MusicMedia

„Amíg a muzsika szól, a világ is sokkal szebb.”

Legkedvesebb Barabás Tamás felszerelései…

Sziasztok! Legkedvesebb? Hát nekem aztán nem kell, hogy egy cucc rám köszönjön reggelente kedvesen, hogy: Hogy vagyunk ma? Jót aludtál? Ez egy marhaság kérem szépen…

No de, mit írjak, mit is? Gondolkodtam. És én is azt hittem, csak pár mondatot tudok majd csak, de nem így lett. Hol a könyvem? Ja, sehol.

Hosszú az a lista, amin az eddig használt hangszereim, erősítőim, játékszereimet leírnám. Pedig az igazi tapasztalat szerzés az konkrétan úgy zajlik, hogy összevásárol az ember mindenfélét amire kíváncsi. Megveszi anyukájának karácsonyra a Wah pedált, használja egy darabig, aztán jöhet a következő tesztalany. A kutyának nem kell egy jó kompresszor húsvétra? Ilyesmi...
Szerintem minden zenész esetében hangszertől függetlenül hasonlóan történhet ez az ún. cucc keresgélés. Voltam már számos márkának a képviselője, tapasztaltam ezzel kapcsolatban mindenfélét. Úgy látszik érdemes végigjárni ezt az utat is. Megtapasztalni minél több dolgot.
Csak pár éve találtam meg olyan dolgokat újra, amiket érdekes módon már több, mint tíz éve is használtam.

A sok keresgélés után szerencsésnek érzem magam, hogy napjaink két legjobb márkájának, Fodera Guitars és Aguilar Amps, nemcsak felhasználója, hanem a támogatott művésze is lehetek úgy, hogy Magyarországon nincs is képviseletük. Nem is részletezném annyira a cuccaim adottságait, inkább leírom a mostani felszerelésem történetét. Amik megmaradtak a legkedvesebbnek!

Legkedvesebb Sadowsky.
Első basszusgitárom, amit igazán jó hangszernek neveznék, egy Sadowsky NYC Modern 4-es szép rokk-fekete volt. Szinte egyidőben jött a házhoz egy Fender Jazz Bass 1977-ből, Marcus Miller 77-es Jazz Basséhez igen közeli sorszámmal. Ebbe beletettem egy Sadowsky PU szettet és preampot. Nem sokkal ezek után jártam is Roger Sadowskynál akit már több, mint tíz éve ismerek. Apropó ő mutatott be Mr. Marcus Millernek.

Marcus Miller, Roger Sadowsky és én, NAMM 2008.

Volt tőle még 3 hangszerem. A második egy 5 húros, ami kalandos módon került vissza hozzám most tíz év után.

Azóta bundtalanítás történt vele, úgyhogy jelenleg ez a fretless hangszerem. Kép róla például itt a nyitóoldalon hallható: www.tamasbarabas.com

A harmadik Sadowskym egy 4 húros gyönyörű kék Classic NYC volt, ami Lenny Krawitznak készült. Teljesen meg voltam ezekkel a hangszerekkel elégedve. Csak ugye az a fránya 4 húr. Gyakorlatilag minden zenekarban tele vagyok H húrral. Úgyhogy csak 5 húros hangszereken játszom már nagyon régóta. Ebből adódóan a jó kis 4 húrosaimat mindig el is adtam.

Legkedvesebb Fodera.
Több, mint tíz éve játszom a hangszereiken. 2014-ben legnagyobb meglepetésemre bevettek a családba. Olyan nagy nevek mellé, hogy mit is keresek én ott. Óriási nagy megtiszteltetés, hogy a manufaktúra támogatott művésze (magyarul bulldózere) lehetek.
Mára a legelismertebb márka. Hihetetlen tudással rendelkező arcok dolgoznak náluk.
Első hangszeremet tőlük úgy tudtam megvásárolni, hogy azt a Sadowskymat, ami visszakerült nemrég hozzám, akkor beszámolták az árába. Kalandos ez tényleg. Na de ki tud megfizetni egy ilyen drága hangszert csak úgy? Persze, hogy több hangszerből sikerült összekuporgatni az elsőt.

Megszereztem végre, amit tízen pár darab Fodera közül válogattam a Station Musiknál Németországban. Végül egy Fodera Emperor II lett a nyerő, Buckeye top, 35-ös húrhossz, szokásos Mike Pope elektronika, Seymour (csak a Foderának gyártott) hangszedők 70-es pozícióban, ében fogólap. A német Gitarre & Bass magazin 2003-mas novemberi címlapján díszelgett éppen akkor. Nagyon szerettem! Rendkívül kényelmes vékony nyak, brutál hang.

Ezzel a hangszerrel, amit már elég régen eladtam, tudtam kicsit nosztalgiázni most az év vége felé. Anti barátom, aki akkor megvette, kölcsönadta nekem, míg el nem készült a mostani új gitárom.
Első tapasztalatom az volt ezzel a hangszerrel 2004-ben, hogy épp egy lemezfelvételben voltam benne, amin már feljátszottam pár számot. Kipróbálásnak a legjobbkor jött. A Foderával is feljátszottam ezt azt. Mindenki el volt ájulva, és senki nem értette, hogy ugyanannak a zsinórnak a végén, mi ez a nagy változás, mi történhetett.

Fodera Guitars Brooklyn NYC, Vinny Foderával és Joey Lauricellával.

Jött a szokásos agyalás, talán jobb lenne ha világosabb fákkal rendelném? Mit tudom én? Kipróbáljuk! Eladódott és jött helyette egy Fodera Imperial RB, azaz Richard Bona modelje, csak Aero pickupokkal. Mikor ott jártam a Fodera Shopban, Vinny Fodera bácsi szó szerint hozzám reszelte, csiszolta a basszusgitárt.

Fodera Imperial MG, Aguilar cucc Rochester, NY.

Ezután egy teljesen más hangkarakterű Foderát rendeltem a 60-as évek ízvilága szerint. Éger test, rózsafa fogólap, 60-as pickup pozíció. És egy azóta már nem rendelhető Chestnut top. Az utolsók egyikéből választhattam ki a gitár testét borító egzotikus fát. Ez lett az első hangszerem tőlük, amit teljesen rám szabtak, kívánságaim szerint. Ahogy a Foderáék írták Coffe and Cream Vintage Monster.
Ez egy Fodera Imperial MG azaz Matt Garrison testtel. Mondjuk elég hülyén nézne ki Matt testével egy bésszgitár. Természetesen a basszusgitárja testének formájával.

Fodera NYC 70’s, Boss Tone Central

Mindezek után történt, hogy megrendeltem a mostani Foderámat. Közben, teljesen véletlenül ráakadtam egy Fodera NYC-re, amit már évek óta nem gyártanak. Ez a klasszikus Jazz Basseket idézi, csak ugye 5 húros. Szép fehér és 70-es a pickup pozíció. Marcus Miller magyar hangja.

Rájöttem arra, amit mindig is tudtam. Legjobban a legelső Foderám jött be, amit most ráadásul megint használhattam olyan sok év után és teljesen lenyűgözött.
Ennek szellemében és még az évek során begyűjtött tapasztalatokat összegezve, megálmodtam és megrendeltem a mostani Foderámat.
Rám szabták, nekem csinálták. Igen jóban vagyunk! Úgyhogy sajnos most ez lett a legjobb Fodera amin valaha játszottam! Talán mert minden az én ízlésemnek megfelel.

Hozzávalók:

Végy egy mahagóni testet, egy darab fából, technokolozz rá egy kis Buckeyeburl fácskát, szórj rá Seymour pickupokat 70-es évek szerint, kérj hozzá speciális Pope elektronikát, amihez külön kérésre csinálnak 3 állású pickup selectort, szúrj bele egy jávor botocskát amit biztonság kedvéért csavarozz oda 4 csavarral. Ragassz rá ében fogólapot, majd az egészet vajazd ki a vékony vintage bundok között. A nyak legyen vékony. Kiválaszthattam hozzá a szerintem legszebb, három színárnyalatú buckeye topból az egyik utolsó darabot, csak mert szerintük jó fej vagyok. És gyakorlatilag ezzel egy időben lettem támogatott művészük. Bulldózer artista. Ilyen lett.

Brutálisan jól szól már most éretlenül. A háromállású pickup szelektor igen hasznos. Szörnyű kényelmes a játék rajta. Kellemetlenül jól használható passzív és aktív módban is. Tekerhetjük a sok potit rajta bármerre, mindig jön az az átütő, dinamikus, Fodera szand ami úgy szól, mint a disznó.
Az új Pope elektronikán elképesztően sok variálható dolgot állíthatunk kívül, belül. A potik és a kapcsolók gyakorlatilag konfigurálhatók, különböző hangszín frekvenciákat oszthatunk ki a potikra és a kapcsolókra is, emellett különböző passive tone és a magas, mély frekiket fixen is belőhetünk, mute kapcsolót is beállíthatunk. Elképesztően sokoldalú és használható is. Nem érdemes belebonyolódni nagyon, ezzel már csak finomítani lehet az amúgy is tökéletes hangot, ami jön a hangszerből.

PHOTO: Fodera Emperor Bolt On

 

Legkedvesebb Aguilar.
No de, meg is kell valamin szólalnia ezeknek a csodáknak ugye! 2004-ben Brooklynban a Sadowsky Shopban ott állt egy Aguilar cucc. Akkor még csak erősítőket csináltak. Megzizegtettem és végem volt! Mikor hazajöttem azonnal rendeltem egy Aguilar DB680-as előerősítőt. Sajnos a hozzá illő csöves végfok olyan drága volt, hogy végül nem lett olyanom. Az Aguilar egy tipikusan olyan szand, ami egyből benne marad az ember fülében, fejében. Vastag, szép kerek mélyekkel. Elképesztő dinamikával, felnőtt, érett malac röfögésével. Ha egyszer hozzászoksz, nincs visszaút.

Dave Boonshoft, Dave Avenius az Aguilar vezérek, London.

Nem nagyon kell a potikhoz nyúlni, de ha akarod, egész extrém hangszínekkel is tartja a meleg, csak az Aguilarra jellemző hangkaraktert.
Ami még lényeges, hogy minden szituációban átjön ez a karakter, legyen az stúdiófelvétel, klub vagy nagy színpadi fellépés. Akár csak vonalból, hangfal nélkül is érezhető.
Két összeállítást használok. Egy igazi nagy cuccot, ami Aguilar DB750, vagy DB751 fej, két darab 4x10-es DB410 hangfallal. Az egyik turnéban egy DB680 preampot is használtam hozzá. Álomszerű volt.

És egy kisebb cuccot. Azt gondolná az ember jó lesz a könnyített cucc klubozni, amúgy meg kell a nehéz verzió. Aztán azt vettem észre, hogy ezt a könnyített kis TH500-as fejet egyre többet használom nagyobb koncerteken is.

Legkedvesebb játékaim.
Az Aguilar pedálokból kisvasutam van, mindegyiket használom. Igen brutál jól szólnak. Tone Hammer preamp DI box pedal, TLC kompresszor, Agro torzító, Octamizer, Filter Twin envelope filter, Chorusaurus.

http://bosstonecentral.com/trackset/detail/tamas_barabas_collection/

Legkedvesebb BOSS. Website Story.
2001-ben hívott Sántha Gabesz, hogy megjött a BOSS LoopStation Magyarországra. Azonnal meg is vettem az elsőt. Addig mindenféle Delay pedállal küszködtem szó szerint. Úgyhogy új fejezeteket nyitott meg a LoopStation! Azóta is használom és mára a BOSS támogatott művésze lettem. Van itt egy link (fentebb) a Boss Tone Centraltól amin szintén nagyon nagy nevek mellé préseltek be a legnagyobb örömömre! Itt a Boss Tone Studio applikációhoz készült RC-30 kollekcióm látható, hallható, letölthető. Hova halad a világ kérem!

Érdekes dologra kértek fel. Csináltam pár egyszerű, különböző stílusokat bemutató videót, amit le lehet tölteni sávonként, nem csak a looperhez. Ebben az együttműködésben a legérdekesebb, hogy pedálokat tesztelhetek, még prototípus korukban, és szólhatok hozzá, esetleg, mit, hogyan változtassanak rajtuk a megjelenésig.

Most is itt van nálam egy prototájjp pedál, de ha csak a kezdőbetűjét leírnám a típusnak, azonnal tíz és fél szamuráj ugrana elő egy bokorból és sebesítene meg jól a kardjával. Tehát minden szupertitkos, mint egy James Bond filmben.

Viszont a 2015-ös NAMM Shown bemutatott BB1-X Driverről készült egy kis demo videóm.

Legkedvesebb BOSS pedáljaim: BB1-X Driver, RC-3, RC-1 Looperek, LMB-3 Bass Limiter, OC-2 Oktáver, CE-2 Chorus, TU-3 hangológép.

Legkedvesebb Pedálkáim még:
Dunlop 105Q Bass CryBaby, Strymon BlueSky Reverb, Moog MF Ring, Moog MF Drive, Radial JDI DI Box. Most éppen.

Legkedvesebb húrjaim:
Lassan 15 éve, hogy kipróbáltam az első DR Hi Beams húrkészletet. NSZK-ból hozattuk be kábé. Azóta a kedvenc húrom. Régebben 40-120 szettet használtam, jópár éve, hogy sok lett az izmom, 45-125 szett ami ízlik. Ezen kívül még a Fodera húrokból szintén a rozsdamentes acél típusúból egy egy 44-125 méretezésű öt húros basszusgitár húrkészlett ami most tetszik nagyon. Legkedvesebben még az új GHS Fast Frettel kenegetem a húrokat, a tartós jókedv érdekében.

A változtatás jogát fenntartom! Sziasztok legkedvesebb olvasók!

2015. február 11. 18:05

Minden jog fenntartva. 2024 - Instrument Reklám/MUSICMEDIA