Beszámoló a XXIII. Gitármánia és Zenei Továbbképző Tábor ötödik napjáról, 2016. július 29. péntek.
Szinte már célegyenesben – karnyújtásnyira a hétvége, a szombat esti gálaműsor, ahol a Tábor minden lakója megmutathatja tehetségét a legszigorúbb zsűri, saját maga előtt, de ez még éppen munkanap, tele a szokásos programok mellett tematikus kurzusokkal, ahol az eddig megszerzett tudás még tovább gyarapítható, új irányok nyílhatnak meg a további fejlődéshez, és egy-egy soha nem látott-hallott információ, meglepő módszer segítheti a zeneszerető táborozókat ismereteik elmélyítésében. Mert „itt olyan dolgokat tanulhatsz meg pár nap alatt, ami másoknak évekbe került.”
Reggeli után, miközben a jól megszokott helyeken a kezdő és haladó hangszeres kurzusok zajlottak, éppen Lukács Peta gitárórájába csöppentem a főtéri nagy sátorban, s egy hallhatói kérdés nagyon megragadta a figyelmemet. „Mi történik, ha gyakorlás, próba, vagy éppen koncert közben téveszt a gitáros? Újrakezdi az adott figurát?” A válasz így hangzott: főleg színpadon fontos, hogy meg kell tanulni rontani, tehát úgy kijönni ilyen helyzetekből, hogy a lehető leggyorsabban és a legészrevétlenebbül hidaljuk át a bakit. Nagyon nagy tanulság a gitározásra és a zenélés egészére vonatkozóan.
A délutáni idősávban, Pacziga Linda énekkurzusa közben Szieberth Tamás és Varga Márton hangszerkészítő mesterek, a Fender gitárok legavatottabb hazai ismerői tartottak hangszerépítő foglalkozást, Huszár Endre „eNerd” pedig az elektronikus dobok használatáról tartott alapos és mindenre kiterjedő, akusztikus és elektromos dobokon egyaránt gazdagon illusztrált, interaktív előadást a főtéri nagy sátorban. Beke Márk a billentyűs hangszerek rockzenei környezetben való használatáról mesélt, miközben Megyaszay István „Megya” a basszusgitárosokat látta el elméleti és gyakorlati ismeretekkel. Barabás Béla érdekfeszítő témát választott workshopjához: „a reklámzenétől egyenes út vezet a filmzenéig”, erről tudhattunk meg műhelytitkokat. Lombos El Marci sem hagyta cserben az érdeklődőket, ötletszobrász kurzusa folyt tovább a maga medrében, persze ahogy lenni szokott, minden nap egy kicsit más, nem várt irányba. Kispál Balázs, egykori ifjú táborozó, immár a Mobilmánia zenekar gitárosa a tapping technikáról adta át tudása legjavát, Szelényi István tanár úr pedig a 10-es kőházban gerjesztett és modulált: amint hallottuk, a hét folyamán gyakori vendég volt nála NoNoNo Cat, a tiltakozó cica, a YouTube egyik négylábú híressége.
Pintácsi Viki ének-vokál szemináriuma óriási sikert aratott az 1-es nagyelőadóban, nagy öröm volt hallani a rengeteg tapsoló, éljenző, felszabadult résztvevő hangját még így, a falakon át is, a nyitott ablakokból. Géczy Viktor kifejezetten az analóg gitáreffektek rajongóinak kedveskedett egy effektlánc-pedálsor építő műhelyfoglalkozással, Kórodi Tamás pedig a digitális gitárerősítők világáról tartott érdekfeszítő előadást. S közben a tábor zenekarai próbáltak az utolsó zenekari órákra, vagy éppen a végső simításokat végezték saját dalaikon, az esti Öröm a Zene tehetségkutató versenyre.
Vacsora után a már említett Öröm a Zene tehetségkutató verseny zajlott a főtéri nagy sátorban, a napi kurzusok tanárai, mint zsűri vizsgálták a résztvevők produkcióját, majd pedig a Junkie Jack Flash együttes, az Öröm a Zene tehetségkutató verseny 2015-ös országos győztese segített kiereszteni a gőzt lendületes, mocskos Rock&Rolljával. Remekül hozták a fiúk a Rolling Stones által lefektetett hagyományban gyökerező bluesos, a maiak közül talán a Kyuss zenéjére emlékeztető muzsikájukat. Külön öröm, hogy dalaik magyarul szólalnak meg, így segítve a velük való azonosulást.
Apropó: Öröm a Zene! A szeptemberben a budapesti Dürer Kertben nyíló iskola korhatár nélkül várja kedves hallgatóit, a szövegíróknak pedig, Lombos El Marci segít majd a szakmai fejlődésben.
Köszönöm a figyelmet!
Illés Norbert
2016. július 30. 19:17