MusicMedia

„Amíg a muzsika szól, a világ is sokkal szebb.”

GÉPFOLKLÓR 45 – 2. rész Interjú Szabó Andrással

Szabó András zenész 1952-ben születet. Ötéves korától hegedül, tizenhárom éves korától gitározik. Népzenei pályafutását 1973-ban a Vízöntő együttesben kezdte, majd 1974-től a Kolindában folytatta, a Gépfolklórt 1975-ben alapította társaival. Utóbbi zenekar a Kormoránnal karöltve alkotta meg a hazai folk-rock alapköveit, és létrehoztak egyfajta zenei felfogást is. Ugyan Szabóék zenekara nem volt túlságosan termékeny, mégis viszonyítási pontként emlegetik a mai napig, hatásuk a későbbi Barbaro, és a napjainkban is működő Balkan Fanatik munkásságában is tetten érhető. Ez nem véletlen, Szabó gépfolklóros zenészpartnere, Tzortzoglou Jorgosz mindkettőben tagként szerepel.

A napjainkban változó összetétellel, de Gépfolklór néven működő csapat – Szabó András szárnyai alatt- az idei neves évforduló kapcsán egy koncertet tervezett Miskolcra, de a világjárvány közbeszólt. Az esemény egy későbbi időpontban lesz megtartva. A cikk előző (1.) részében a csapat első két meghatározó időszakát vizsgáltuk, most a második részben a formáció további korszakait, lemezeit vesszük górcső alá.     

Gyakorlatilag a kazetta megjelenése után már nem sokáig léteztetek, de ehhez a hanganyaghoz még készült egy huszonöt perces televíziós anyag is. Mit érdemes erről tudni?

1982 nyarán alakulóban volt még a formáció, akkor Cziránku Sándor, Huszti Zoltán, Balázs János, Román Péter és jómagam alkottuk a csapatot. Már három hete próbáltunk, mikor Román Péter családi okok miatt kilépett. És itt, egy nagyon jó pillanatban érkezett Jorgosz – megint-, majd Donászy Tibor - a „nagy Beatrice” volt dobosa. Aztán csatlakozott Szemes László basszusgitáros. Huszti Zolinak más elképzelései voltak, így kilépett, ezzel alakult meg a 1982-es legendás folk-rock formáció. Hozzávetőleg három hónap alatt játszódtak le a tagcserék. Decemberben koncerteztünk az FMH-ban a Muzsikással. 1983 januárjában az Egyetemi színpadon léptünk föl, majd jött a felkérés a félórás Tv műsorra, melyet – az ígéret szerint- fő-műsoridőben játszanak majd le. A műsor rendezője Jászi Dezső volt. Szóval ebben az évben le is adták ezt az anyagot, ez meg is hozta számunkra az országos ismertséget. Az egy erős, zavartalan évünk volt. Fontos, hogy a tv-s felvétel még a lemez rögzítése előtt volt! Gyakorlatilag a televízió stúdiójában hallhattuk azt, hogy miként szól a banda stúdió körülmények között. Nagyon jó, nyers rock hangzás született. Akkoriban elég sokat koncerteztünk Miskolcon, mondhatom, hogy rendszeres felléptünk különböző rendezvényeken. Nem véletlenül tervezzük oda az idei Gépfolklór 45-ös koncertünket, ami most elmaradt a vírus miatt... Szóval Miskolcon sok helyszínen fordultunk meg, például a Miskolci Rockfesztivál ’83 rendezvényen, a Salakmotor pályán – ez a 1973-as Popfesztivál 10 éves megemlékező bulija volt-, aztán a Kaláka Folkfesztiválon, a Molnár Béla Ifjúsági házban és a Rockgödör nevű belvárosi klubban is. Persze más helyszínek is voltak, a budapesti KEK, majd a Zánkai Úttörőtábor. Még egy emlékezetes és fontos koncertünk volt 1983 őszén. Nagy Feró vendégei voltunk a Budai Ifjúsági Parkban – ami nem sokkal ezután, 1984-ben be is zárt-, az Ős-Bikini előzenekaraként léphettünk föl. A szakmában nagyon jól kezdett csengeni a nevünk, így esett ránk a választás a lemezgyár részéről, hogy a Rottenbiller utcai Hungaroton stúdió új, huszonnégy sávos magnóját beüzemeljük – tudtommal mi használtuk először lemezfelvételre. Ekkor vettük fel a korábban már emlegetett Barbaro című anyagot, ami aztán műsoros kazettán jelent meg - ellentétben a beígért nagylemezzel. 5000 példányt adtak ki, az aránylag hamar el is fogyott. A lemezfelvétel, a stúdiómunka, a különböző szimfonikus ütőhangszerek alkalmazása külön fejezetet érdemelne. A zenekar jó formában volt, de Jorgosszal felerősödtek a vitáink. Gyakran voltak vélemény különbségek. Például a lemez szerkesztésének koncepciójában sem értettünk egyet. Egyébként a frontemberünk erős egyéniség volt, könnyen meggyőzte a környezetében lévőket. Szóval ilyen hangulatban indultunk a holland turnéra, ahol tíz koncertünk volt. Ott kalandfilmbe illő dolgok történtek velünk. Az interjú első részében meséltem a kinti konfliktusról, ebből adódott, hogy visszafelé már nem volt tagja a csapatnak az énekesünk… Ez a kinti csörte a zenekar létébe került. Cziránku Sanyi és Szemes Laci csak a Szabó-Jorgosz párosban hittek, Jorgosz nélkül nem támogatták az elképzeléseimet, így őket is elvesztettem. Ketten maradtunk Donászy Tibivel, de ő akkor már a P. Mobilban is dobolt. A Vízöntő együttes bőgősével, Huszár Misivel kiegészülve trióban játszottunk az 1984-es évben, a következőben pedig Gothár Ferivel, aki szintén egy évet töltött velünk. Ezt követően egy pár év csend következett nálam, majd jött a Honvéd együttes.

Ha már tv-felvétel, akkor beszéljünk filmes dolgokról is! Zeneszerzőként közreműködtél Tarr Béla Szabadgyalog című filmjében 1981-ben - a filmben zenélsz is és egyben főszerepet is játszottál. 1982-ben pedig a Machbeth című tévéfilmjében is szerepeltél, illetve több más filmnél statisztáltál is. Mondanál ezekről valamit?

Tarr Béla, mint fiatal progresszív filmrendező ekkortájt kezdte a pályafutását. 1978-ban a Családi tűzfészek című filmjével a Mannheim-i Filmfesztiválon elsőfilmes rendezőként – megosztva- első díjat kapott! Ragyogó dokumentarista film volt ez, láttam is. Ezután talált meg a felkérése a Szabadgyalog film főszerepére. Amatőr szereplőkkel dolgozott, dokumentarista módszerekkel. Egy hegedűst kellett alakítanom, aki tehetsége ellenére harcolni kényszerül a társadalmi konvenciók ellen. Mindez a 70-es évek szocialista kisvárosában játszódik, és hiába állnak a fiatalok tehetséggel, szeretettel az élethez, mégis elbuknak. A film sztorijához szolgáló történetnek az eredeti, életbeli szereplőjével próbálták először saját magát játszatni, de viselkedni kezdett a kamera előtt, így nem kapta meg a saját szerepét. Nekem is próbafelvételt kellett csinálnom, miután Béla felkért a szerepre. Szemben az első filmjével, Tarr Béla itt egy játékfilm-szerű, cselekményes, nézhető filmet akart létrehozni, hosszú snittekkel. Kétségtelenül izgalmas jelenetek váltották egymást: zártosztály, üzemi baleset, ágyjelenet, lakodalom, kocsmajelenetek, alkohol, Parkán tabletta, temetés… A filmet végül 1982-ben mutatták be a Puskin moziban, később a tv-ben is levetítették. Rám volt írva az a szerep, így evidens volt, hogy hegedülnöm is kell. Nem voltak megkötések, gyakorlatilag ugyanazt csináltam, mint Angliában utcazenészként, elővettem egy gyönyörű dallamot, mondjuk egy marosszékit és kíséret nélkül játszottam. Emlékeim szerint a Hej tulipán is szerepelt a sorban, aztán, az esküvői jelenetnél egy cigány bandával bazseváltam együtt. A történethez tartozik, hogy a film forgatása közben, a helyszínen elég gyakran látogattuk a helyi kocsmákat, voltak durva történések is a tősgyökeres lakossággal, előfordultak verekedések is. Ipolyság, Balassagyarmat volt a helyszín. A Machbeth film pedig egy zenei feladat volt. Shakespeare drámájához kellett autentikus zenét választani, és lejátszani.

1995-ben jelentkezett a Gépfolklór Zenei Társulás új anyaggal. Te közben 1987-95-ig a Honvéd Művészegyüttes tagja voltál, a Hegedős zenekar zenészeként. Miként összegeznéd a '95-ig tartó időszakodat? Illetve mi motivált abban, hogy GZT létrejöjjön?

A „zenei társulás” név kiegészítést azért használtam itt, mert meg szerettem volna a korszakokat különböztetni, tehát érzékeltetni, hogy ez már egy másik Gépfolklór. Donászyval nagy lendülettel vágtunk bele újból a próbákba 1994 vége felé. Érdekesség, hogy ő jó néhány próbánkra lehozta Kicska Lacit, az Edda basszusgitárosát. Laci is nagyon szerette ezeket a zenéket játszani! Sajnos Pataky Attila nem hagyta túl sokáig ezt a dolgot szó nélkül, Kicska le lett állítva, nem jött többet. 

És Donászy? Ő is az Eddában volt akkor…

Őt nem nagyon tudta befolyásolni Attis e tekintetben. De persze az Edda volt az elsődleges nála! Később aztán Tibi hozta helyettesnek Molnár Gábort, aki később basszusozott is nálunk! Gyakorlatilag a lemezen már ő dobolt a felvételeknél. Margit Józsi a Kormoránból pedig Horváth Gyurit ajánlotta be hozzánk, Jiling Jácint a kimnowákos Novák Peti révén került a látókörünkbe. Ő több hangszeren is játszott, így jó hasznát vettük a tudásának. Ez a felállás már fellépett a Republic előtt is, mivel ’95-től már ott is zenéltem. Emlegetted a Honvéd együttest. Ide, 1987-ben Rossa László zeneszerző barátom hívott, aki a Vasas táncegyüttes zenei vezetője is volt, és korábban már dolgoztam nála. Alighogy bekerültem Hegedős együttesbe máris belecsöppentem Tündérkert című táncjáték lemezfelvételébe. Vavrinecz András, a produkció másik hegedűse kitűnő lejegyzése alapján kellett egy sereg gyönyörű erdélyi dallamot játszanom, ezek csodálatosak voltak. Emellett saját koncertműsort is csináltunk, hiszen folkzenekarként is felléptünk. A saját lemezünkön öt feldolgozásom is szerepelt! A lemez címe: Felemás. Ekkor talált meg Donászy Tibi telefonhívása. Vele tartottuk a kapcsolatot – annak ellenére, hogy akkor nem zenéltünk együtt-, néha meghívott Edda koncertre is, ahol hatalmas elánnal játszott. A KEK-en, a PECSA-ban, mikor Csillag Endre gitározott még náluk. Elképesztő, milyen szigorúan szólt az Edda akkoriban. Szóval Tipcsi felvetette, hogy kicsit fel kéne eleveníteni a Gépfolklórt, mert érdekes régi próbatermi felvételeket talált. El is kezdtük a zenélgetést, a Honvéd együttestől is kaptunk támogatást, Rossa Laci és Novák Tata segítségével megkaptunk egy régi folkzenekari próbatermet. Aztán megtaláltuk Horváth Gyurit és Jíling Jácintot, aki hangtechnikusi státuszban dolgozott akkoriban, de kitűnően zogorázott. Közben megjött még hozzánk Molnár Gábor is az underground világából, ő Tibit helyettesítette, mikor az Eddában voltak kötelezettségei. Sajnos annyira belelkesedtem a friss formációtól, hogy elhanyagoltam Honvéd-beli munkámat, így rövid időn belül szakításra került sor. Éppen hogy eljöttem a Honvéd együttesből, máris egy új kapcsolat jött létre. A Honvéd együttesben működött a Yello stúdió, ott a lépcsőfordulóban találkoztam össze a Republic gitárosával, aki ismert a Gépfolklórból, adott egy kazettát két dallal, hogy az elsőre kéne hegedülni. Ez volt a Varázsolj a szívemmel, a másik a Játssz egy kicsit a tűzzel. Meghallgattam, tetszettek a dalok, hamar megtaláltam a kis szólók hangvételét. Nagyon tetszett az is, hogy írott számok voltak, nem feldolgozások. Két nap múlva fel is vettük, kiderült, hogy a Játssz egy kicsit-re is kellett hegedű, amire már otthon megírtam a szólamomat. Ez az én területem, két szuper saját dal, folkos hangulatú beat-rock nóták. Nyüzsögtem is a Yelloban, rohangáltam a feljátszó és a keverőszoba között, megismételgettem, tudok jobbat felkiáltással. Be se fejeződött a felvétel, Cipő odajött és megkérdezte, van-e kedvem koncerteken is játszani, a választ már nem kell mondanom...

Mit hallhatunk zenei koncepcióként a tíz év után megjelent lemezen?

Adjon az Isten - a címe is mutatja, hogy visszatértünk a gyökereinkhez. Ez a népzenei hagyományokat jelentette leginkább, főképpen a régi stílusunk pentaton dallamvilágát, másrészt a Sebő Ferenc, Halmos Béla által játszott autentikus népzenét, mely elképzelés mögött egy igen komoly értelmiségi kör sorakozott fel. Például Nagy László, Csoóri Sándor, Weöres Sándor, Martin György, Novák Ferenc, Foltin Jolán - a teljesség igénye nélkül. Ők alkottak olyan tekintélyes csoportot, akik ki tudták harcolni ennek a fontosságát az MSZMP-ben lévő ellenzőknél. A másik fontos tényező a megszólalás, ha az ember feláll gitárokkal, dobbal, egy kategóriába kerül a csodált nagy nyugati zenekarokkal, ennek is meg kell felelni. De ezek csak okoskodások, szeretni kell a zenélést, és egyúttal hitelesnek kell lenni! Az emlegetett Honvéd együttesben volt egy lefelé ívelő szakmai vonalam. A Hegedős folk zenekar első önálló műsorát - a csatlakozásomtól számítva- sikerült a feldolgozásaimmal feldobni, de aztán észre kellett vennem, hogy már mást szeretnének. Akkoriban nagyobb szerepet kapott az autentikus zene, én így találtam vissza a Gépfolklórra. Nem éreztem jól magam akkoriban, a Honvéd turnékon is hülye sztorikat produkáltam. Egy angol tanfolyam is lógott rajtam… Nem voltam jelen a popzenében, de három Republic dal megütötte a fülemet. A Repül a bálna, az nagyon rendben volt, a Jó reggelt kívánok brutálisan nyers volt és a váratlan rím hatásos - mindjárt az elején-, a 67-es út a pizzikátóval megfogott, de abból hiányoltam a hegedűt. Szóval ilyenek is hatottak még rám akkoriban.

95-ben jött be a Republic az életedbe. Erről még mit tudnál elmondani? Mit jelentett ez a korszak neked?

Őszintén, én nem igazán foglalkoztam popzenével. Nem tudtam, mi az a Republic. A Honvég együttes lekötött, ott megbecsült voltam, aránylag jó fizetéssel. Csak később derült ki számomra, hogy három dalt ismerek tőlük, hallottam már a rádióban… Akkor már beugrott, hogy nekem az tetszett ismeretlenül, és az volt bennem, hogy milyen jót tudnék ebbe hegedülni. Egyébként én mindenbe belehallok hegedűt! Ha-ha! Elkezd dolgozni az agyam és már megy a szólam… Egyébként irigykedve hallgattam az ilyen nótákat, mert én nem tudtam ilyen jót írni akkoriban. Ugye, mi népi dallamokhoz nyúltunk, átírtunk, de komplett sajátba nem mentünk bele. És én ezt a republicos időszakomban tanultam meg ott. Egyébként sok folklorisztikus téma volt náluk, meg eleinte punk is. Cipőt szenzációs szerzőnek tartottam és tartom. A rendszerváltás után több lemez jelent meg, mint az első két felállás időszakában (1975-1984). Mi volt ennek az oka? (1995, ’96, 2002, 2004.) Egyrészt, régen szerzői kiadásban nem adhattunk ki lemezt, minőségi maszek stúdió sem nagyon volt, csak monopóliumok voltak. Másrészt pedig sok minden halmozódott fel a kilenc év alatt. Kaptam segítséget a Honvéd együttestől is, és írtam zenét koreográfiához is.

2004 és 2018 között nem készült anyag. Mi volt ennek az oka?

2004-ben még volt az Eljönnek az ünnepek. Az még felszálló ágnak számított. Valahogy az ez utáni – emlegetett- időszakban nem ment a koncertezés, nem nagyon hívtak, ezért valami más is kellett még. Ez volt Cipő barátjának, Wéber Ferinek a felkérése, hogy segítsem őt a Héttorony internetes irodalmi újság rendezvényén hegedűvel, gitárral. Ebből lett a Wéber és barátai formáció, melynek Rózsa Gyuri volt még tagja. Feri nagyon szép verseket írt, ugyanilyen tehetsége volt versmondásban is. Wéber és barátai néven az interneten is megtalálható, mit alkottunk. Feritől az elváláskor kaptam egy stóc verset, amit a mai napig tudok használni dalokhoz. 2018-ban volt az utolsó megjelenés szólólemezként, de Gépfolklór címen - Donászy közreműködésével- , illetve abban az évben Szabó András Gépfolklór Projekt - Hova Visz Az Út album is megjelent. Ezt hogy kell értelmeznünk? Utalások, átfedések vannak. Úgy hozta a sors, hogy 2017 szeptemberében kiléptem a Republicból, decemberig vállaltam a koncerteket, de a döntésem megmásíthatatlan volt. Onnantól már a Gépfolklóré volt a főszerep. Karácsonyra elkészült a Hova visz az út című lemez, ezen Donászy Tibi, Kun-Sebestyén Géza, Rózsa Gyuri játszanak velem. Ez Szabó András és a Gépfolklór Projekt néven futott. Mivel erről maradtak le számok, így 2019 tavaszán elkészítettem a Gépfolklór című szólóalbumomat, amire ezeket a dalokat felraktam. Ennél a stúdiómunkánál Csík Pistit hívtam segítségül, hogy dobokon közreműködjön, illetve Gergely Bálint gitárost. Közben felvettünk egy anyagot Donászy Tibivel, Molnár Gáborral, ezen Kovács Nóri is énekelt két dalt, itt a keverés még hátravan, így a megjelenés is. Egyébként Tibi teljesen csak barátságból vállalta a stúdiómunkát! Aztán Gulyás Ferivel is felvettünk egy akusztikus anyagot, melynek címe Hajnali háztetők.

Ezt megelőzően a 2002-es Hajnalhasadáson Cziránkuval is dolgoztál, itt Németh Gábor volt a hangmérnök. Czirával hogy kerültetek megint össze? Korábbi tagokkal milyen volt a kapcsolatod ebben az időben?

2000-ben jöttünk össze Cirával újfent, de én az 1985-ös szakítás után mindig rohangáltam utána, szerettem volna megnyerni, hogy újra együtt muzsikáljunk. A  Barbaro – ahol ő játszott- akkoriban elvesztette a lendületét, Jorgosz sem volt már benne, 1999-ben kiszállt. Szóval, le is álltak ekkor, így hívtam meg Czirát, ekkor már sikerrel. Óriási volt! Jácinttal, az akkori billentyűsünkkel összedugták a fejüket és a két csodabogár elképesztő hangzást hozott létre. Aztán Herpai Sanyi - Isten nyugosztalja!- szétcsapott köztünk. Sok energiát ölt ő  a Barbaróba, nem engedte, hogy Sanyi hosszabb távon nálunk maradjon. 2004-ben újra együtt zenéltek, akkor már Both Mikivel dolgoztak, aki Jorgosz helyére érkezett. Szóval pont belefért a Barbaro szünetébe, hogy Czira bevállalja a Hajnalhasadás album elkészítését velünk, amit Németh Gábor stúdiójában rögzítettünk. Akkor már jelen volt a republicos hangás is, mivel hatott rám az ott töltött idő. Egyébként ezen az albumon Grencsó István is közreműködött szaxofonon! Horváth György basszusozott, Dörnyei Gábor dobolt. A kapcsolatokról is kérdeztél, erre konkrétan azt tudom mondani, hogy Donászyval és Cziránkuval sikerült még dolgoznom, ahogy fentebb vázoltam. Jorgosszal direktben nem is találkoztam. Nem tartottuk a kapcsolatot, csak véletlen találkozás volt. Nem tartunk haragot, de így hozta az élet.

2014-ben, májusban a "nagy ötös" fellépett a Back Stage Pubban. Ez csak erre a koncertre szólt? Hogy jöttetek össze?

Ez Donászy Tibihez kacsolódik, hogy ismét színpadra léptünk: Jorgosz, Cziránku, Donászy, Szemes Laci és én. Neki ilyen szólóest jellegű fellépése volt ez, összehozott négy zenekart, melyben ő dobolt. A sorban mindjárt az első volt a Gépfolklór. A BackStage-gel közösen szervezték a bulit. Ez a koncert 2015-ben egyébként megismétlődött, Tibi 60. születésnapján! Mi fél órát játszottunk, öt vagy hat nótát.

A 45-ös évfordulóra nem vetődött fel, hogy próbálkoztok ezzel még egyszer? Az utóbbi időszakban kik a zenész partnereid?

Sajnos az évfordulós koncertre már nem tudtam összehozni a zenekart, Czira már nem akar zenélni, Jorgosz pedig nem nagyon ér rá a Balkán Fanatik és egyéb elfoglaltságai miatt. Jelenleg Molnár Gábor, Rózsa György, Bense Sándor, Fazekas András, ifj.Gerebics Sándor, Begyik Marcell a zenekar tagja, közreműködő művészünk pedig Kovács Nóri népdalénekes.

PAYA


2020. május 9. 12:29

Minden jog fenntartva. 2020 - Instrument Reklám/MUSICMEDIA