Következő hangok Egerben
Az NKA Hangfoglaló Program és az Eszterházy Károly Egyetem Bölcsészettudományi Kara a könnyűzene-oktatás eddigi eredményeiről és lehetőségeiről rendezett tanácskozást a VI. Music Hungary konferencia nulladik napján, Egerben.
A Következő hangok címmel rendezett egri tanácskozás a Hangfoglaló Program Magyar Könnyűzenei Oktatást Támogató Alprogramja által még tavaly novemberben szervezett „Legyen a könnyűzene is mindenkié!” konferencia folytatásának és következményének tekinthető. Mint emlékezetes, a Budapest Music Centerben 2017-ben rendezett, a könnyűzene oktatásának lehetőségeivel foglalkozó, külföldi előadókat illetve hazai jó gyakorlatokat is felvonultató eszmecsere résztvevőinek egy része akkor úgy döntött, hogy folytatja a közös gondolkodást. Ennek eredményeként zajlott januárban, a Szent György Iskolában workshop, Egerben az EIZP-pel közös tanácskozás, majd Debrecenben és Pécsen egy-egy minikonferencia. Így vált véglegessé a május 30-ai, egri tanácskozás programja.
A Következő hangok című programot Dr. Liptai Kálmán, az Eszterházy Károly Egyetem rektora nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta: azt szeretné, ha a könnyűzene Egerben otthonra találna. A város nevében Rázsi Botond, Eger alpolgármestere köszöntötte a résztvevőket, miközben az egri könnyűzene helyzetéről és az Egri Ifjúsági Zenei Programról is beszélt. Hozzátette: az Egerben immár hatodik alkalommal megrendezett Music Hungary Konferencia is azt mutatja, Eger rajta van a könnyűzene térképén. A szervezésben résztvevő kar dékánja Dr. Pintér Márta a megnyitón arról is beszélt, hogy reményei szerint jövőre már a Bölcsészettudományi és Művészeti Kar vezetőjeként találkozhatunk, ahol könnyűzenei tanárképzés is lesz majd.
A tanácskozás Bajnai Zsolt, az NKA Hangfoglaló Program Kollégium vezetőjének konferenciához fűzött előszavával kezdődött. Beszélt többek között arról is, hogy a Program könnyűzene oktatással foglalkozó alprogramja 2016 végén indult, amelynek egyik első eseménye a hatvanezredik látogatón is túl lévő a Hangszert a kézbe sorozat. Az ezeken a kiállításokon készült képeken pedig sok minden látszik, egyetlen dolog kivételével szomorú gyerek. Mert, mint mondta: zenére mindenki megtanítható, ezért kötelességünk mindenkinek megadni a lehetőséget, hogy zenélni tanulhasson. Emellett hangsúlyozta, fontos, hogy ne csak a zenélésre koncentráljunk, hanem a háttériparra is, mert például hangmérnökképzésre és menedzserképzésre is szükség lenne. A kollégiumvezető kijelentette: reméli, 4 év múlva úgy jövünk majd 10. Music Hungary konferenciára, hogy már kiadták az első könnyűzenei BA diplomákat, 15 év múlva pedig meglesznek az első doktori végzettséggel rendelkező szakembereink is.
Dr. Csüllög Judit és Dr. Nagy Zoltán egyetemi docensek az Eszterházy Egyetemen megvalósuló könnyűzenei képzésről tartottak rövid összefoglalót, amelyet Báder Elemér és Svéd Mátyás, illetve Farkas Antal egyetemi hallgatók előadásai foglaltak keretbe. Az Eszterházy Egyetem ének-zene tanár képzésén a könnyűzene a populáris zene és zenekari gyakorlat tárgyakban jelenik meg. Emellett jelenleg a könnyűzene, a musical írás, illetve a kamarazene és zenekari gyakorlat órákon van még lehetőségük a diákoknak a populáris zenei tanulmányok hallgatására. A zenekari gyakorlat során pedig 2005 óta máig alakulnak és alkotnak zenekarok az egyetemen. Az egyetem jövőbeli tervei között szerepel, hogy osztatlan tanárképzésben szeretnék elindítani az ének-zene – könnyűzene tanár szakpárt nappali és levelező tagozaton.
Ezt követően a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának dékánja Dr. Lakatos Péter előadásában a Zeneművészeti Karán kialakított, kialakítandó könnyűzenei képzésről számolt be. A karon 2017-ben merült fel a könnyűzenei képzés gondolata, aminek központi kérdése, miként lehet könnyűzenét oktatni, hogyan lehetne továbbvinni a könnyűzenei oktatást. Dr. Duffek Mihály a Debreceni Egyetem rektori megbízottja előadásában kiemelte, hogy az ő várakozásait is felülmúlta az, milyen népszerűségre tett szert az első, a Kőbányai Zenei Stúdióval közösen szervezett szemeszter. Hogyan folytatódik? A cél, hogy beépítsék az egyetem képzésébe az órákat, majd 1-2 éven belül minőségi, államilag elismert diplomát tudjanak nyújtani.
A pécsi egyetemi könnyűzenei képzésről Dr. Beck Zoltán a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának egyetemi adjunktusa, a Zenélő Egyetem szakmai igazgatója beszélt. Eszerint továbbra is komoly kritikai kérdés, hogy ha populáris zenéről gondolkodunk, hogyan teremtődik meg ezen művészeti ág kánonja. Továbbá mindehhez milyen legitim, vagy nem legitim tekintélyek kapcsolódhatnak. Kiemelte: számos olyan játszma van, amelyek kijelölik azokat a szakadékhelyeket, amelyek felismerésére és felszakítására előbb van szükség, mint magára a konstrukció felépítésére. Szakokon gondolkodunk, vagy intézmény-emancipációs folyamatokon? Miféle zenéről beszélünk, amikor popzenéről beszélünk? Miféle minimum feltételei vannak egy hangszer megszólaltatásának? A popzene kanonizációs folyamata elméleti kérdés. A popzenei kultúra emancipációjában mindenki érintett, aki a populáris zenével foglalkozik. Ezen felbátorodva kezdték el Pécsett a populáris zenei kultúra alapképzési szak létrehozását. A szaklétesítés beadásra került, jelenleg várják az első minisztériumi gesztusokat. Beck Zoltán előadását azzal zárta, reméli, hogy kiépül egy olyan struktúra, amely lehetővé teszi, hogy aki zenélni akar, az mehessen Debrecenbe, aki tanítani akar, jöhessen Egerbe, aki pedig kutatni akarja a populáris zenét, mint társadalmi fenomént, az mehessen Pécsre. Mert így jöhet létre az a diskurzus, ami segíti a popzene társadalmi legitimációját.
A konferencia második részét Horn Márton, a Magyar Zene Háza projektvezetője nyitotta, aki a készülő Magyar Zene Háza épületéről és a vele szemben támasztott elvárásokat mutatta be. Hangsúlyozta: nem egy klasszikus múzeum, nem egy újabb koncertterem jön majd létre, hanem az ismeretterjesztésre helyezik a hangsúlyt. Ezt követően Bolyki György zenész és producer szólt néhány szó a keresztény könnyűzene helyzetéről. Mint mondta a keresztény könnyűzenészek többsége nem képzett zenész, de elindult a keresztény életben egyfajta pezsgés. Intézményi keretek között viszont vannak olyan eredmények, amikre érdemes odafigyelni. Bolyki György előadása végén azt is kiemelte, hogy az egyetemi szintű képzés feltétele a megfelelő alapképzés, így ezt kell támogatnunk.
A panel harmadik előadását Balga Nóra a Hangfoglaló Program Magyar Könnyűzenei Oktatást Támogató Alprogramjának koordinátora tartotta a Könnyűzenei Témahétről, illetve a Poptanítás munkacsoportban folyó munkákról. A Témahét internetes oldala a www.zene7.com domainen már elérhető, célja pedig, hogy minél több diákhoz, minél több fórumon keresztül eljutassa a könnyzenét, mint művészeti produktumot. A honlapot a munkacsoport folyamatosan tölti fel, egészen az október 1-ig, a program kezdetéig. Balga Nóra előadása végén kiemelte, hogy a Munkacsoport mindenki előtt nyitott, akár a legutolsó percig is várják azok jelentkezését a poptanitas@gmail.com e-mail címen, akik szívesen csatlakoznának.
Pap Tibor a Peron Music Alapítvány elnöke számolt be a Kreatív Ház tervéről, amely uniós támogatást nyert, így Tatán elkészülhet egy tehetséggondozó központ. Az alapítvány fő fókusza a tehetséggondozás, ami nem pusztán a zenei képzésről szól, hanem egyéb kompetenciák fejlesztéséről is. Pap Tibor előadása végén kihangsúlyozta, hogy elindult az a folyamat, hogy a könnyűzenébe ne csak gazdasági, hanem társadalmi folyamatok is helyet kapjanak. Jantyik Zsolt, a Debreceni Művelődési Központ igazgatója a könnyűzene és közösségi művelés lehetőségeiről beszélt. A közösségi művelés egy eszme, ahol a közösségi összefogás erejére, a sikerélményekre építve a közösség méltóságát keresi. A zene pedig közösségszervező erővel bír. Nem lesz mindenkiből világsztár, aki zenél, aki viszont valamilyen hangszeren valaha elkezdett játszani, a szakmájában és a magánéletében is jobban boldogul az egyes közösségekben. Ezt követően Réz György, a Majdnem Híres Rocksuli intézményének alapítója tartott előadást Zeneipari képzések piaci alapon címmel.
Dominus Ákos a Szubjektív Értékek Alapítvány programigazgatója a közösségi zenélésről és annak jótékony hatásairól beszélt egy Erasmus plusz pályázat részeként. A Musinc program céljai közé tartozik a közösségi zenész fogalmának tisztázása, online tudásbázis létrehozása közösségi zenészek számára, továbbá pedig figyelemfelhívás a jelenségre és integrálása az oktatásba.
2018. június 9. 09:09