A holnap hangjai – Király Csaba (Dopping)
Az életképek sorozatunkat kibővítjük a legfiatalabb kollégák irányába is. Igyekszünk minél több olyan zenészt/zenekart megszólaltatni, akik az elmúlt évben részt vettek a Cseh Tamás Programban. Ebben a sorozatban ugyanazon kérdéseket tesszük/tettük fel számos hazai művésznek azt remélve, hogy a válaszaikból (önállóan és összességükben is) egyedülálló kép rajzolódik majd a hazai zenei életről és a zenész hivatásról.
Mivel foglalkozol éppen?
Jelenleg én a szociális szférában, hajléktalan ellátásban munkálkodom, de a csapatban mindannyian dolgozunk a zenélés mellett. Muszáj megkeresni valahol a zenélésre valót! Mostanában elég sok időt töltünk együtt a zenekarral, mert reményeink szerint egy kicsit fel fog pezsdülni az élet körülöttünk – épp ezen munkálkodunk. Írjuk az új dalokat, próbáljuk szervezni a fellépéseket, hamarosan videoklipet fogunk csinálni, tehát nem unatkozunk.
Mik a szakmai terveid a közeljövőre?
Szeretnénk a zenekarral egyre több koncertet játszani, ehhez azonban elengedhetetlen a munka a háttérben, aminek eredményeként az emberek eljönnek a koncertekre. Ez alatt a munka alatt azt értem, hogy hallhatóvá, láthatóvá kell tenni a csapatot, mert ismeretlenül csak egy vagyunk a sok közül. Valahogy ki kell nyújtani a karunkat és jelentkezni. Persze ez nem könnyű feladat, mert csak úgy nem fognak játszani a rádiók. És persze itt Borsod Megyében - vagy az ország bármely pontját említhetném- nem egyszerű klubozni, mert nincs is sok helyszín, az a kevés, ami meg van, tele van állandóan előre lekötött bandákkal. Egy ismeretlen zenekar nem generál nagy tömeget és nem hoz pénzt a klubnak, ezért nem szívesen hívják. Ha pedig hívják, sokszor még a költségeiket is alig akarják kifizetni. Nem egyszerű.
Új anyag? Koncertek? Szólótervek? Zenekari tervek?
Folyamatosan írunk új dalokat. Nekünk is kell a lehetőség, hogy elmondjuk azokat az érzéseket-gondolatokat, amik éppen a fejünkben járnak, erre pedig dal formájában van lehetőségünk. A koncertek nagyon fontosak, bár sajnos nem sok lehetősége van ma egy amatőr zenekarnak arra, hogy sok bulit játszhasson. Az élő zenének mindig is nagyobb volt a technikai és ez által az anyagi igénye is. Ahogy az előbb is mondtam, sokszor már annak is örül az ember, ha a költségeit megtérítik.
Szerinted merre tendál a hazai zeneipar?
Úgy gondolom, hogy nincs ma könnyű dolga azoknak, akik a zeneipar területén dolgoznak. Teljesen megváltoztak a dolgok. Ma már nem veszik a lemezeket, hanem letöltik. Jobb esetben legálisan... Az előadók szeretnének megélni a munkájukból, de ez egyre nehezebb. Én mégis úgy gondolom, hogy nálunk lelkiismeretes, jó szakemberek vannak és kellően felkészültek ahhoz, hogy a legtöbbet kihozzák a lehetőségekből. Olyan stúdiók és zenei producerek vannak a szakmában, akik képesek világszínvonalú anyagok készítésére, és ez biztató. Ma szerintem sok esetben nem attól lehet valaki világsztár, mert sokkal jobb mindenkinél, hanem mert komoly pénzeket fektetnek egy-egy ilyen projektbe. Ilyen léptékű befektetés egy hazai előadóba – Magyarországon- elképzelhetetlen szerintem.
Milyen pozitív/negatív trendeket tapasztalsz?
Nagyon sok új előadó, zenekar próbálkozik a siker elérésével. A nagy számok törvénye alapján sajnos sok olyan is van, aki azt hiszi, hogy befektetés, munka nélkül is elérheti a vágyott magasságokat. Én mégis úgy érzem, hogy egyre több a zenélni szerető, tudó fiatal, akik minőségi munkát tudnak kiadni a kezükből. Az emberek is egyre inkább értékelik és elvárják a színvonalas produkciókat.
Mit jelenthet a CSTP támogatás egy kezdő zenekarnak? Mit jelentett nektek?
Nagyon sok tehetségkutatón vagyunk túl a Dopping zenekarral. Többnyire a környéken: Szerencsen, Miskolcon, Sátoraljaújhelyen, Debrecenben jelentkeztünk ezekre, ahol jó eredményeket értünk el. Ezek kivétel nélkül fontosak voltak a csapat életében, mert a zsűritől érkező észrevételeket mindig építő kritikaként fogtuk fel. Sajnos azonban az is igaz, hogy ezek a megmérettetések a néhány ezer forintos jutalommal együtt csak jelzés értékkel bírtak. Valódi előrelépéshez kevésnek bizonyultak. Amikor találkoztunk a CSTP támogatással, úgy éreztük, hogy amennyiben ez összejön, akkor valódi előrelépést tudunk tenni. 2014 végén nyertünk is a pályázaton, és szerzői kiadásban megjelent a Hagyj már! című anyagunk. Hatalmas élmény jelentettek a stúdiókban eltöltött órák, a videoklip forgatás, a fotózás, az öltözködés, a közös gondolkodás a mentorunkkal. Kicsit beleszagoltunk, hogyan működnek a profi zenekarok, milyen munkafolyamat mentén dolgoznak a legjobb szakemberek, hány ember és milyen összetett munka van egy zenekar sikere mögött. Jelenleg úgy áll a dolog a Doppinggal, hogy reményeink szerint hamarosan lesz kiadónk, és bízunk benne, hogy ez egy kicsit gördülékenyebbé teszi azokat a dolgokat, amikben nem vagyunk annyira jártasak.
A program során nagy segítségünkre volt mentorunk, Szűts László, aki szakmai hozzáértésével nagyban hozzájárult ahhoz, hogy elégedetten nézzünk vissza az elmúlt időszakra. Már az elején azt mondta, nagyon fontos, hogy minél több tapasztalatot szerezzünk, és ezt később kamatoztatni tudjuk. Olyan emberekkel dolgozhattunk együtt a felvételek során, mint Dandó Zolika, Dorozsmai Péter. Egy jó kis zenei, stúdiótechnikai képzés volt ez és hatalmas élmény a zenekarnak. A jó kapcsolat mindenkivel megmaradt, és ma is megkapunk minden segítséget tőlük, amire szükségünk van!
Jelentkeztek más pályázatokra, például az NKA, CSTP vagy más intézmény kiírására?
Természetesen folyamatosan figyeljük a lehetőségeket. Ennek köszönhetően jelenleg is benne vagyunk egy CSTP-s pályázatban. A Mobilmánia előzenekaraként, néhány állomás erejéig részt vettünk a turnéjukon. Hatalmas élmény volt ez is! Részesei lehettünk, milyen az, amikor a felpakolástól a lepakolásig minden flottul megy. Profi hangosítással, hangmérnökkel léptünk minden alkalommal színpadra. A pályázat segítségével eljutottunk olyan helyszínekre, ahová magunktól valószínűleg nem igazán sikerült volna - a távolság és a költségek miatt-, például: Tatabánya, Győr, Hajdúszoboszló, Budapest. Ami még nagyon fontos volt, hogy fix közönség volt, aki minket is megnézett, így nem volt olyan, hogy bárhol üres teremnek játszottunk volna. Jó kapcsolatban váltunk el Zefiéktől, és megbeszéltük, hogy fogunk még együtt színpadra állni.
Szerinted meg lehet élni ma a zenélésből - te ebből élsz?
Komoly befektetést igényel ma egy zenei karrier beindítása. Biztos van az a szint, ahol már lehet vele jól keresni, de odáig el kell jutni. Én nem ebből élek, de szeretnék!
Mennyit keresel egy évben? (csak ha nem sért a kérdés)
Ezt nehéz így megmondani. A Dopping zenekarnál az a szokás, hogy amit kapunk egy buliért azt berakjuk a zenekari kasszába és abból gazdálkodunk később. Mivel rádiós játszás nincs, így jogdíjbevétel a bulik után van csak, ami néhány ezer forint.
Milyen területről származik több bevétele ma egy hazai zenésznek: koncertből, vagy lemezeladásból, esetleg jogdíjakból?
Szerintem a koncertezéssel tud ma többet keresni egy zenekarnak.
Mit gondolsz a zenészek hazai megítéléséről? Régen jobb volt a helyzet? Ha igen, szerinted miért?
Ahogy az elején is megjegyeztem, a nagy számok törvénye hozta a felhígulást a szakmában. Valaki otthon csinál egy felvételt, felteszi a netre, megnézik „százan” és elhiszi, hogy ő már sztár. Még akkor is, ha az, amit csinál, nyilvánvalóan nem jó. Persze itt is van kivétel! A koncerteken azonban érezzük, hogy az emberek ismét kezdik értékelni a jó, élő zenét. Ez azért biztató!
Van példaképed?
Egyre inkább azon veszem észre magam, hogy nem személyekhez-zenekarokhoz, hanem dalokhoz kötődöm. Szerintem ma az a legnagyobb gond, hogy majd’ mindenki kurva jó zenész, csak miközben elfüstöl a gitár nyaka a kezekben, elfelejtik, hogy az emberek dalokat, érzéseket akarnak kapni. Sok a jó zenész, kevés a jó DAL!
Van-e jelölted, hogy kiből lehet/lehet-e egyáltalán valakiből magyar világsztár?
Ahogy az elején mondtam, szerintem nincs ma Magyarországon olyan mértékű befektetés egy produkcióba, ami elég lenne ahhoz, hogy valakiből világsztár legyen, még ha a tehetsége adott is.
Hogy látod magad 20 év múlva?
Zenélni fogok, és boldog családapa leszek akkor is. Már 25 éve foglalkozom zenével! Természetesen azon dolgozunk a többiekkel, hogy ebből tudjunk megélni. Azonban úgy gondolom, ha ez nem sikerül - de miért ne sikerülne!-, akkor is csinálni fogjuk, mert örömet okoz. Nagyon fontos szerintem minden ember életében, hogy valamivel ki tudjon kapcsolódni a mindennapos feszültségekből. Nálam ez a Zene. Számomra elképzelhetetlen a jövőm zene nélkül.
Mi a véleményed a tehetségkutatókról általában?
A televíziós tehetségkutatók ontják az előadókat, reményeket ébresztve sokukban, rövid ideig tartó sikerekkel altatva el őket és a közönséget. Néhány kivételtől eltekintve, ezek ideig- óráig tartó népszerűségek. Ezzel szemben vannak azok a tehetségkutatók, amik valódi zenekarokra, tehetségekre kíváncsiak. Sajnos ezek azonban legtöbbször nem tudnak valós segítséget nyújtani a továbblépésben. Kivétel azért itt is van, a CSTP vagy a Nagyszínpad is ilyen. Mégis fontos, hogy megmérettessék magukat az újak, mert az itt szerzett tapasztalat, kritika előre viheti a produkciót!
Mi a véleményed a zenei utánpótlásról?
Van elegendő felhozatal. Rengetegen zenélnek, sokan elég jól. Egy kicsit azonban azt érzem a mai zenekaroknál, hogy mindenki valami újat akar csinálni, valami olyat, amilyet más még nem. Lassan az lesz új, ha valaki a régi, megszokott formában képzeli el a dalokat. Úgy, ahogy az igazi énekelhető, dúdolható, szerethető slágerek szóltak.
Mi a véleményed a fesztiválokról?
A Hegyalja Fesztiválon volt szerencsénk fellépni. Vártunk rá vagy 4 évet, erre utána megszűnt. Debrecenben is voltunk a Vekeri Fesztiválon. Mára az is elvérzett. Volt, ahonnan visszajelzés sem jött a jelentkezésünk után. Összességében jók a fesztiválok, csak nem egyszerű megoldani, hogy ott legyünk fellépőként.
Mi a véleményed a zenei klubéletről?
Itt felénk, Sárospatakon és környékén gyakorlatilag nincs klub, pedig nagyon fontos lenne! Mi úgy próbáljuk ezt kompenzálni, hogy a városi rendezvények, fesztiválok fellépői előtt előzenekari helyet igyekszünk intézni. Több alkalommal léptünk már fel a Hooligans, az Edda, a Neoton és más zenekarok előtt. Ez azért jó, mert adott a közönség, és nagyobb az esély, hogy többen látják az előadást, mintha csak saját koncertet tartanánk.
Szerinted mi lendíthetne a legnagyobbat a hazai könnyűzenei életen?
Nehéz erre válaszolni. Varázsütésre biztos nem fog megváltozni. Ez egy folyamat lesz, ha lesz... A klubok működése is fontos része lenne ennek, valamint a rádióknak is nyitottnak kellene lenniük az újra. Lenne rá igény!
Köszönjük a válaszokat!
https://www.facebook.com/Dopping-egy%C3%BCttes-151262541559250/?fref=ts
http://doppingzenekar.hu/
 |
 |
2016. július 16. 08:23