Legkedvesebb felszerelésem – Fekete Tibor Samu
Folytatjuk „Legkedvesebb felszerelésem” címmel indított sorozatunkat a Music Media Magazin oldalain, melyet azért tartunk kiemelkedően fontosnak, mert ebben a sorozatban minden megkérdezett zenésztől, hangtechnikai szakembertől azt kértük, hogy azon felszereléseiket mutassák be nekünk, amelyek koroktól, márkaszerződésektől és egyéb érdekektől mentesen váltak meghatározó kedvencükké.
Fiatalon mit gondoltál a cucc-építésről?
Nagyon az elején nem érdemes kezdenem, mert akkor olyan hangszereket kell megemlítenem, mint Jolana (CS), Musima (DDR) basszusgitárok, vagy Wermona, Regent, BEAG erősítők, olyan szocialista csúcstermékek, amelyek a mai korosztálynak nem mondanak semmit. Típusuktól függetlenül, ezeknek az erősítőknek egy közös ismérvük azért volt, pakolhattunk belőlük bármennyit is magunk mögé, egy dologtól nem kellett tartanunk, hogy a „mennyiség átmegy minőségbe”.
A cuccépítésnek akkortájt inkább gyakorlati oka volt, mivel az alapok szinte csak magukban szóltak (nem kerültek bele az énekcájgba), a basszusnak mindig egy testes erősítő kellet, hogy rá tudjon ülni a zenekar.
A bass-evolúció rögös útját én is végigjártam. Volt Meazzim, Selmer Goliath-om, Fender Bassman-em, mégis, amikor szüleim segítségével megvettem az első piros Marshall-t, könnyes volt a szemem. A nyakamban egy amerikai Fender Preckó lógott és volt egy igazi Marshall-om, bakancslistám ki lett pipálva, mit várhattam volna még az élettől?
Hány hangszerre vágytál?
Mindig egy hangszerem volt, és nem is vágytam többre, mivel Fender párti voltam szinte az egész beatkorszakot egy Fender Precision-al kotortam végig. Azért a biztonság kedvéért Medgyesi Tibivel berakattam a bridge mellé egy JazzBass pickupot…
A hangszermániám a Zenész Magazin-os évek alatt alakult ki. Mivel több, mint 10 éven keresztül vezettem a basszusgitár tesztrovatot, és minden hónapban több hangszert is teszteltem, óhatatlanul beleszerettem a hangszerekbe. Szinte minden típus megfordult a kezemben és az évek alatt bebizonyosodott, hogy az ikonikus, „signature” hangok valóban márka-függők. Ahhoz, hogy Chris Squire - Rickenbacker, Louis Johnson - MusicMan vagy John Paul Jones - Fender Jazz Bass hangját azonnal felismerjük, két dolog szükséges, a zenész egyéni stílusa és a hangszer jellegzetes, karakteres hanga. Ekkor megfogadtam, hogy a meghatározó, legendás hangszerekből megpróbálok egyet-egyet beszerezni.
Bemutatnád, hogy most milyen gitárokat használsz élőben és/vagy stúdióban? Kezd esetleg a beszerzés időrendjében!
Mivel több produkcióban is dolgoztam, megpróbáltam mindig olyan hangszert használni, amely a stílusnak legjobban megfelelt. Alaphangszerem a Fender Rosco Beck JazzBass, ez már bizonyította, hogy a színpadon és a stúdióban is a leguniverzálisabb márka (Korál, Megasztár zenekar). Az Ákos Band-ben Warwick Thumb és Warwick Streamer One modelleket használtam, mivel jellegzetes orros középtartományukkal nem olvadtak bele a vastag groove-os, synth-is alapba. Ákos „rockos” turnéin MusicMan StingRay-t használtam, amely az Orange erősítővel párosítva biztosította a koszos rockos hangzást.
Színházi munkáimban leggyakrabban a Cort GB795 modellt használom, kézreálló, jó ár-érték arányú, univerzális modell. Utolsó beszerzésem: két Soundberg modell, a California VT5 (Precision/Jazzbass), California VM5 (Precision/ MM humbucker) pickup elrendezéssel. Rendkívül igényesen elkészített precíz hangszerek, jó hardwarekkel és elektronikával.
Milyen erősítőket, hangfalakat használsz élőben?
Eleinte a Korálban Acoustic 360 erősítőt használtam - mit sem törődve azzal, hogy rockra nem a legideálisabb cucc. Kötelező volt, mivel Pastorius mögött is ez állt. Nagy bulikon mindig Ampeg-en vagy Peavey-n játszottam - aztán megmaradtam az utóbbinál. Egy 500 W-os Peavey BAM bass combom volt, ami alá beraktam egy extra ládát. Nagyon jól használható alap, pregnáns, ütős hanggal, a fej különböző modellezéseket és effekteket is tudott, de én ezekből csak a jól funkcionáló kompresszort használtam. Úgy gondolom, hogy hagyományos rockra még mindig a Peavey és az Ampeg a legalkalmasabb.
Milyen erősítőket, hangfalakat és kiegészítőket (pl.: mikrofon) használsz stúdióban?
A hőskorban még cipeltük az alapokat és órákig kerestük az ideális mikrofon beállítást, majd szanaszét döngettük a stúdiót, de ez már a múlté, manapság elég a hangszert a vállunkra kapni, és irány a felvevő. A TomTom-ban - ahol leggyakrabban dolgozom- TLAudio, vagy RME előfokot használok és onnan direkt csatlakozom a pultba.
Milyen effekteket szoktál használni?
Nem vagyok effektmániás, egy Boss GT10B effektem van, ez amúgy egy kitűnő multieffekt, de számomra a legfontosabb, hogy tudja a true bypass módot, így nem avatkozik be a direkt hangba, csak effekt használatkor működik a konverter.
Van-e valami különleges cucc, amit használsz? (szimulátorok, szoftveres kiegészítők)
A Korál-ban a 70”-es években használtam Taurus Bass pedált, majd hosszú szünet után 2008-ban az Ákos turnén egy Roland PK-5 midi lábpedált tapostam. Ha a zene úgy kívánja, előveszem az Aria SWB elektromos bőgőmet is.
Otthoni stúdiómunkáknál, ProTools-al és Cubase programokkal dolgozom, a basszus hanghoz gyakran használok software modellezést, nagyon jól használhatók, az IK Multimedia Ampeg SVX, Audiffex GK Amplification 2 Pro Bass, Overloud Mark Studio II.
Milyen húrokat szeretsz leginkább?
Mostanában Elixir Stainless Steel 45-130-as húrokat használok. Elég kemény húrok, megdolgoztatják a virsliket, de ezt ütős hanggal kompenzálják.
Mennyire tartod fontosnak az eszközöket és mennyire magát az embert a láncban?
A „sound a mancsban van”- ebben a mondásban sok igazság van, de szerintem akkor szerencsés a helyzet, ha a jó kéz és a jó hangszer párban járnak. Hiába slappel valaki nagyon jól, ha csattog, csörög a hangszer és ez fordítva is érvényes, hiába lóg a nyakában egy Fodera, ha nem tud vele mit kezdeni. Szerencsére a hangszerek egyre jobbak, napjainkra sokat fejlődtek az elektronikák és a hangszerek már nagy pontosságú CNC gépekkel készülnek, de a szelekció erős, csak azok a gyártók tudnak a piacon maradni, akik konstans minőséget produkálnak.
A nagyszériás vintage hangszerek „örökös létjogosultsága” a legendás múltjuknak és annak köszönhető, hogy a beat korszak kezdete óta ezek hangját halljuk a lemezeken, koncerteken, ők lettek a „minták”, hangjuk az évtizedek alatt szinte beleivódott a nemzedékekbe. Ezek mellett a kisebb manufaktúrák ugyanúgy megélnek, ők, ha kell, kézre készítik a hangszereket, sokkal variálhatóbb az anyagválasztékuk és bátran alkalmaznak innovatív megoldásokat. Az USA-ban készült modellek, még mindig kiemelt figyelmet kapnak, de már kitűnő márkás hangszerek készülnek Németországban és hazánkban is.
A Blasius, a Fibenare az MLP olyan márkák, amelyek bárhol a világon megállják a helyüket, nagy szakértelemmel és lelkiismeretesen elkészített hangszerek.
Köszönjük, hogy a rendelkezésünkre álltál!
 |
 |
2016. szeptember 19. 16:42