hangerővel érem el, nem agyig kitekert pedálokkal.
 
A Defying Gravity egyike a legváltozatosabb Mr. Big albumoknak, számos különféle zenei hatás ötvöződik rajta. Mennyire kívánt különleges hozzáállást ez az anyag tőled?
 
Paul Gilbert: A Mr. Big dalai mindig is kihívást jelentettek számomra, gitárhangzás szintjén is. A Daddy, Brother… dal például majdnem metalos ritmushangáson alapul, a Just Take My Heart nagyon tiszta, kórusgazdag és kompresszált, az Alive And Kickin’ tipikus túlvezérelt blues-twang, és így tovább. Minden esetben a 100 wattos Marshall fej jelenti a kiindulási pontot, amit tisztán használok, és rengeteg pedál segítségével csalogatom elő belőle azt a hangzást, amire éppen szükségem van.
 
Mi az, ami leginkább felvillanyoz az új lemez kapcsán?
 
Paul Gilbert: Leginkább az, hogy megint van csomó új dal, amit játszhatok élőben! (nevet) Az album tele van jó kis riffekkel és szólókkal, és óriási harmóniákat énekelünk bennük! Mindig is imádtam vokálozni a Mr. Bigben!
 
Az egész anyag vibrál a spontán, élő jellegtől. Milyen módszerrel vettétek fel a dalokat?
 
Paul Gilbert: A gitárok javát élőben toltam fel, még a szólókat is. Persze akadtak olyan részek, amelyek esetében kötni kellett sávokat, de sokkal kevesebb ilyen esetről tudok beszámolni, mint bármelyik korábbi lemezünk esetében. A másik lemez, ami nagyjából ugyanígy készült, a kettővel ezelőtti What If…, azt is nagyon szeretem.
 
A Be Kind dalban egy hatalmas blues-szólót produkálsz. Az évek során egyre hangsúlyosabb lett a játékodban a blues. Hogy jutottál el idáig?
 
Paul Gilbert: Apámnak rengeteg blues-lemeze volt, így amikor gyerek voltam, olyan arcokat hallgattam, mint John Lee Hooker, Muddy Waters és B.B. King. Persze a blues akkoriban még egyáltalán nem tűnt érdekesnek számomra, most viszont annál inkább az, egyenesen imádom ezt a fajta zenét! Állandóan blues-szólókat dúdolok, nincs nap, hogy ne tenném ezt! Modern, fiatal gitárosoknál viszont azt vettem észre, hogy totálisan ignorálják ezt a fajta játékmódot, a kidolgozott vibratókat, a jó nyújtásokat. Ez pedig arra sarkall, hogy életben tartsam a hagyományokat, és minél többet gitározzak ilyeneket. Nagyon nem szeretném, ha ez a stílus a múlt ködébe veszne…


 
Természetesen akad azért pár őrült gyorsulás is a lemezen, például az 1992, vagy még inkább a sosem hallott riffre építkező Mean To Me. Ez a téma hogy pattant ki a fejedből?
 
Paul Gilbert: Ha hiszed, ha nem, a Mean To Me riffjét egy Christina Aguilera-dal dobtémája inspirálta (valószínűleg a Genie In A Bottle dalra gondol Paul - D. Gy.). A szekvencia Scott Travis (Judas Priest-dobos, Paul régi harcostársa a Racer X zenekarban - D. Gy.) kétlábdob-technikájára emlékeztetett, ezért megpróbáltam átültetni gitárra. A mély húrokat használtam lábdobként, az akkordok pedig a pergő szerepét voltak hivatottak betölteni. Sok esetben merítek ötleteket más hangszerekből, ez kiváló példa erre.
 
A Mean To Me egy eszelős szólópárbajt is tartogat, amit Billy Sheehannel vívsz. A delayt pontozott nyolcadra állítottad itt?
 
Paul Gilbert: Igen, így csináltam. Ez a delay-funkció lehetőséget biztosít számomra, hogy feszes tizenhatodokat játsszak. Vettem már fel korábban is dalokat ezzel a módszerrel, például a The Echo Song is ilyen, de a Mean To Me szólója valóban a leggyorsabb, amit ilyen módon valaha rögzítettem.
 
Milyen hangszerek voltak veled a stúdióban ezúttal?
 
Paul Gilbert: Leginkább egy custom shop Ibanez Firemant használtam a dalok felvételeihez. Ez egy lila példány és Ibanez Edge tremoló van rajta. Nagyon régóta nem használtam már satus tremolót, talán éppen ezért élveztem ezúttal annyira! A gitár maga elképesztően jó hangzású, a nyaka meg olyan vastag, mint egy fatörzs! Ami az erősítőt illeti, egy 100 wattos Marshall 1959 SLP-t hajtottam, 4x12-es Marshall ládával. Számos torzító pedált kötöttem elé, mindig az adott dal karakterétől függően: legtöbbször a TC Electronic MojoMojo-t, illetve a Catalinbread Karma Suture-t és a The Supro Drive-ot.  Catalinbread Callisto Chorus-t és Voodoo Lab Micro Vibe-ot is használtam itt-ott. A delay egy Catalinbread Belle Epoch volt. Az akusztikus részekhez pedig Billy Taylor-ját vettem kölcsön!
 
A korai, Racer X-es időszakodat leszámítva sosem voltál nagy tremoló-gyilkos gitáros, a legújabb Ibanez PGM80P NT modelled azonban vintage-stílusú Wilkinson tremolóval van szerelve. Hogyhogy ebbe az irányba tendálsz ismét?
 
Paul Gilbert: Hatalmas Robin Trower-rajongó vagyok, és nem olyan régen vettem egy Robin Trower Stratocastert. Baromira meglepett, hogy mennyire jól tartja a hangolást kizárólag satus kulcsok segítségével, ezért megkértem az Ibanezt, hogy hasonlóan modifikálja az egyik PGM gitárt. Kiválóan sikerült megvalósítani az elképzelést, azóta pedig le sem tudok jönni a tremolózásról! (nevet)


 
Mindig az alacsonyabb kimenetű hangszedőket preferáltad, mostanában főleg a DiMarzio Air Classic és PAF Master modelljeit. Jobb, ha az erősítőből érkezik a torzítás, mint a pickupból?
 
Paul Gilbert: A hangszedők nem csak a hangzást befolyásolják, hanem a komplett érzetre is hatást gyakorolnak. A DiMarzio hangszedők nekem érzetre is tökéletesek. Azt ne kérdezd, miért, egyszerűen csak működnek… No meg fantasztikusan szólnak!
 
Július utolsó hetében részt vettél Joe Satriani G4 Experience elnevezésű gitár-szemináriumán, ahol olyan kollégákkal jammeltél, mint Warren DeMartini a Ratt-ből és Phil Collen a Def Leppardból. Élvezted ezt a pár napot?
 
Paul Gilbert: Egyszerűen óriási volt! Legalább nyolcvan hallgatóval jammeltem! Amikor lehetőségem nyílik ilyen táborokban tanítani, mindig azon vagyok, hogy a lehető legtöbb diákkal jammeljek. A saját Great Guitar Experience elnevezésű táboromban is ezt fogom tenni jövőre!
 
Joe Satriani nemrég azt mondta, “Paul egyike azon srácoknak, akik bármit képesek eljátszani, nem úgy, mint én.” Mit gondolsz erről?
 
Paul Gilbert: Nagyszerű dolog Joe-től ilyen elismerést kapni! Természetesen neki sem kell aggódnia a játéka miatt, mert csodálatosan játszik. Egyébként csomó dolog van, amiben nem vagyok jó. Például a fingerstyle technikában. Az egész Chet Atkis-stílus kínai nekem… Tommy Emmanuel zseniális ebben, én meg sem merném próbálni!
 
Mely gitárosok inspirálnak manapság legjobban?
 
Paul Gilbert: Elsősorban blues gitárosok. Nagyon szeretem hallgatni egy új fiú, Kid Andersen dolgait, és persze a nagy öregekről sem feledkezem meg, B.B. King, Big Bill Broonzy, Otis Rush, Freddie King, Muddy Waters, és John Lee Hooker állandó vendégek a lejátszómban. Aztán ott van Robin Trower, akitől minden egyes alkalommal eldobom az agyam, nem tudom megunni. Van egy új zenekar is, a The Lemon Twigs. Az I Wanna Prove To You daluk nagy kedvencem!
 
Mit tanácsolnál azon fiatal gitárosok számára, akik minden tekintetben szeretnének előrelépni a hangszerükön?
 
Paul Gilbert: Csatlakozzanak az online gitárkurzusomhoz az Artistworks weboldalon! Amennyiben ezt nem tudják megtenni, néhány egyszerű dolgot tanácsolnék: üssétek a tempót a lábatokkal játék közben! Nyújtsátok a húrokat sokat! És ami a legfontosabb, hallgassátok és érezzétek a zenét. Nézzetek kevesebbet, hallgassatok és érezzetek többet!
 
www.mrbigsite.com
www.paulgilbert.com
 
Danev György
Fotók: William Hames


2017. december 26. 15:51

Minden jog fenntartva. 2018 - Instrument Reklám/MUSICMEDIA