Életképek - Viharmadarak
Folytatjuk életképek címmel indított önálló sorozatunkat, melyben ugyanazon kérdéseket tesszük fel számos hazai művésznek azt remélve, hogy a válaszaikból (önállóan és összességükben is) egyedülálló kép rajzolódik majd a hazai zenei életről és a zenész hivatásról.
Mivel foglalkoztok éppen?
Jelenleg zenekarunk a második lemezét fejezte be és ennek kiadása után, ami megtörtént december 8-ánm készül a jövő évi koncertekre, amivel szerencsére bőven el vagyunk látva. De persze közben mivel telhetetlenek vagyunk elkezdtük készíteni a harmadik lemezt.
Mik a szakmai terveitek a közeljövőre?
A már említett harmadik lemez elkészítése és természetesen a második lemez marketing kampánya, ami a mai világban elengedhetetlen. És tervben van egy olyan a koncerteket segítő szakmai csapat összeállítása, akikkel minden fellépés gördülékenyebb illetve színvonalasabb lesz.
Új anyag? Koncertek? Szólótervek? Zenekari tervek?
Meg kell említenem a menedzsment fontosságát, mert mi hiába zenélünk jól és írunk számokat a menedzsment feladata a megfelelő számú és korrekten lekötött koncert szervezése. A jövő évi koncerteket már elkezdtük szerződésbe foglalni, és aki igényt tart ránk annak már szerencsére idejében kell jelezni, mert lassan de biztosan fogynak az időpontok.
Szerinted merre tendál a hazai zeneipar?
A hazai zeneipar nagyon nagy átalakuláson megy keresztül, talán azt is mondhatnám, keresi önmagát. És itt gondolok a zenekarok életkori és műfaji behatárolására is. Én úgy érzem feléledt az élőzene iránt az igény, amellyel megint az igényes nem gépi zene került előtérbe. Ezt az is mutatja, hogy visszatért a színpadra nagyon sok olyan előadó, aki évekig, hogy úgy mondjam téli álmot aludt. És bár sokan azt mondják, ezeknek a zenészeknek már nem a színpadon a helye én úgy gondolom, egy olyan színvonalat hoznak a magyar könnyűzenei életbe, amivel az éppen induló zenekaroknak mutatnak egy etalont.
Milyen pozitív/negatív trendeket tapasztalsz?
A mai pozitív és negatív trendek között igazából nincs is különbség. Ugyanaz a segítője és hátráltatója a zenei életnek, és itt gondolok az online világ elterjedésére, amiben nagyon nehéz megtalálni azokat a lehetőségeket, ami egy mai magyar zenekarnak előnyére és nem hátrányára válik, és ez nagyon jól megmutatkozik a lemezkiadás terén. Mert az első kérdések, amik felvetődnek egy készülő lemez kiadása előtt. Online adjam ki a lemezt vagy fizikai formában (cd) vagy esetleg ezek mellett vagy helyett közösségi oldalakon? És ezek a kérdések olyan szinten határozhatják meg egy lemez sorsát, amit egy pár évvel ezelőtt még nem is gondoltunk volna.
Szerinted meg lehet élni a mai zenélésből? Te ebből élsz?
Meg lehet belőle élni. De ez is olyan, mint bármelyik vállalkozás. Van egy termék, ami maga a lemezen megtalálható anyag, és ha ezt a terméket sikérül úgy prezentálni, hogy az emberek befogadják akkor megfelelő számú koncert lekötése után akár még rentábilis is lehet a vállalkozás. Hogy ebből élünk-e? NEM!! De remélem, ami késik, nem múlik.
Milyen területről származik bevétele ma egy hazai zenésznek: koncertekből vagy lemezkiadásból esetleg jogdíjakból?
Először kezdeném a lemezkiadással. Jelenleg a lemezkiadásból származó jövedelem egyenlő a nullával. A legtöbb zenekar berendezkedett egy olyan világra ahol a lemezkiadás egy szükséges rossz. Sajnos manapság csak és kizárólag a koncertekre lehet támaszkodni. A jogvédelemből származó jövedelem sem nyújt egy biztos támaszt. Úgyhogy aki ebből akar megélni annak, marad a sok utazás és a lehető legtöbb koncert.
Mit gondolsz a zenészek hazai megítéléséről? Régen jobb volt a helyzet? Ha igen szerinted miért?
Nem hinném, hogy itthon másképp ítélnék meg a zenészeket, mint bárhol máshol a világon. Azt sem mondanám, hogy jobb vagy rosszabb, mint régen inkább az emberek elvárásai változtak meg. A mai digitális világban bár nagyobbak az elvárások, de ez talán érthető is. Míg a kezdetekben a hazai zenészeknek a külföldi zenekarok voltak a mércéi, addig a mai magyar zenekaroknak már a hazai zeneipar alapítói lettek az összehasonlítás alapjai. És ebből a szemszögből nézve ma nehezebb olyan munkát lerakni az asztalra, ami átüti azt a bizonyos ingerküszöböt.
Van-e jelölted, hogy kiből lehet/lehet-e egyáltalán valakiből magyar világsztár?
Nem látok a hazai színtéren olyan zenekart vagy előadót, akiből a szó klasszikus értelmében világsztár lehet, persze ez nem jelenti azt, hogy nem is lesz. És ez talán nem is a zenészeken múlik inkább azokon az embereken, akik meghatározzák a zeneiparunk irányát. Mert hát hogyan is legyen világsztár, ha a hazai médiában is csak az úgynevezett Mainstream zenei anyagok játszhatók. És hogy ez a megfogalmazás mit takar? Kicsit ironikusan azt is mondhatnám, hogy „szóljon az amit én akarok”. És itt gondolok főleg a rádiókra.
.jpg)
Mi a véleményed a tehetségkutatókról általában?
Sajnos azt kell mondanom, hogy a zeneipar olyan felhígulását eredményezi egy mesterségesen létrehozott ranglétra nélküli karrier létrehozása, ami felbillenti az egyensúlyt az előadók között. Bár tagadhatatlan tény hogy vannak tehetséges emberek, akiket felfedeztek és tőlük is színesebb a hazai zenei kultúra, de az is látható, hogy aki végig járja azt az utat, amit egy zenésznek a fejlődése érdekében végig kell járnia az egy teljesebb és színesebb zenei világot alkot önmagának és az őt követők számára. Persze kivételek itt is vannak.
Mi a véleményed a zenei utánpótlásról?
Úgy gondolom, van, a mai magyar fiatalok között rengetek olyan tehetséges ember, aki megfelelő utánpótlást tud nyújtani, hogy fennmaradjon, és talán fejlődjön a zeneiparunk. De ehhez az is kell, hogy azok, akik, már elértek valamit a zenei életben erre oda figyeljenek és felkarolják ezeket a fiatalokat.
Mi a véleményed a fesztiválokról?
Annak borzasztóan örülök, hogy Magyarországon rengeteg zenei fesztivál jött létre az elmúlt években. Bár a zenészek, akik ezeken a fesztiválokon felléphetnek egy nagyon szűk kör. Egy részből érthető, hiszen mint minden vállalkozásnak a profit az első cél és itt jön a DE. Talán lehetne egyfajta misszió is az általuk létrehozott rendezvény azzal a részcéllal, hogy bemutassák azokat a zenekarokat, akiknek a lehetőségeik behatároltabbak. De összességében színesítik a hazai zenei kultúrát, aminek nagyon jó hatása van.
Mi a véleményed a hazai klubéletről?
A hazai klubélet, mint olyan nem létezik. Vannak, még olyan szigetek ahol látjuk annak nyomait, hogy valamikor honnan indult a magyar zeneipar. Talán van egy pár klub, amiknek a nevét ismerik az emberek, de ez még a nagyvárosokban is egy kézen megszámolható egységek. És amíg ez nem változik addig nagyon nehéz lesz a klubéletet feléleszteni.
Szerinted mi lendíthetne a legnagyobbat a hazai könnyűzenei életen?
Itt elsősorban azoknak a felelősségét emelném ki, akik a legtöbbet tehetnének azért, hogy a hazai előadók előtérbe kerüljenek. Konkrétan a rádiókra gondolok. Addig, amíg a rádiókban 80%-ban nem magyar zene hallható addig nagyon nehéz a hazai előadók helyzete. Itt is vannak, kivételek csak sajnos azok általában nem országos lefedettséggel rendelkeznek. És ez az, ami nagyon beszűkíti a hazai zeneipart. Remélem, ezt felismerve lesznek olyan emberek a könnyűzenei életben, akik ezen változtatni akarnak és tudnak is.
György Daniel
VIHARMADARAK
2017. december 15. 16:31