Interjú Kovács Gergővel (STETL)
„Nem lényeges, hogy ki, honnan jött, csak élvezze a zenénket!” Interjú Kovács Gergővel, a jiddis folk rock zenekar frontemberével.
A STETL zenekar először 2015 decemberében lépett színpadra az EMIH (Egységes Magyar Izraelita Hitközség) Hanukai ünnepségén. Azóta több zsidó fesztiválon és ünnepségen játszottak már, legutóbb a Mádi Zsidó Napokon július 3-án, illetve szakmai elismerésben is részesültek a Szimpla-kert tehetségkutatóján. Egyedi stílusuk és hangzásviláguk mellett a zenekar üzenete sem elhanyagolható: szeretnék kiemelni a magyar és zsidó kultúra összefonódásának jelentőségét a kárpát-medencei jiddis dalok modernizálásával, feldolgozásával. Beszélgettünk a zenekar küldetéséről, a rabbi megénekeltetéséről, illetve, hogy mindenki számára szeretnék az általuk játszott zsidó dalokat élvezetessé tenni!
2015-ben alakult a zenekar, de már néhányan játszottatok előtte más együttesekben is. Te például a No SeatbeltZ rock zenekar frontembere voltál. Mit lehet tudni a többi tag zenei előéletéről? Honnan jött az ismeretség?
Az ötletemet elsőként Kendrusz Attila barátommal osztottam meg, akit az EMIH-ből ismerek. Zeneileg ő a legképzettebb közülünk, a Konzervatórium jazz tanszakára járt, trombitán, zongorán és szintetizátoron játszik, illetve ő látja el a hangszerelési feladatokat is a bandában. A dobosunk, Géza csak később csatlakozott, vele még a No SeatbeltZ-ben zenéltem együtt. Előtte több dobost is kipróbáltunk, de egyikükkel sem működött így. A basszusgitárosunk, Ádám, ritmusgitárosként játszott Géza másik zenekarában, de annyira megtetszett neki a stílusunk, hogy azonnal hangszert váltott.
Velünk zenélt még körülbelül háromnegyed évig Roemi Liel is, aki egy Magyarországon élő izraeli lány. A No SeatbeltZ legutolsó koncertjén segített ki minket, mivel az akkori gitárosunk nem tudott eljönni. Az új gitárosunk Milán, pedig a Lies of the Machine steam punk zenekar basszerosa – velük léptünk fel idén márciusban a G3-ban.
Mi késztetett az éles váltásra? Miért tartottátok szükségesnek, hogy létrejöjjön egy ilyen modernizált, hagyományos zsidó zenét játszó felállás?
Már régóta létre szerettem volna hozni egy ilyen formációt, de sosem akartam egyszerre két zenekarban énekelni. A srácokat is tudatosan gyűjtöttem magam mellé. Úgy gondoltuk, hogy az a stílus, amit képviselünk olyannyira egyedi, hogy mindenképpen érdemes vele foglalkozni. Rajtunk kívül még négy-öt zenekarról tudok a világon, akik modernizálni akarják valamilyen stílussal vagy hangzásvilággal a régi jiddis dalokat. Alapvetően mi kárpát-medencei jiddis dalokat játszunk, melyek Kányádi Sándor műfordító által lettek lefordítva magyar nyelvre. Talán éppen ezért is gondoljuk úgy, hogy a magyar és zsidó kultúra elválaszthatatlan egymástól. És ha akár egy ember is ráébred erre – már érdemes volt.
Milyen zenei kategóriához tartozónak érzitek a zenéteket: modern népzenét és klezmert vagy klezmer alapokon fekvő magyar underground zenét játszotok inkább? Hogyan tudnád definiálni?
Valójában egyiket sem így fogalmaznám meg. Mondták már rólunk, hogy alternatív zenét játszunk és végül is akár az is lehet, mégis általában úgy definiáljuk magunkat, hogy magyar, jiddis folk rockot játszunk. Kezdetben folk metált akartunk, mint a GeVolt, izraeli progresszív metál banda, akiknek a zenéje hasonlít kicsit a Rammsteinhez, hegedűvel megspékelve. De úgy éreztük, hogy ez a mi közönségünknek sok lenne, ezért maradtunk a folk rocknál. Semmiképp sem a klezmer irányába szeretnénk elmozdulni, mivel egyrészt már elég sok ilyen jó zenekar van, másrészt számunkra fontosabb, hogy a jiddis népzenét szerettessük meg az emberekkel, hiszen ezt sokkal kevesebben ismerik, mint a klezmert.
Biztosan tapasztaltátok már, hogy nem mindenkinek egyértelmű a zenekar nevének jelentése. Kérlek, röviden mond el, mint jelent és miért adtátok ezt a nevet!
A mostani zenekar nevén sokat gondolkodtam. Aki zenekart alapít, tudja, hogy egyedi banda nevet találni nem egyszerű.. Próbáltam héber vagy jiddis szavakat belevenni, mint például gálut (száműzetés), de végül a BudapeStetl-hez tértünk vissza, majd ezt rövidítettük STETL-re, ami falut jelent jiddisül. Sajnos a világ zsidó közösségeinek létszáma erősen megfogyatkozott a Holocaust miatt. Régen a galíciai és kelet-európai stetl-ökben színtiszta zsidó közösségek éltek, nagy létszámban. A jiddis zenével erre az időre is szeretnénk emlékezni… Ez persze nem azt jelenti, hogy gettósodni akarnánk, hiszen a zenekarnak pont az az egyik üzenete, hogy a magyar és zsidó kultúra összefonódik. Illetve humoros utalás is, hiszen aki a magyar, különösen a budapesti közösségben éli meg saját zsidóságát, annak előbb- utóbb a város bizonyos részein folyamatossá válhatnak az ismerősökkel való találkozások, akár egy kis faluban, ahol minden zsidó ismeri a másikat.
Emlékezetes koncert volt, amikor Köves Slomó, a Chabad Lubavics rabbija együtt lépett fel veletek. Ő is szokott veletek zenélni? Mennyire élő, napi a kapcsolatotok a Chabad Lubavics közösséggel?
Kötődünk az Egységes Magyar Izraelita Hitközséghez. Tudni kell, hogy én a hitközség ifjúsági vezetője is vagyok, de a zenekar megalakulásakor elhatároztuk, hogy mind hitközségi, mind civil helyeken is egyaránt szeretnénk fellépni. Óriási buli saját rendezvényeken játszani, ugyanakkor a civil helyeken is be akarunk mutatkozni. A Fogas Házban egy purimi ünnepségen léptünk fel, ez lényegében egy örömünnep, itt mindenki jobban elengedi magát, ezáltal is közelebb kerülve a Szentséghez. A Hevenu Shalom Aleichemet játszottuk, mely a zsidó közösségekben az egyik legnépszerűbb dal, még azok is ismerik, akik esetleg nem járnak zsinagógába, vagy nem élnek vallásos életet. Egyszer csak felpattant hozzánk a színpadra Köves rabbi és velünk kezdte el énekelni a dalt. Egyáltalán nem volt betervezve, de nagyon jól esett! Valószínűleg máskor is előfordulhat ilyesmi, de mindenképp ad hoc jelleggel.
Magyarországon több olyan zsidó zenekar is van, akiket egy adott hitközség, vagy közösség támogat és emellett a civil helyeken is gond nélkül megállják a helyüket, akár európai viszonylatban is. Van is egy olyan tervünk, miszerint egy nagyobb megmozdulás keretén belül fellépnénk az EMIH képviseletében a MAZSIHISZ és a Dor Hadas reform mozgalom egy-egy közeli zenekarával. A Dor Hadast a Schönberger Ádám által vezetett Hagesher zenekar képviselné, a MAZSIHISZ-t pedig Fináli Gábor rabbihelyettes Béjn Hájámim zenekara, az EMIH delegáltjai ebben az esetben mi lennénk.
Szerintünk a különböző zsidó közösségeket, irányzatokat a zene is összeköti.
A Szimpla kert tehetségkutató programján tüntetek fel először szélesebb közönség előtt. Milyen célból indultatok rajta?
Szakmai visszacsatolást szerettünk volna. A Szimpla tehetségkutatóján a százhatvanhat zenekarból az első tizenegybe jutottunk. Ez már önmagában azt jelzi, hogy jó irányba haladunk. A zsűrik szerint jól működik nálunk a brand építés, illetve különlegesnek számít a stílusunk. Szakmailag, zeneileg persze mindig lehet fejlődni, és ezen dolgozunk gőzerővel.
Mikorra várható az első lemezetek? Terveztek-e saját dalokat is írni? Lesznek-e új videoklipek?
Miután lezárult a Volt egyszer egy kis zsidó lemeznek a feldolgozása, tervezünk bevenni még egyéb jiddis dalokat, melyeket mi fogunk lefordítani magyarra, angolra illetve jiddisül is énekelni. Csak ezután szeretnénk saját dalokat szerezni. Az első lemezt idén Hanukakor szeretnénk megjelentetni, ezen talán hallható lesz egy vagy több saját szerzeményünk is.
A Házbér c. számunkhoz készült klipet most fogjuk lecserélni, illetve a már felvett harmadik dalunkhoz, a Ha a rabbi táncol-hoz is készülőben van egy.
A kezdetek óta számos rendezvényen felléptetek már. Melyek voltak a legemlékezetesebbek? Hogyan reagál rátok a közönség?
A legelső koncertünk ilyen volt például. Tavaly decemberben az EMIH éves hanukai rendezvénysorozatának mi voltunk a záró akkordja. Akkor játszottunk a legtöbb ember előtt, körülbelül ötszázan-hatszázan lehetettek ott. És bár a nagy hidegtől a trombita egy félhanggal lejjebb volt hangolódva, nagyon élveztük!
Megemlíteném még a legutolsó koncertünket is a G3-ban, ahol a Zsidó Művészeti Napok keretében álltunk színpadra, Több olyan embertől is azt a visszajelzést kaptuk, hogy eljött a koncertre, pedig előtte egyáltalán nem, illetve találkoztunk egy tizenöt fős csapattal, akiknek a Szimpla-kertben tetszett meg a zenénk, és azóta is járnak a koncertjeinkre.
Hol fogtok fellépni még nyáron? Terveztek-e izraeli, amerikai koncerteket is?
Esélyes egy izraeli fellépés, de ez még nem biztos, valamint játszunk a Rabbiképző Egyetem gólyatáborában Kiskunhalason augusztus 27-én, utána visszajövünk az EMIH szervezésében a II. Sólet Fesztiválra. Tárgyalásban vagyunk még Szarajevóval, Lengyelországgal, és egy jászsági színházzal. Ebből is látszik, hogy széles spektrum lefedésére törekszünk. Szerintünk egyáltalán nem lényeges, hogy ki, honnan jött, csak élvezze a zenénket!
Schranez Rebea interjúja.
 |
 |
2016. július 18. 17:04