MusicMedia

„Amíg a muzsika szól, a világ is sokkal szebb.”

Fatia Negra – Dying Breed (koncepció gitár)

Néhány esztendeje érik már, hogy hazánk egyik legkiválóbb hangszerész műhelyéből – a megszámlálhatatlan mennyiségű bundozás, síkolás, fogólapcsere, törött nyakak, beszakadt testek és ki tudja még hányféle javítási munkák után – saját készítésű hangszerek lássanak napvilágot. Mielőtt azonban rávetnénk magunkat jelen írásunk tárgyára a Dying Breed-re, kicsit evezzünk vissza az időben, hiszen tavaly megtört a jég és néhány napig két koncepciónak szánt gitárt is kipróbálhattam, amelyektől leesett az állam. Akkor kérdezgettem Lápit (Szieberth Tamás) gitárkészítő mestert.

Mesélnél valamit a koncepciótokról, annak lényegéről?

Több mint 15 év alatt a műhelyünkben rengeteg prémium árkategóriájú, rendkívül rossz állapotú gitárt javítottunk meg. Ezekből a munkákból származó tudás és tapasztalat egyértelmű következménye az igény, hogy saját hangszereket készítsünk. Mindenképpen klasszikus formát és modern dolgokra is alkalmas játszhatóságot szerettünk volna. Régóta tudtuk, hogy a centerblokkos gitárok jól ötvözik az arch top jazz gitárok és a tömör testű testvéreik jó tulajdonságait és remekül alkalmasak amerikai rockzenére, amit reggeltől estig hallgatunk és játszunk. Tudatos faanyag választással és jó hardverekkel már össze is állt a fejünkben az első Fatia Negra! A koncepció lényege: ha vintage hangot akarsz, ugyanazokat a faanyagokat kell beszerezni, amikből a hatvanas-hetvenes években építették a hangszereket! Nem olyasmit, hanem pontosan azt!

Milyen anyagokat jelent ez tételesen?

Ismeretség útján 45 éve vágott hondurasi mahagónira tudtunk szert tenni, amiből a ’60-as évek legendássá vált Gibsonjai is készültek annak idején. Ebbe véstük bele az üregeket és alakítottuk ki a középső blokkot. Tetőnek és nyaknak 15 éve vágott cselló hátanyagot és nagybőgő nyakanyagot választottunk. Az öreg mahagóni meghozza a vintage korú LP-ok és SG-k klasszik mélyeit, a jávor top pedig konkrétabbá, egyenesebbé teszi a hangot jellegzetes középmagas frekvenciatartományával. Az 50 éves nagybőgő fogólap ébenje kis megmunkálás után újra ellátta funkcióját, ezúttal már a saját hangszerünkben erősíti a magas frekvenciákat.

Nyilván nagyon fontosak az alapanyagok, de azért úgy gondolom, az sem mindegy hogyan kerülnek megmunkálásra. Van ebben is olyan eljárás, amit mindenképp kiemelnél?

A lakkozás elképesztően fontos. Manapság, ha fényes valami, akkor azt az emberek megveszik. Hihetetlen divat a „poliészterezés”: döntik a készítők és a gyárak a vastag műanyagot a silány minőségű fákból készült hangszereikre. Sajnos a PU a hangszeriparban teljes tévedés. Csökken a hangkitartás és értékes frekvenciákat veszítünk, amiket persze igyekszik az ember effektekkel és eq-val pótolni, de sajnos ez sose szól ugyanúgy, mintha az adott frekvenciák a hangszerből származnának. Mi sok vékony réteg nitrocellulóz lakkot használunk, ahogy ezt egyébként mindenki teszi, aki számít. Sokkal nehezebb vele dolgozni, de a természetes fény és a hangzásbeli tulajdonságok miatt megéri!

A tavalyi Gitármánia Táborban az új hangszerek már hallhatóak voltak és az októberi Budapest Music Expo-n pedig bárki ki is próbálhatta őket. Magam is itt figyeltem fel Varga Marci (Vonós-pengetős hangszerjavító- és készítő. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Hangszerkészítő Iskolájának pengetős szaktanára, és gyakorlati oktató.) legújabb hangszerére, amely a Dying Breed nevet viseli és szintén a fent vázolt koncepció része, s egyben a Fatia Negra manufaktúra legújabb elkészült egyedi hangszere. Lássuk is az összetevőket:

Néhány részletben ez a hangszer eltér a korábbiaktól, erről Varga Marcit kérdeztem...

Melyek a jelentősebb eltérések a korábbi hangszereitekhez képest?

A Dying Breed, az első hajlított kávás hangszer, ami a kezünkből kikerült. Ragaszkodtunk az eredeti, 30 éve száradó mahagóni center blokkhoz, ami nagyban elősegíti a hangszer elképesztő mélyeinek megszólalását. Újdonság a kőris tető és hát, ami fényesebbé, kicsit kopogósabbá, valamint a bronz híd, ami fémesebbé tette a gitár hangját. A hajlított kávás építés miatt hangosabb és szélesebb sávban szól, mint a korábbi hangszereink. Sőt reszponzívabb is, nagyon dinamika érzékeny.

Manufaktúránkról fontos tudni, hogy egy-két előkészítő műveletet leszámítva, autentikus módon, kizárólag kéziszerszámokkal készítjük a hangszereinket. Bár így időben tovább tart, ám a készítő természetes módon ráhangolódik a készülő hangszerre, így a végeredmény is jobb lesz. Hozzáadott érték- és egyedi gitár születik. Másik fontos dolog, hogy a több évtizedes szerviz múlt miatt határozott elképzelésünk van arról, hogy mitől lesz kiváló egy hangszer. Akusztikai méréseket végeztünk, technológiákat fejlesztettünk, sokféle hangszert javítottunk és sokféle hangszeren játszottunk az évek során. Tudjuk az előforduló konstrukciók előnyeit és hátrányait, ismerjük a zenészek igényeit is. Természetesen készülnek könnyebben beszerezhető, olcsóbb árkategóriájú faanyagokból is hangszerek nálunk, de mi a lehető legkiválóbb minőségű, több évtizede (20-40 éve) száradó tradicionális hangszerfákkal szeretünk dolgozni és hiszünk benne, hogy másból nem is készülhet kiváló hangú mesterhangszer.

Nos, az elhangzottakhoz én sem tudok mást hozzáfűzni, mint azt, hogy minden szavatok aranyat ér.

A Dying Breed hozzávetőleg egy hetet tanyázott nálam és több erősítőn is sikerült kipróbálnom. Nyers, átütő és iszonyatosan kényelmes a hangszer. A nyaknál elhelyezett SH-2 számomra nem ideális, de ez ízlés dolga... ha gitár az enyém lenne (amit nagyon is el tudnék képzelni), akkor olyan hangszedőt választanék, amely lényegesen kevesebb mély tartománnyal rendelkezik és egészen biztosan kérnék hozzá felezhetőség lehetőséget is. A híd-hangszedőhöz viszont nem nyúlnék, mert elképesztő telitalálat... igazi ŐS-sound. A hangszer akusztikusan is tökéletes játékélményt nyújt, azt is mondhatnám, hogy mechanikai értelemben kész tökély. A nyaka például már első érintésre is olyan otthonosság érzetet keltett bennem, mintha több éve játszanék rajta. Véleményem szerint ilyen minőségű és ilyen akusztikai tulajdonságokkal rendelkező hangszert nem lehet ma hazánkban üzletekben vásárolni és az interneten sem találhatunk a gyári, szériában gyártott hangszerek között hasonlókat. Ezért minden zenész kollégámat arra bíztatok, hogy ne hagyja ki ezt a minőségi élményt, keresse fel a Fatia Negra manufaktúrát és keresse a lehetőséget, hogy kipróbálhassa ezeket a gitárokat.

Andrásik Remo


2019. április 29. 14:53

Minden jog fenntartva. 2019 - Instrument Reklám/MUSICMEDIA